Külföldiek magyarországi foglalkoztatása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Ács Vera Judit Külföldiek magyarországi foglalkoztatása című könyve a különböző tartózkodási lehetőségeket és munkavégzési formákat dolgozza fel, ebből közlünk részletet.


2.4. Munkaerőigény-bejelentés

A foglalkoztató által bejelentett munkaerőigény nem más, mint a foglalkoztatónál olyan tevékenység jövőbeni ellátására felme­rült igény, amelyben a munkavégzés a foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik, és amelyet a foglalkoztató a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hiva­tal munkaügyi kirendeltségéhez (a továbbiakban: kirendeltség) vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központ­jánál (továbbiakban: munkaügyi központ) jelentett be. A kérel­met formanyomtatványon kell benyújtani, akár elektronikusan is, amely letölthető a www.munka.hu oldalról vagy beszerezhe­tő a kirendeltségeken.

Munkajogi kiskönyvtár csomag 2015

A csomag tartalma:

– Atipikus munkajogviszonyok

– Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban

– Külföldiek magyarországi foglalkoztatása

Rendelje meg csomagban 20% kedvezménnyel >>

Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinte­ni, amelyet a foglalkoztató

– a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyújtott be,

– a kérelem benyújtását megelőzően, de 60 napnál nem régeb­ben nyújtott be, vagy

– 60 napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem be­nyújtását megelőző 60 napnál nem régebben meghosszabbí­totta.A munkaerőigényt annál a kirendeltségnél kell bejelenteni, amelynek területén a munkaerő foglalkoztatása történik. Ettől eltér az a helyzet, amikor a munka természetéből adódóan a munkavégzés több kirendeltség területére terjedhet ki, ilyenkor a munkaerőigényt a munkavégzés megkezdése szerinti kirendelt­ségnél kell bejelenteni. Ha a munkaerő foglalkoztatása a foglal­koztató több – különböző kirendeltség területén lévő – telephe­lyén történik, a foglalkoztató székhelye szerinti kirendeltségnél kell bejelenteni. Amennyiben a munkaerőigény-bejelentéshez Hoá. foglalkoztatására irányuló kérelem kapcsolódik, úgy a munkaerőigény a munkavállalási engedély iránti kérelemmel egyidejűleg az előbb említett helyeken is benyújtható.

Ha a Hoá.-t több különböző megyében kívánja a foglalkozta­tó foglalkoztatni, annak a feltételnek, hogy a foglalkoztatónak van-e érvényes munkaerőigénye, valamint, hogy nincs kiközve­títhető munkaerő a foglalkoztató székhelye szerinti megyében kell fennállnia. Ezen túlmenően az engedély kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, illet­ve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. Amennyiben a munkavégzéssel érintett többi me­gye valamelyikének területén rendelkezésre áll megfelelő ki­közvetíthető munkaerő, akkor e megye területére az engedély nem adható ki, azonban a munkavégzés engedélyezhető azon munkavégzéssel érintett többi megye területén, ahol megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre. Ha a foglalkoztató egy időben több személyre vonatkozóan nyújtott be munkavállalási enge­dély iránti kérelmet, és a kérelem elbírálására illetékes munka­ügyi központ illetékességi területén, illetve a többi megye vala­melyikének területén a kérelmezett létszámhoz képest csak rész­ben áll rendelkezésre kiközvetíthető munkaerő, akkor a foglal­koztatás – a munkaügyi központ felhívására a foglalkoztató ál­tal megnevezett személyek tekintetében – a rendelkezésre nem álló kiközvetíthető munkaerő tekintetében engedélyezhető.

Ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több me­gye területére terjedhet ki, az érvényes munkaerőigénynek és a ki nem közvetíthető munkaerőnek a munkavégzés megkezdésé­nek helye szerinti megye vonatkozásában kell fennállnia.

A munkaerő-bejelentés tehát vagy a munkaügyi központhoz történik egy időben a munkavállalási engedély iránti kérelem­mel, vagy elválik az engedélyre vonatkozó kérelemtől, s a mun­kaerőigény bejelentése a kirendeltségen, míg a kérelem benyúj­tása a munkaügyi központban történik.

