Közel hétezer önkormányzati dolgozó sztrájkolt

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kilencvennyolc önkormányzati hivatal 6854 dolgozója csatlakozott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által, az önkormányzati dolgozók béremelése érdekében meghirdetett pénteki és hétfői sztrájkhoz - közölte az MKKSZ elnöke pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Boros Péterné elmondta, a Magyarországon dolgozó 17 ezer önkormányzati köztisztviselő mintegy 40 százaléka csatlakozott a felhíváshoz. Ez jelentős eredmény annak fényében, hogy a magyar sztrájkelőírások a legszigorúbbak között vannak Európában - értékelt.     

Törvényesen sztrájkolni ugyanis csak ott lehet, ahol működik szakszervezet és a dolgozók több mint fele támogatja az akciót. Ez a feltétel a 990 magyarországi önkormányzati hivatal közül most 98-ban valósult meg - tette hozzá az elnök.    

Közölte, a munkabeszüntetéssel azt szeretnék elérni, hogy a tíz éve változatlan köztisztviselői illetményalap a jelenlegi 38 650 forintról 60 ezer forintra emelkedjen.     

Arra számítanak, hogy a sztrájk után leül velük tárgyalni a kormány, ám ha nem születik megoldás, akkor készek februárban szélesebb körben folytatni a munkabeszüntetést - jelentette ki.     

Megjegyezte, nemcsak az önkormányzati köztisztviselőkért harcolnak, hanem azért a 200 ezer közalkalmazottért, kormánytisztviselőért és közszolgálati dolgozóért is, akinek tíz éve változatlan a keresete.     

Tartson előadást a XV. Magyar Munkajogi Konferencián

 A Wolters Kluwer Kft. a fiatal tehetségek elkötelezett támogatójaként pályázatot ír ki a XV. Magyar Munkajogi Konferencián szemináriumi előadás megtartására.

Pályázatot azok a munkajog iránt érdeklődő fiatalok nyújthatnak be, akik még nem töltötték be a harmincadik életévüket.

Pályázással kapcsolatos részletes információk >>

 

Véleménye szerint a bérfejlesztésnek nincs pénzügyi akadálya, problémát jelent azonban, hogy a parlamentben nincs hatékony képviselete az önkormányzatoknak, annak ellenére, hogy a képviselők között vannak korábbi polgármesterek.     

Boros Péterné visszautasította Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetőjének csütörtöki kijelentését, miszerint egy választás előtti sztrájk politikai követelésnek, kormányellenes akciónak tekinthető. Az önkormányzati köztisztviselők követelése nem politikai indíttatású, hanem gazdasági jellegű - hangoztatta az MKKSZ elnöke.     

Elmondta azt is, hogy a sajtótájékoztatóra meghívták az összes parlamenti párt frakcióvezetőjét, visszajelzést azonban csak az LMP-től kaptak. 

Demeter Márta, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője elmondta, az LMP már benyújtott egy törvényjavaslatot a köztisztviselői illetményalap emelése érdekében, így erről a parlament tárgyalni fog. 

 A képviselő úgy fogalmazott, a kormány tudatosan tartja alacsonyan az önkormányzati dolgozók bérét, hogy meggyengítse a helyi közösségek képviseletét.     

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kiemelte, minőségi szolgáltatást csak minőségi bérrel lehet biztosítani, a sztrájk pedig csak egy végső eszköz, és nem cél, hiszen a sztrájkolók nem kapnak fizetést a munkabeszüntetés idejére.     

Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke elmondta, pénteken és hétfőn több tucat kéményseprő csatlakozik az önkormányzati dolgozók munkabeszüntetéséhez a törvény által lehetővé tett szolidaritási sztrájkkal.     

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, úgy vélekedett, "az állam a legrosszabb munkáltató Magyarországon", ha ugyanis a versenyszférában nem lenne béremelés tíz évig, mindenki felmondana, a cégek pedig csődbe mennének.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Varga Mihály

    Biztosítani kell az egyenlő elbánást az uniós áfareform során, a tagállamok közötti különbségtétel elfogadhatatlan lenne - hangsúlyozta az Európai Bizottság múlt héten bemutatott áfajavaslata kapcsán Varga Mihály az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek keddi brüsszeli tanácsülésén.

  • offshore, adóparadicsom, adóelkerülés

    Lekerült nyolc ország kedden az Európai Unió adóparadicsomokról összeállított, korábban még tizenhét államot tartalmazó feketelistájáról, amelyet kevesebb mint két hónappal ezelőtt hagytak jóvá.

  • okostelefon

    A hazai kkv-k csupán fele aktív digitálisan. Mindössze minden második vállalkozásnak van saját honlapja, és közel minden harmadik cég marketing tevékenység nélkül próbál életben maradni – hangzott el a K&H és a Google Magyarország által közösen szervezett ingyenes, a mobile-first világ kihívásait és lehetőségeit fókuszba állító Google Digital Workshop eseményen. Az online jelenlét óriási lehetőségeket rejt a kkv-szektornak, ezért az idei teendők közé érdemes felvésni a digitális fejlődést és a mobilra optimalizált weboldal létrehozását is.

  • tej

    Áfacsökkentést és fokozottabb ellenőrzést sürgetnek a tejágazat szereplői a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)  keddi közleménye szerint.

  • hipermarket

    A Lidl Magyarország 2018. március 1-jével átlagosan 20 százalékkal emeli a 8 órás munkaidőben dolgozó bolti és raktári fizikai munkavállalók, valamint az üzletvezetők bérét, ezt követően a bolti dolgozók havi keresete eléri majd a bruttó 290 ezer és 320 ezer forintot, az üzletvezetők havi fizetése pedig bruttó 658 ezer forinttól 720 ezer forintig terjedhet - közölte a vállalat kedden.