Még nincs vége a bérharcnak a Tesconál

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A Tescónál működő két szakszervezet, a KASZ és a KDFSZ között feszülő ellentétek homályosítják a képet.

A Tesco-Global Áruházak Zrt. szeptemberben folytatja az idei bérfejlesztést, és erről tájékoztatta az érintett szakszervezeteket - jelentette be a cég pénteken. 

A döntés nem az elégedetlenkedő érdekképviseletekkel folytatott egyeztetések része, a vállalat ugyanis nem reagált a Tescónál működő két szakszervezet, a KASZ és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) követeléseire, amelyeket július 8-án a budapesti Fogarasi úti áruház előtt tartott közös demonstráción adtak át a munkáltató képviselőinek.

A Tesco az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében ismertette: az idei bérfejlesztés harmadik ütemében majdnem minden teljes munkaidőben dolgozó, aktív áruházi és logisztikai központi munkavállaló fizetése legalább további bruttó 11 ezer forinttal nő szeptemberben. 

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke az MTI-nek a bejelentést követően elmondta: hétfőn és kedden megszavaztatják a dolgozókkal, hogy a béremelés mértékét elfogadhatónak tartják-e vagy nem. Hangsúlyozta, hogy ősszel mindenképpen tárgyalni kell a dolgozói létszám bővítéséről, illetve a jövő évi bérfejlesztésről.

Nőtt az esélye annak, hogy szeptember elején lebénul a teljes Tesco-hálózat, az áruházláncnál törvényesen létrehozott sztrájkbizottság péntek délután nem fogadta el a multicég által felkínált, és "sebtiben kommunikált" szeptemberi béremelés lehetőségét, amely 11-17 ezer forintos bruttó többletet kínál a dolgozóknak - írja a Magyar Idők  online kiadásában.

A lap írása szerint jövő héten csütörtökön bejelentheti a Tescónál működő sztrájkbizottság, mely napon várható először, hogy a teljes áruházláncnál leáll a működés. 

Munkajogi Mesterkurzus - A munkaidő és a pihenőidő

Előadás helyett Tréning: a résztvevők minden témához kapcsolódóan feladatokat oldanak meg

Tömeg helyett Csoportmunka: kiscsoportokban zajlik a munka

Szónoklat helyett Konzultáció: a résztvevők a képzés során végig kérdezhetnek az előadóktól

Időpont és jelentkezés >>

 

Bubenkó Csaba, a sztrájkbizottság elnöke, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) vezetője a Magyar Időknek úgy nyilatkozott, hogy a multicég ajánlata messze elmarad a több mint 16 ezer érintett dolgozót egységesen képviselő sztrájkbizottság követeléseitől. A Tesco ajánlata szerint az áruházi dolgozók bére bruttó 165 ezer forintról 176 ezerre nőne, ami nagyjából nettó 7-7,5 ezer forint emelést jelent. A raktárakban dolgozó úgynevezett kommisiózók bére 169 ezerről 181 ezerre emelkedne, a targoncásoké pedig az eddigi 195 ezer helyett 209 ezer forintra nőhet. 

A KDFSZ elnöke úgy fogalmazott a lapnak, hogy ragaszkodnak a követeléseikhez, amelyek között nem csupán a 25 százalékos béremelés, hanem a 15 százalékos létszámemelés is szerepel szeptembertől. Ha ezek nem teljesülnek a következő tárgyaláskor, bejelentik a dolgozók körében teljes támogatottságot élvező sztrájkot - szögezte le Bubenkó Csaba.

Az elnök szerint megtévesztő kommunikációt folytatott a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Sáling József ugyanis annak ellenére nyilatkozta a 24.huportálnak, hogy eredményes volt a sztrájkfenyegetés, mert megállapodás körvonalazódik a lánccal, hogy arra bármilyen felhatalmazást kapott volna - írja a Magyar Idők.

(MTI, Magyar Idők)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Tesco

    A bértárgyalások folytatására szólítja fel a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) a Tescót, mert a vállalat eddig még nem reagált a Tescónál működő két szakszervezet, a KASZ és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) követeléseire, amelyeket az érdekképviseletek a július 8-án Budapesten a Fogarasi úti Tesco áruház előtt közösen szervezett demonstráción adtak át a munkáltató képviselőinek - közölte a KASZ hétfőn az MTI-vel.

  • Tesco

    A Tesco dolgozók demonstrációja előtt egy nappal a Tesco-Global Áruházak Zrt. közleményben mutatta be a cég béremelési lépéseit, amiben hangsúlyozták, hogy idén 13 700 munkavállaló bérét emelte a cég átlagosan 12,4 százalékkal, és tavaly is kétszámjegyű volt a béremelés. A vállalat az elmúlt két évben 7,4 milliárd forintot költött Magyarországon béremelésre.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Orbán

    Külföldi tőke nélkül már nem működhet egyetlen modern ország sem, de alapvető érdek, hogy minél nagyobb számban létezzenek Magyarországon magyar tulajdonban levő nagyvállalatok - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, a magyar tulajdonú Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki gyára kapacitásbővítő beruházásának avatásán.

  • laptop

    A kiskereskedelemben jól látható módon egyre inkább az automatizált, digitális folyamatok veszik át az élőmunka szerepét. A vállalatok közötti kereskedés azonban eddig úgy tűnhetett, kevésbé érintett ezen a téren. A New York-i TXF konferencián Christophe Spoerry, az Euler Hermes Digitális Ügynökségének társalapítója a nagykereskedelmi területek automatizálásáról, a mesterséges intelligencia térhódításáról beszélt, melynek vége akár a lényegében „önvezető” vállalatok kialakulása is lehet - olvasható a cég közleményében.

  • élelmiszeripar

    Az adóterhek egyszerűsítését és a támogatáspolitika újragondolását ígéri az elkészült élelmiszeripari stratégia - írja a Magyar Idők.

  • Adó kódex

    Jogászok, könyvelők és adótanácsadók számára teszi kölcsönösen átláthatóvá a szerződések adójogi minősítését az Adó kódex legfrissebb száma, amely adótippeket is tartalmaz. A Szerződések adójogi minősítése című lapszám itt rendelhető meg.

  • Fotó: shutterstock

    Transzferár – a szó hallatán a legtöbb cégvezető, pénzügyi szakember a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkészítési kötelezettségre, ennek nehézségeire, valamint elmulasztása esetén kiszabható kiemelkedő mértékű bírságra gondol először. Pedig a probléma forrása sokszor ott kezdődik, hogy meghatározzuk, mi is minősül kapcsolt vállalkozásnak.