A munkaerőigény bejelentőlapnak-, illetve a munkavállalási engedély iránti kérelemnek tartalmában meg kell egyeznie (pél­dául munkakör, alapbér, munkavégzés helye stb.). A munkaerő­igényben a foglalkoztató meghatározza a betöltendő munkakört. A munkakör megjelölésének különösen fontos jelentősége van a jogviszony minősítése szempontjából. A munkaügyi ellenőrzé­sek során az olyan eseteket, amikor a munkáltatónál az ún. kettős jogviszonyban történő foglalkoztatás esete valósul meg, tehát a munkáltató részben munkaviszony, részben megbízási szerződés keretében ugyanannak a feladatnak az ellátására foglalkoztatja a munkát végző személyt, ami a munkaviszonya szerinti munka­körébe tartozik, leplezett szerződésnek tekinti a munkaügyi ható­ság, mivel a felek akarata ténylegesen a munkaviszonyban törté­nő foglalkoztatásra irányult. A munkakörben a munkáltató azok­nak a feladatoknak, tevékenységeknek az összességét jelöli meg, amelyeknek az ellátására, elvégzésére a munkáltató munkaválla­lóját kötelezheti. A munkáltató a munkaerő-igénylésben megálla­pítja továbbá azokat a képesítési és egyéb körülményeket, amit a munkakör betöltésénél a leendő munkavállalótól elvár. A foglalkoztató – függetlenül attól, hogy milyen állampolgár­ságú személyt kíván foglalkoztatni – köteles bejelenteni az olyan be nem töltött álláshelyet, amelyben a foglalkoztatásra munkaviszonyban38kerül sor.39

A foglalkoztató nyilatkozik arról, hogy a munkaerőigény által tartalmazott álláshely hirdethető-e.Ha az álláshely hirdethető, a kirendeltség az azzal kapcsolatos valamennyi adatot (például a foglalkoztató neve, címe, telefonszáma, az álláshelyről tájékoztatást nyújtó személy neve, az ellátandó munkakör, tevékenység megjelölése, várható kereset, alkalmazá­si feltételek) nyilvánosságrahozhatja. Ha a foglalkoztató nyilat­kozata alapján az álláshely hirdethető, az az Európai Foglalkoz­tatási Szolgálat hálózatán megjelenik, és arra EGT-állampolgár is kiközvetíthető. Ha az álláshely nem hirdethető, és arra a fog­lalkoztató közvetítést sem kér, az álláshely adatai nem hozhatók nyilvánosságra. Ha a foglalkoztató a munkaerőigény által tartal­mazott nem hirdethető álláshelyre közvetítést kér, az álláshellyel kapcsolatos munkakör megnevezése, az ahhoz szükséges szak­képzettség, a várható kereset hozható nyilvánosságra. Az előző­ekben foglaltakon kívül egyéb adatok a kirendeltség által kivá­lasztott a munkaerőigénynek megfelelő személlyel közölhetők.

A munkaügyi központ a munkaerőigényben közölt adatok alapján megvizsgálja, hogy a megfelelő képzettséggel rendelke­ző munkaerő rendelkezésre áll-e. Ha a vizsgálat eredménye ne­gatív és a jogszabályi egyéb feltételek fennállnak, a munkaügyi központ az engedélyt kiadja. Ha a munkaügyi központ tud munkaerőt közvetíteni, de alkalmazásától a munkáltató elzárkó­zik, engedély nem adható ki.

38 Munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, köz­szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jel­legű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját –, fegyveres és rendvédelmi szervek hi­vatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya [A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés a) pontja].

39 Lásd a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletet.

A szöveg forrása Dr. Ács Vera Judit: Külföldiek magyarországi foglalkoztatása című könyve.
 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 16.

A próbaidő alatti megszüntetés buktatói

A próbaidő alatt a feleket nem terheli indokolási kötelezettség a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése esetén, amely tényből sokan hajlamosak arra következtetni, hogy a munkaviszony-megszüntetés ezen módjára aligha kerülhet sor jogellenesen. Az alább ismertetettek alapján azonban ez közel sincs így.

2024. április 15.

Megszüntetné a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

2024. április 12.

K&H: megállt a fiatalok jövedelemnövekedése

A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmét tekintve a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19-29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret.