Mi a különbség a készenlét és az ügyelet között?

UCMS Group Hungary
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Míg az ügyelet esetében a munkáltató meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét, addig a készenlét esetében a munkavállaló jogosult meghatározni a tartózkodási helyét oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén munkavégzésre azonnal rendelkezésre tudjon állni.

A munka törvénykönyve alapján a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. Ez a rendelkezésre állás az ügyelet és a készenlét, mely alatt munkavégzés nem történik.

A különbözőséget az adja, hogy míg az ügyelet esetében a munkáltató meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét, addig a készenlét esetében a munkavállaló jogosult meghatározni a tartózkodási helyét oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén munkavégzésre azonnal rendelkezésre tudjon állni. Mivel a munkáltató bármikor elrendelheti a munkavégzést a munkavállalónak meg kell őriznie a munkára képes állapotát az ügyelet vagy a készenlét teljes időtartama alatt.

Amennyiben az ügyelet vagy a készenlét alatt a munkáltató munkavégzést rendel el, az már rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek számít.

Négy órát meghaladó ügyelet, illetve készenlét

• a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,

• baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá

• a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása

érdekében rendelhető el.

A rendelkezésre állást a munkáltató szóban és írásban is elrendelheti, de a munkavállaló kérésére kötelező írásban közölni. A tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre meg kell ismertetni a munkavállalóval. Azonban, ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a már kiadott rendelkezésre állási utasítás az adott napra vonatkozóan négy nappal korábban még módosítható.

Munkajogi Klub Online Extra

munkajogi klub

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a 24 órát, és ebbe bele kell számítani az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidőt is. Például, ha egy munkavállaló 8 órát dolgozott, ezt követően társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása jogcímen legfeljebb 16 órás ügyeletet lehet a részére elrendelni.

Az ügyelet tartama rendkívüli munkaidőnek számít, melynek évi felső határa 250 óra, kollektív szerződés esetén maximum 300 óra lehet.

A készenlét tartama a havi 168 órát nem haladhatja meg, melyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni, azaz a havi 168 órát munkaidőkeret viszonylatában a munkáltató egyenlőtlenül is beoszthatja.

A jogszabály a készenlét esetében olyan korlátozó rendelkezést is tartalmaz, hogy a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta maximum négy alkalommal lehet elrendelni.

Készenlét esetén húsz, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár.

Készenlét és ügyelet alatti munkavégzés esetén vasárnapi pótlék és műszakpótlék (a feltételek fennállása esetén), valamint rendkívüli munkavégzés ellenértékeként bérpótlék jár a rendes munkaidőre járó munkabéren felül.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

kérdőjelek, válasz

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.

Részletes információ >>

Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, a fentiektől eltérően ötven százalék bérpótlék jár.

A felek a munkaszerződésben készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.

Egyes munkavállalói csoportok esetében a jogszabály korlátozó rendelkezéseket tartalmaz, melyek az ügyelet vagy a készenlét esetében alábbiak:

A nő részére, várandóssága megállapításától a gyermeke 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló (nem csak az anya) esetében a gyermeke 3 éves koráig ügyelet vagy készenlét nem rendelhető el.

A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak a gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig ügyeletet vagy készenlétet csak a hozzájárulásával lehet elrendelni. Nem korlátozott az elrendelés baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

A munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat (olyan anyag, készítmény, körülmény, amely az emberi szervezetre veszélyforrás lehet, például veszélyes, rákkeltő anyagok, zaj, rezgés) között dolgozó munkavállaló esetében ügyelet vagy készenlét nem rendelhető el.

A 18. életévét be nem töltött munkavállaló részére ügyeletet nem lehet elrendelni.

A cikk szerzője az UCMS Group Hungary munkatársa. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tiltakozik a cafeteria átalakítása ellen a Liga Szakszervezetek, mivel a tervezet szerintük a csökkenti a jövedelmeket.

  • Fotó: shutterstock

    Mivel a nemzetközi nagyvállalatok egyre inkább a belső összhang és a könnyebb kezelhetőség irányába terelik a belső könyvelési eljárásaikat, az egyes országok, így Magyarország, adóhatóságai számára egyre komolyabb fejtörést okoz a cégek helyi szabályok szerinti adózását meghatározó könyvelési adatok rendelkezésre állása. Ezért valószínűleg a jövőben aktívabban alkalmazhatja a magyar adóhatóság is a már 18 éve hatályos számviteli törvényt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

  • Fotó: shutterstock

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal július 1-je után követi az étel- és italautomaták forgalmát.

  • Európai Unió

    Életbe léptek pénteken az érintett amerikai termékekre kivetett európai védővámok, amelyeket az Egyesült Államok által bevezetett importvámokra válaszul fogadott el az Európai Bizottság.

  • kieges

    Az első félév végéhez közeledve a tapasztalatok szerint főleg a kisebb cégek vannak elmaradva a szabadságok időarányos kiadásával. Mivel jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, a nyári időszakban nem csupán az elmaradások pótlásáról célszerű intézkedni, hanem lehetőség szerint az éves szabadságkeretek minél nagyobb mértékű további csökkentéséről is – figyelmeztet a Trenkwalder.