Már nem híve a pontrendszernek May


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Már nem hiszi a brit miniszterelnök, hogy pontrendszerrel kellene szabályozni a bevándorlást.


Theresa May szerint nem biztos, hogy a különböző kritériumok alapján összeállított pontozásos elbírálási rendszer lenne a legjobb megoldás a más EU-tagállamokból Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás szabályozására. A brit miniszterelnök ezzel saját külügyminiszterének egyik fő népszavazási ígéretét kérdőjelezte meg.

May a 19 legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaság, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport kínai csúcstalálkozóján beszélt a kérdésről újságíróknak.

A brit média hétfői beszámolói szerint arra a felvetésre, hogy a brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazáson a kilépést, azaz a Brexitet pártoló többség a pontrendszerre alapuló bevándorlási szabályozás ígéretére is voksolt, Theresa May kijelentette: a brit választók a bevándorlás szabályozására szavaztak, de a felmerülő kérdések egyike az, hogy a pontozásos módszer működőképesnek bizonyulna-e.

„Sokan azt vallják, hogy a pontrendszer mindig megoldást kínál a bevándorlásra, de valójában nincs olyan egyedi módszer, amely önmagában kezelni tudná ezt a kérdést” – tette hozzá. A brit kormányfő szerint a megoldási lehetőségek teljes eszköztárát meg kell vizsgálni, mégpedig nemcsak abból a szempontból, hogy miképp lehetne ellenőrzés alá vonni a bevándorlást, hanem azt is, hogy milyen módon lehet felszámolni a bevándorlási szabályokkal szembeni visszaéléseket.

A módszer tervét – amely a Brexit-párti kampány egyik fő eleme volt – Boris Johnson volt londoni polgármester, Theresa May kormányának jelenlegi külügyminisztere, a Brexitet támogató kampánytábor volt frontembere terjesztette elő június elején. Az elképzelés szerint Nagy-Britannia 2020-ra, a következő brit parlamenti választások idejére honosítaná meg az ausztráliai pontozásos rendszerhez hasonló bevándorlási mechanizmust, amely különböző kritériumok alapján bírálná el a letelepülési és munkavállalási kérelmeket a külföldi EU-tagállamokból érkezők esetében is.

 

A tervezett kritériumok között szerepelne az angol nyelv magas szintű ismeretének megkövetelése, és annak előírása, hogy minden külföldi jelentkezőnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítése legyen.

Johnson júniusi előterjesztése szerint a már Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-munkavállalókra visszamenőlegesen az új szabályozás nem vonatkozna.

Azt Theresa May is hangoztatta több hétvégi nyilatkozatában – a BBC televíziónak adott interjúban, majd a kínai G20-értekezleten is -, hogy a brit kormány mindenképpen garantálni szeretné a már Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok jelenlegi jogi státusának változatlanságát. 

A brit miniszterelnök szerint ez egyetlen esetben nem lenne lehetséges: ha a külföldi EU-tagállamokban élő brit állampolgárok státusát nem garantálnák a fogadó országok a brit EU-tagság megszűnése után.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Április 18-án rendezik meg a Logisztika Napját

A hazai ellátási lánc szakma egyik legnagyobb, országos eseménysorozata a Logisztika Napja, mely idén 2024. április 18-án rendezik meg. Az ingyenesen látogatható programok célja a logisztikai terület népszerűsítésén túl, a szektor aktuális trendjeinek, kihívásainak és lehetőségeinek bemutatása az érdeklődők számára – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

2024. április 17.

Czomba Sándor: a vendégmunkások aránya alacsony

Magyarország a magyaroké, hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára – emelte ki szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.