Még mindig nélkülözhetetlen a hálapénz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egészségügyi rendszert igénybe vevő aktív korú, hálapénzt fizető magyar lakosok egy főre vetítve átlagosan havi 16.100 forintot, összesen pedig 21 milliárd forintot fizettek ki hálapénzként az elmúlt 12 hónapban. A teljes felnőtt lakosság hálapénz-kiadása az elmúlt egy évben mintegy 34 milliárd forintra tehető. Bár a hálapénz intézményét kevesebben utasítják el, mint 2010-ben, a páciensek – nagyrészt anyagi okok miatt – egyharmadával kevesebbet fordítottak paraszolvenciára, mint négy évvel ezelőtt. A válaszadók szerint a kiutat az jelentené, ha az orvosok számla ellenében nyújtanának többletszolgáltatást, amit a betegek biztosítója térítene, vagy egészségpénztári számlájukról fizetnének, ez kiváltaná a hálapénz intézményét – többek között ezek derülnek ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet az AXA Egészségpénztár megbízásából a GKI Gazdaságkutató végzett el a teljes lakosság és az egészségpénztári tagok körében.


Sokan úgy érzik, az orvosok elvárják tőlük a paraszolvenciát

Az egészségügyi magánkiadásokat és a hálapénz-fizetést felmérő kutatás szerint az elmúlt egy évben hálapénzt fizető aktív korúak 14 százaléka érezte úgy, hogy az egészségügyi személyzet elvárja tőle a hálapénzt. Minél idősebb a páciens, annál magasabb ez az arány. Ugyanakkor az életkor előre haladtával párhuzamosan emelkedik azok aránya, akiknek nincs pénzük paraszolvenciát fizetni, és csökken azoké, akik nem tudják, hogy mikor, kinek, mennyit kell adni.

A kórházi orvosok kapják a legtöbbet

A betegek a legtöbbet a kórházi orvosoknak fizetik, alkalmanként átlagosan 15.000 forintot (Lásd az 1. ábrát).

A hálapénzre fizetett összegek eloszlási görbéje

 

 

Forrás: AXA EP, GKI, IPSOS felmérés

Őket követik messze lemaradva a járóbeteg-ellátás szakorvosai (4.900 forint / alkalom) és a háziorvosok (2.400 forint / alkalom). A legkevesebb hálapénzt a háziorvosi és a szakrendelői asszisztensek kapják, alkalmanként átlagosan 800-800 forintot – derül ki az AXA Egészségpénztár és a GKI kutatásából. Az elmúlt 12 hónapban az aktív korú lakosság összesen mintegy 21 milliárd, míg a teljes felnőtt lakosság 34 milliárd forintot fizetett ki hálapénzként, amelynek 82 százalékát az orvosok, közülük is a felét a kórházi orvosok kapták (Lásd a 2. ábrát). A képet azonban árnyalja, hogy a hálapénz súlya az egyes orvosi szakmákban igen eltérő: a röntgen- és labororvosoknál gyakorlatilag nincs paraszolvencia, míg a sebészek, szülész-nőgyógyászok esetében igen magas lehet az aránya.

Hálapénzre fizetett összeg elfogadók szerinti megoszlása (%)

Forrás: GKI, IPSOS felmérés

 

Nem elvből nem adunk, hanem mert nincs miből

Azok közül, akik nem adnak hálapénzt, 54 százaléknak nincs rá pénze, egyharmad elvből ellenzi a paraszolvencia intézményét, 11 százalék azok aránya, akik azért nem fizetnek hálapénzt, mert nem tudják, hogy kinek, mennyit kellene adni, s mindössze 2 százalék vélekedik úgy, hogy az orvosi béremeléseket követően erre már nincs is szükség. A 2010-ben elvégzett hasonló vizsgálathoz képest csökkent a hálapénzt elvi okokból ellenzők tábora, valamint azoké, akik bizonytalanok, hogy mikor, kinek, mennyit kell adni. Ezzel szemben jócskán (11 százalékponttal) emelkedett azok aránya, akik anyagi okok miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy hálapénzt fizessenek.

A paraszolvencia elutasítottsága csökken, finanszírozási szerepe nő

A felmérés kiterjedt a hálapénz-adással kapcsolatos attitűdök vizsgálatára és a 2010-es eredményekkel való összehasonlításra is (Lásd a 3. ábrát). A vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt 4 év alatt a hálapénz szerepe az egészségügyi ellátórendszerben erősödött, elutasítottsága a lakosság körében gyengült: míg 2010-ben a válaszadók 27 százaléka teljes mértékben egyetértett azzal, hogy „az az orvos, aki elfogadja a hálapénzt, erkölcsileg elítélendő”, mára ez az arány 21 százalékra esett. Az elmúlt négy évben erősödött az a vélekedés is, miszerint hálapénzzel gyorsabban, és jobb ellátáshoz lehet jutni. Ezzel párhuzamosan az emberek fizetőképessége gyengült, így a kifizetett hálapénz összege reálértéken csökkent.

Hálapénzzel kapcsolatos megállapítások 2010-ben és 2013-ban
(a válaszok egyenlege, 2013-as sorrendben)

Forrás: AXA GKI, IPSOS felmérés   * -100: egyáltalán nem ért egyet; +100: teljes mértékben egyetért.
Megjegyzés: Egy kérdést kizárólag 2013-ban tettük fel, egy kérdést másként kérdeztünk, mint 2010-ben.

 

Számlás fizetéssel csökkenne a paraszolvencia

Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár Igazgatótanácsának elnöke a kutatás megállapításait ismertetve kiemelte: az elmúlt három évben erőteljesen változott a felmérésben résztvevők hozzáállása a számlás egészségügyi magánkiadásokkal kapcsolatban. A válaszadók szerint, ha az orvosok számla ellenében nyújthatnának többletszolgáltatásokat, amit a betegek biztosítója/egészségpénztára fizetne ki, ez kiváltaná a hálapénz intézményét.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Április 18-án rendezik meg a Logisztika Napját

A hazai ellátási lánc szakma egyik legnagyobb, országos eseménysorozata a Logisztika Napja, mely idén 2024. április 18-án rendezik meg. Az ingyenesen látogatható programok célja a logisztikai terület népszerűsítésén túl, a szektor aktuális trendjeinek, kihívásainak és lehetőségeinek bemutatása az érdeklődők számára – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

2024. április 17.

Czomba Sándor: a vendégmunkások aránya alacsony

Magyarország a magyaroké, hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára – emelte ki szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

2024. április 16.

A próbaidő alatti megszüntetés buktatói

A próbaidő alatt a feleket nem terheli indokolási kötelezettség a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése esetén, amely tényből sokan hajlamosak arra következtetni, hogy a munkaviszony-megszüntetés ezen módjára aligha kerülhet sor jogellenesen. Az alább ismertetettek alapján azonban ez közel sincs így.