Lájk és komment munkaidőben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Megosztottam egy ismerősöm posztját, és már hárman lájkolták is!” Pár éve egy ilyen mondathoz még szótár vagy elmeorvos kellett volna. Anélkül, hogy elmerülnénk a szociológiai aspektusokban, a közösségi média legalább két szempontból munkajogi kérdéseket is felvet. Mit tehet a munkáltató, ha munkavállalói munkaidőben is a közösségi oldalakon lógnak? És mi a helyzet az itt megosztott, a munkáltatót érintő tartalmakkal?


A számítógép előtt dolgozók számára legalábbis nagy a kísértés, hogy munkavégzés közben kisebb-nagyobb szüneteket tartva elolvassák magán e-mailjeiket, vagy rápillantsanak profiljukra valamelyik közösségi oldalon. A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló alapvető kötelezettségei közé tartozik, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban a munkáltató részére rendelkezésre álljon, illetve a munkáltató utasítása szerint munkát végezzen. Amikor a munkavállaló munkaidőben az interneten a munkavégzéssel össze nem függő tartalmakat böngész, éppen ez a kötelezettség sérül. Erre tekintettel a munkáltató jogszerűen akadályozza a munkavégzéshez nem szükséges honlapok elérését. Ugyanebből az okból tilthatja meg azt is, hogy a munkavállaló munkaidőben a saját eszközeivel (pl. egy okostelefonnal) böngéssze ismerősei hozzászólásait.

Bár notórius felhasználók előszeretettel hivatkoznak arra, hogy naponta alig 10 percet fordítanak a közösségi oldalak áttekintésére, gyakran maguk sincsenek tisztában azzal, milyen sok idő megy el valójában az ismerősök hétvégi fényképeinek nézegetésével, vagy a szomszéd frissensült avokádókrémes dagadója kommentálásával. Jogi szempontból, a munkavégzés helyetti netes szörfölgetés mindenképpen kötelezettségszegés, az időráfordításnak csak az alkalmazható szankció súlya szempontjából van jelentősége. Természetesen másként minősül, ha a munkavállaló egy feladatra várakozás közben (pl. az értekezlet kezdete előtt) tekinti végig új üzeneteit két percben a saját telefonján, vagy ha az ügyintéző azért váratja további öt percet az ügyfelet, mert a következő hívás kapcsolása előtt még meg kell írnia ismerőseinek, hogy múlt éjjel Csipa nevű tacskója hármat kölykezett. Súlyosabb esetben a munkaviszony megszüntetésének is indoka lehet, ha a munkavállaló munkaidőben túlságosan belegabalyodik az elektronikus szociális hálóba.

A közösségi média akkor is viták forrása lehet a munkaviszonyban, ha azt a munkavállaló munkaidején kívül használja. A törvény szerint ugyanis, a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Nem meglepően, a közösségi portálokon megosztott, a munkáltatót lejárató információk így akkor is kötelezettségszegést jelentenek, ha a lehúzó posztot nem a munkaidőben írja a munkavállaló. A törvény azonban igen szigorúan fogalmaz: csak akkor vonható felelősségre a munkavállaló, ha a munkaidőn kívüli magatartása közvetlenül és ténylegesen alkalmas például a munkáltató jó hírnevének veszélyeztetésére. Ezek az előírások – jóllehet a bírói gyakorlat korábban is alkalmazott hasonló zsinórmértéket – újak a hazai munkajogi szabályozásban, éppen ezért az értelmezése is felvet kérdéseket. Biztosan nem tartozik azonban a korlátozható magatartások közé, ha a cipőgyár könyvelője a konkurencia termékét lájkolja, vagy egy másik cég itt hirdetett nyereményjátékában vesz részt.

Azt is előírja a munka törvénykönyve, hogy a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. Ez azért különösen fontos témánk szempontjából, mert a véleménynyilvánításnak egyre nagyobb jelentőségű terét adják a virtuális közösségek. E jog gyakorolásával tehát a felsorolt védett értékek súlyos sérelmét, veszélyeztetését nem lehet előidézni. E körben természetesen nagy különbség van abban, ha a munkavállaló csak privát üzenetben, esetleg csak az ismerősei által látható körben fejti ki véleményét, vagy bármely más felhasználó által is látható formában fogalmaz meg éles kritikát a munkáltatóval szemben.

Végül, tekintettel kell lenni a titokvédelmi szabályokra is. Eszerint a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Ezért aztán csak óvatosan a „ma is volt egy őrült ügyfelem…” kezdetű beszámolók közzétételével…

A számítógép előtt dolgozók számára legalábbis nagy a kísértés, hogy munkavégzés közben kisebb-nagyobb szüneteket tartva elolvassák magán e-mailjeiket, vagy rápillantsanak profiljukra valamelyik közösségi oldalon. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló alapvető kötelezettségei közé tartozik, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban a munkáltató részére rendelkezésre álljon, illetve a munkáltató utasítása szerint munkát végezzen.

