KSH: gyorsult a keresetek emelkedése

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A márciusi átlagkereset 12,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 12,2 százalékos volt a növekedés - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

A béremelkedés tovább gyorsult a februári 10,4, illetve 10,3 százalékosról. Az első negyedévben 11,0 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek, a közfoglalkoztatottak nélkül 10,7 százalékos növekedést mért a KSH. 

A versenyszférában 11,6, a költségvetési szerveknél 14,4 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset márciusban a közfoglalkoztatottak nélkül.

Az emelkedést a rendszeres bérek növekedése határozta meg, amelyek a vállalkozásoknál 12,3, a költségvetésben 14,5 százalékkal haladták meg a tavaly márciusiakat.  

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések volt hatással - állapította meg a jelentés.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 298 300 forint volt. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 198 400 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 206 300 forintra becsülhető - közölte a KSH.

Kié a pénzem?

A könyv célja, hogy felhívja a szakmai közvélemény figyelmét a pénzzel kapcsolatos nem mindig kellően tisztázott kérdésekre, visszahozza a szakmai viták körébe a dologi jogot és annak e különleges területét, valamint felkeltse az érdeklődést a pénz jogi sajátosságai iránt.

Szerző: dr. Gárdos István

Megrendelés >>

 

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, az első negyedévben mintegy 106 ezren  - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, aminek összege átlagosan 9400, illetve 8700 forint volt. 

Az iparban 319 ezer, az építőiparban 220 ezer forint volt a márciusi bruttó átlagkereset, ami 10,7, illetve 12,6 százalékos éves emelkedést mutat. A legmagasabb fizetések továbbra is a pénzügyi biztosítási szektorban vannak,  ahol szerény 4,0 százalékos éves növekedéssel is  592 ezer forintot lehetett keresni márciusban. 

A költségvetési intézményeknél 252 ezer forint volt az átlagos bruttó kereset, ezen belül a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás területén dolgozó alkalmazottak 322 ezer forintos fizetése 14,7 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit. Az oktatásban 10,0, az egészségügyben 23,8 százalékos emelkedéssel 282, illetve 272 ezer forintra emelkedett a kereset márciusra. 

A KSH adataiból kiderül, hogy a márciusban alkalmazásban állók száma 88 ezerrel - 3,2 százalékkal - múlta felül az egy évvel korábbit, ebből a versenyszférában 68 ezres volt az emelkedés, ami 3,5 százalékosnak felel meg.  

A közfoglalkoztatottak száma egy hónap alatt 31 ezerrel csökkent márciusra, de 133 ezres számuk csak 20 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, amikor havi 18 ezres volt a havi létszámcsökkenés.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • grafikon

    A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó - derült ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából. 

  • Fotó: shutterstock

    Több mint 430 ezren módosítás nélkül fogadták el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal(NAV) által készített szja-bevallás tervezetet - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára kedden az MTI-t.

  • Fotó: shutterstock

    Az RSM Blog több alkalommal írt már arról, hogy milyen teendők vannak az új jövedéki szabályozás bevezetésével kapcsolatosan. A törvény hatályba lépése több alkalommal tolódott, de most úgy látszik a július 1. valóban reális dátum. Végső hajrába ért a felkészülés az új kihívásokra, amit nem tesz könnyebbé az a tény, hogy a szabályozás szinte állandóan változik.

  • hotel_szálloda

    A Magyar Turisztikai Ügynökség azt szeretné, ha jövőre a szállodák szoftvereit is bekötnék az adóhatósághoz - idézi a Magyar Idők cikkét az Index. 

  • nő, vezető, főnök

    Minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly tavasz óta – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci felméréséből. Az adatok alapján továbbra is a 30-50 év közöttiek, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat, emellett továbbra is stabilan növekszik az átlag magyar álláskereső saját munkahelye iránti bizalma.