Leltárfelelősség: mit jelent az ismeretlen okú hiány?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A leltárfelelősségi megállapodást kötő munkavállalót szigorú felelősség terheli az ismeretlen okú hiányokért. De vajon hogyan kell megállapítani, hogy a leltározás során felfedezett hiány oka ismeretlen? Elegendő ehhez a munkavállaló nyilatkozata, hogy nem tudja magyarázatát adni a hiánynak?

A leltárfelelősség alapján a munkavállaló vétkességre tekintet nélkül, objektíve felel a leltári készletben bekövetkezett, a fogalmazási veszteséget meghaladó, ismeretlen okú hiányért. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló által kezelt leltári készletben hiány van, és annak oka nem ismert, akkor a munkáltató önmagában erre hivatkozással, a munkavállaló közrehatása, vétkessége bizonyítása nélkül követelheti a kára megtérítését. Leltárfelelősség azonban csak erre irányuló írásos megállapodás alapján érvényesíthető.

A gyakorlatban sokszor kérdéses, hogy milyen eljárás után jelentheti ki a munkáltató, hogy a hiány oka ismeretlen. A törvény alapján biztosan kijelenthetjük, hogy ehhez kevés az, ha a készletet kezelő munkavállaló nem tud magyarázattal szolgálni a hiányra. A leltárfelelősség érvényesítéséhez ugyanis számos követelménynek kell megfelelni, és a munkáltatót is terheli kötelezettség a vonatkozásban, hogy a leltári készlet hiánytalanul megőrizhető legyen.

 

Először is, a munkáltatónak ki kell dolgoznia a leltározás rendjét. Pontosan meg kell határoznia a forgalmazási veszteséggel kapcsolatos szabályokat, a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait, leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket, illetve a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét is. Ki kell dolgozni tehát, hogy a munkavállaló mely leltári készletet, milyen rendben fog kezelni, és ehhez a munkáltató milyen infrastruktúrát biztosít, amely a biztonságos őrzést lehetővé teszi. Nincs akadálya, hogy ezekről a részletkérdésekről kollektív szerződés rendelkezzen, de belefoglalható a munkavállalóval kötendő leltárfelelősségi megállapodásba is. A szabályokat rögzítő dokumentum formájától függetlenül, elsősorban a munkáltatónak érdeke, hogy a felelősség érvényesítéséhez ezek a keretek tisztázottak és a munkavállaló számára ismertek legyenek.

Nem lehet szó leltárfelelősségről a munkavállalóval megkötött írásos leltárfelelősségi megállapodás nélkül. Ebben kell pontosan meghatározni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. A leltározási rendről – ha azt nem tartalmazza maga a megállapodás – a munkavállalót írásban tájékoztatni kell, még a leltárfelelősségi megállapodás megkötését megelőzően.

A következő lépés tekintetében, akár a munkavállaló jelzi a hiányt, akár a munkáltató állapítja meg a leltározás során, arra csak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján kerülhet sor. A leltározásnál a munkavállaló vagy akadályoztatása esetén képviselője jelen lehet, észrevételt tehet, és a folyamat során a munkavállalót – kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg – meg is kell hallgatni. Ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, a munkáltató az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki. A felelősség megállapítása pedig mindig csak az eset összes körülményeinek figyelembe vételével történhet, így tekintettel kell lenni a munkavállaló felelősségére kiható, vagy a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásoló tényezőkre, a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítésére is. Ehhez érdemi vizsgálat lefolytatása szükséges, amely feltárja, hogy a felek eleget tettek-e a kötelezettségeiknek, illetve, hogy valóban nincs mód a hiány okának megismerésére, erre a munkáltató által biztosított biztonságtechnikai eszközök nem adnak lehetőséget. A leltárelszámolást és annak eredményét a munkavállalóval ismertetni kell.

Végül, ha a leltárfelelősség kapcsán a felek között jogvitára kerül sor, a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a felelősség feltételei fennállnak. Így a fenti tényezők alapján neki kell igazolni, hogy a szóban forgó hiány oka valóban ismeretlen volt.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • GDPR, EU

    Nyilvános a GDPR alapján kiszabható közigazgatási bírságról szóló iránymutatás – írja az adatvedelmirendelet.hu.

  • Facebook

    Történtek előrelépések, a vizsgált közösségi médiavállalatok közül kettő, a Facebook és a Twitter működése azonban továbbra sem felel meg teljes mértékben az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak - közölte az Európai Bizottság.

  • sztrájk

    A szakszervezet 19 százalékos béremelést követel – írja az Index.

  • számítógép_klaviatura

    A valós idejű számlaadat-szolgáltatáshoz kapcsolódó technikai dokumentáció elérhetővé vált az adóhatóság oldalán. Ha eddig nem is, a leírásból egyértelműen kiderül, hogy a cégek új feladatának megoldásához pénzügyi, adós és IT kompetenciákra is szükség van, mindvégig a folyamat során.

  • fired2

    A jogviszony létesítését megelőzően tanúsított magatartások nem értelmezhetőek kötelezettségszegésként, mert kötelezettségszegés csak az adott jogviszonnyal összefüggésben és annak fennállása alatt értelmezhető - a Kúria eseti döntése.