Amikor a munkavállaló munkaidőben az interneten a munkavégzéssel össze nem függő tartalmakat böngész, éppen ez a kötelezettség sérül. Erre tekintettel a munkáltató jogszerűen akadályozza a munkavégzéshez nem szükséges honlapok elérését. Ugyanebből az okból tilthatja meg azt is, hogy a munkavállaló munkaidőben a saját eszközeivel (pl. egy okostelefonnal) böngéssze ismerősei hozzászólásait.

Bár notórius felhasználók előszeretettel hivatkoznak arra, hogy naponta alig 10 percet fordítanak a közösségi oldalak áttekintésére, gyakran maguk sincsenek tisztában azzal, milyen sok idő megy el valójában az ismerősök hétvégi fényképeinek nézegetésével, vagy a szomszéd frissensült avokádókrémes dagadója kommentálásával. Jogi szempontból, a munkavégzés helyetti netes szörfölgetés mindenképpen kötelezettségszegés, az időráfordításnak csak az alkalmazható szankció súlya szempontjából van jelentősége.

Természetesen másként minősül, ha a munkavállaló egy feladatra várakozás közben (pl. az értekezlet kezdete előtt) tekinti végig új üzeneteit két percben a saját telefonján, vagy ha az ügyintéző azért váratja további öt percet az ügyfelet, mert a következő hívás kapcsolása előtt még meg kell írnia ismerőseinek, hogy múlt éjjel Csipa nevű tacskója hármat kölykezett. Súlyosabb esetben a munkaviszony megszüntetésének is indoka lehet, ha a munkavállaló munkaidőben túlságosan belegabalyodik az elektronikus szociális hálóba.

A közösségi média akkor is viták forrása lehet a munkaviszonyban, ha azt a munkavállaló munkaidején kívül használja. A törvény szerint ugyanis, a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Nem meglepően, a közösségi portálokon megosztott, a munkáltatót lejárató információk így akkor is kötelezettségszegést jelentenek, ha a lehúzó posztot nem a munkaidőben írja a munkavállaló.

A törvény azonban igen szigorúan fogalmaz: csak akkor vonható felelősségre a munkavállaló, ha a munkaidőn kívüli magatartása közvetlenül és ténylegesen alkalmas például a munkáltató jó hírnevének veszélyeztetésére. Ezek az előírások – jóllehet a bírói gyakorlat korábban is alkalmazott hasonló zsinórmértéket – újak a hazai munkajogi szabályozásban, éppen ezért az értelmezése is felvet kérdéseket. Biztosan nem tartozik azonban a korlátozható magatartások közé, ha a cipőgyár könyvelője a konkurencia termékét lájkolja, vagy egy másik cég itt hirdetett nyereményjátékában vesz részt.

Azt is előírja a Munka Törvénykönyve, hogy a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. Ez azért különösen fontos témánk szempontjából, mert a véleménynyilvánításnak egyre nagyobb jelentőségű terét adják a virtuális közösségek. E jog gyakorolásával tehát a felsorolt védett értékek súlyos sérelmét, veszélyeztetését nem lehet előidézni. E körben természetesen nagy különbség van abban, ha a munkavállaló csak privát üzenetben, esetleg csak az ismerősei által látható körben fejti ki véleményét, vagy bármely más felhasználó által is látható formában fogalmaz meg éles kritikát a munkáltatóval szemben.

Végül, tekintettel kell lenni a titokvédelmi szabályokra is. Eszerint a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Ezért aztán csak óvatosan a „ma is volt egy őrült ügyfelem…” kezdetű beszámolók közzétételével…

dr. Kártyás Gábor blogbejegyzése az azujmunkatorvenykonyve.hu oldalon olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

EY: Megnyílt a HBLF Sokszínű és Méltányos Munkahely elismerés pályázati időszaka

A Sokszínű és Méltányos Munkahely elismerést azok az idehaza működő cégek érdemelhetik ki, amelyek a gyakorlatban is hozzájárulnak a befogadó vállalati kultúra és esélyegyenlőség megteremtéséhez. A HBLF kezdeményezésének célja, hogy kiemelje a területen látványos eredményeket elérő vállalatokat és példát mutasson az üzleti szereplők számára – olvasható az EY Adó Online-hoz eljuttatott közleményében.

2024. április 24.

Bekerülhet-e a hétköznapi életünkbe a robotika?

Idén is kitárta kapuit a HVG Állásbörze, ahol több mint száz munkaadóval személyesen és hibrid formában is találkozhattak azok az álláskeresők, akik ellátogattak április 17-19-e között a Papp László Budapest Sportarénába. Mindenki kedvence, a Bastion Group robotkutyája is jelen volt az eseményen, ahol hatalmas volt az érdeklődés a robotika iránt.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).