Mazars: nálunk a legmagasabbak az élőmunka terhei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Mazars kutatása szerint az élőmunka terhei alapján továbbra is rossz Magyarország versenypozíciója, a kedvezményeknek köszönhetően azonban a háromgyerekes keresetek a régiós Top 5-ben vannak; a 27 százalékos áfakulcs itt a legmagasabb, a társasági adó alsó, 10 százalékos kulcsa azonban Montenegró után a második legalacsonyabb. 


A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén negyedik alkalommal gyűjtötte össze a kelet-közép-európai régió 19 országának aktuális adózási információit Közép-Kelet-Európai Adókalauz 2016 elnevezésű kiadványában, amelyet kedden ismertettek Budapesten. Az Eurostat adatain alapuló kutatás Magyarország szomszédjai és a visegrádi országok mellett Görögország, Oroszország, Ukrajna, a jugoszláv utódállamok, továbbá Albánia és a Baltikum államainak adózási környezetét mutatja be.

Ebből egyebek mellett kiderül, hogy bár az szja-kulcs jelentős mértékben csökkent Magyarországon a korábbi években, de az együttes bérterhek régiós összehasonlításban a legmagasabbak. Magyarországon 100 egységnyi nettó jövedelem kifizetése – családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele nélkül – majdnem kétszer annyi, 193 egység teljes költséget jelent a munkáltatónak jövedelemszinttől függetlenül. Ez az érték Szlovákiában 163, Csehországban 159, Lengyelországban 166, Romániában pedig 176 egység a gyermektelen dolgozó havi 500 eurónyi jövedelemszintje esetén. A magyar mutató az elmúlt években javult, de mind az 500, mind a 2000 eurós havi jövedelemnél – a 19 országot összehasonlítva – továbbra is csak az utolsó helyre elég. 

A családi és egyéb kedvezmények figyelembevétele azonban árnyalja a képet, a 2000 eurós havi jövedelmet (három gyermeket feltételezve) a munkáltató összes költsége/nettójövedelem-arány szerinti régiós összehasonlításban Magyarország az 5. helyen áll. Az alacsonyabb, 500 eurós havi jövedelemszinttel kalkulált rangsor is hasonló: családi kedvezmények nélkül az ország sereghajtó, míg három gyermekkel rögtön a lista második helyén áll; ebben továbbra is Csehország vezet. 

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

A családi kedvezmények nélkül számított bérterheknél továbbra is Oroszországban, valamint 2015-től a vizsgált országok közé vont Albániában a legalacsonyabbak a munkáltató munkavállalói bérterhei.

Az élőmunka terheinek vizsgálatához tartozik, hogy milyen minimálbérszinttel kell a leendő munkáltatónak számolnia. Ebből a szempontból Magyarország a középmezőnybe tartozik.

A Mazars által vizsgált országok közül továbbra is Ausztria a legdrágább, ahol a minimálbér több, mint a régiós átlag négyszerese, a privát szektorban pedig a régiós átlagbér csaknem háromszorosa jellemző. Szintén jócskán kiemelkedik az átlagból Szlovénia.

A válság előtt a régió országai között az adóverseny dominált, az elmúlt néhány évben azonban a legtöbb ország  a befektetők számára kedvező feltételek megteremtésén kívül a költségvetési hiány csökkentését is szolgáló adórendszerre törekszik – írták. Néhány ország, köztük Magyarország is a jövedelemadók csökkentésében, és ezzel párhuzamosan – a forgalmi típusú adók emelésében, illetve szinten tartásában látta a kiutat. 

Az országok egy másik csoportja ezzel ellentétben a forgalmi típusú adók emelése helyett a magasabb szja-, illetve a társaságiadó-kulcsokban látott megoldást, például Szlovákia, amely 2013-tól visszaállította a progresszív rendszert a személyi  jövedelemadóztatásban, ezzel összhangban a korábban 19 százalékos társasági adó is 23 százalékra nőtt, a szlovák áfakulcs ugyanakkor továbbra is átlag alatti: 20 százalék. 

Görögország adópolitikáján jól megfigyelhető a válságkezelési kényszer, az áfa 23 százalék, míg a társasági adó a vizsgált országok között a legmagasabb, 29 százalék.

Vannak középutas országok is, így Lengyelország a kétkulcsos progresszív személyi jövedelemadóval (18/32 százalék), az átlag feletti, de nem kiemelkedően magas áfakulccsal (23 százalék) és a 19 százalékos társasági adóval. 

A társasági adó kulcsát vizsgálva a csúcstartó Görögországot Ausztria (25 százalék), majd Szlovákia (22 százalék) követi a listán. A legalacsonyabb adókulcs (9 százalék) változatlanul Montenegróban terheli az elért nyereséget.

Az elemzés arra is rámutat, hogy a régiót stabil adórendszerek jellemzik, és az országok között erősödik az együttműködés az adócsalások ellen, mert ez lehet a kulcsa az adóterhek hosszabb távú csökkentésének, ezzel pedig a befektetői környezet javításának.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Megszüntetné a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

2024. április 12.

K&H: megállt a fiatalok jövedelemnövekedése

A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmét tekintve a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19-29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret.

2024. április 12.

Időben be kell jelenteni a sztrájkot

A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.