Költözés és munkaviszony

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Mi a jogi jelentősége, ha a munkavállaló elköltözik? Kötelező-e a munkavállalónak követnie a munkáltatót, ha a cég székhelyet vált? Összefoglaljuk, milyen teendői vannak a feleknek, ha a munkaviszony fennállása alatt valamelyikük elköltözik.

A digitalizáció korában ugyan egyre szaporodnak az olyan munkakörök, amelyeket bárhonnan és bármikor el lehet látni, a munkaviszony teljesítése egyelőre tipikusan egy kötött helyen történik, amelyet a munkáltató biztosít a munkavállaló számára. Ezért a munkaviszony szempontjából lényeges körülmény, hogy a munkavállalónak hol kell teljesítenie a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségét. Így aztán annak is döntő jelentősége lehet, ha akár a munkavállaló lakóhelye, akár a munkavégzés helye költözés miatt megváltozik. Ilyen esetben a feleknek az alábbiakra kell tekintettel lenniük.

Először is a félnek megfelelő időben tájékoztatni kell a másik felet a várható változásról. Ennek konkrét időpontját a törvény nem határozza meg, csak annyit rögzít, hogy a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését. Ráadásul, a munkavégzési hely megváltozása igényli a munkaszerződés módosítását is. Ezért a munkáltatónak a költözés bejelentését úgy kell időzíteni, hogy a munkavállalók számára legyen kellő idő a munkaszerződés módosítására vonatkozó ajánlatot megfontolni. A munkavállaló ezt a módosítási ajánlatot vissza is utasíthatja. Ugyanakkor, ha a munkavállaló a szerződés szerinti helyszínen a továbbiakban nem tudja foglalkoztatni (mert megszünteti a tevékenységét ezen a helyen), úgy jogosult emiatt a munkaviszonyt felmondással megszüntetni. A munkaszerződés módosítása nélkül ugyanis a munkavállalót nem fogja tudni tovább foglalkoztatni. Ez a munkáltató működési körében felmerült okból történő felmondást jelent, így a munkavállalót megilleti a végkielégítése és a felmondási ideje is.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

A munkavállaló címváltozásának bejelentését illetően, a jognyilatkozatok közlése szempontjából különösen fontos, hogy a munkáltató mindig ismerje a munkavállaló aktuális címét. A Munka Törvénykönyve ugyanis kimondja, hogy a tértivevénnyel kiküldött levél akkor is közöltnek minősül, ha a közlés azért hiúsult meg, mert a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult. Ilyenkor a munkáltató nem köteles a kézbesítést újra megkísérelni, hanem ez utóbbi, sikertelen kézbesítési kísérlettel közöltnek minősül a jognyilatkozat, jóllehet az abban foglaltakat a munkavállaló nem ismerte meg. Ugyancsak kellemetlen lehet, ha az azonnali hatályú felmondást a munkáltató az éppen keresőképtelenség miatt távollévő munkavállaló korábbi albérletének címére kézbesíti (mint utolsó ismert címre), így az a munkavállaló tudta nélkül fejti ki joghatását.

A költözésnek további jogok és kötelezettségek szempontjából jelentősége lehet, ami szintén felértékeli a másik fél tájékoztatásának fontosságát.

Egyrészt, a földrajzi keretek megváltozásával a munkavállaló utazási költségtérítésre való jogosultsága változhat. A jelenleg hatályos szabályok szerint, a munkáltató akkor köteles hozzájárulni a munkába járás költségeihez, ha az a közigazgatási határ átlépésével történik. Ha tehát a munkavállaló egy másik településre költözik, úgy megnyílik jogosultsága erre a juttatásra. Ennek viszont természetesen feltétele, hogy jogosultságát igazolja, és ennek keretében új lakcímét jelentse be. A fordítottja is lehet igaz, hiszen elképzelhető, hogy a munkavállaló a munkahelyéhez közelebb költözik, vagy a munkavégzés helye kerül a lakóhely településére, ezzel pedig a korábbi utazási költségtérítés jogalapja megszűnik.

Másrészt, míg a munkáltató költözése esetén a feleknek a munkaszerződés módosításáról, illetve a munkaviszony megszüntetéséről kell tárgyalniuk, a munkaviszony megszüntetése akkor is felmerülhet, ha a munkavállaló költözik el. Ez akkor fordulhat elő, ha a munkahely ezáltal nehezebben megközelíthetővé válik. Határozatlan idejű munkaviszonyban a munkavállaló ugyan indokolás nélkül, bármikor élhet felmondással, ám a határozott idejű munkaviszony a munkavállaló részéről is csak kellő súlyú ok mellett mondható fel. A törvény szerint ilyen ok lehet az, amely a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Meglátásom szerint az utazási idő jelentős megnövekedése megfelelő indok lehet, akkor is, ha a munkavállaló maga költözik el, saját elhatározásából.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tiltakozik a cafeteria átalakítása ellen a Liga Szakszervezetek, mivel a tervezet szerintük a csökkenti a jövedelmeket.

  • Fotó: shutterstock

    Mivel a nemzetközi nagyvállalatok egyre inkább a belső összhang és a könnyebb kezelhetőség irányába terelik a belső könyvelési eljárásaikat, az egyes országok, így Magyarország, adóhatóságai számára egyre komolyabb fejtörést okoz a cégek helyi szabályok szerinti adózását meghatározó könyvelési adatok rendelkezésre állása. Ezért valószínűleg a jövőben aktívabban alkalmazhatja a magyar adóhatóság is a már 18 éve hatályos számviteli törvényt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

  • Fotó: shutterstock

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal július 1-je után követi az étel- és italautomaták forgalmát.

  • Európai Unió

    Életbe léptek pénteken az érintett amerikai termékekre kivetett európai védővámok, amelyeket az Egyesült Államok által bevezetett importvámokra válaszul fogadott el az Európai Bizottság.

  • kieges

    Az első félév végéhez közeledve a tapasztalatok szerint főleg a kisebb cégek vannak elmaradva a szabadságok időarányos kiadásával. Mivel jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, a nyári időszakban nem csupán az elmaradások pótlásáról célszerű intézkedni, hanem lehetőség szerint az éves szabadságkeretek minél nagyobb mértékű további csökkentéséről is – figyelmeztet a Trenkwalder.