Mi szerepeljen a munkaszerződésben?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A munkáltató és munkavállaló között létrejövő munkaviszony alapja a munkaszerződés. Az RSM DTM blog legfrissebb bejegyzésében összefoglalta, hogy az új Mt. szerint a munkaszerződésnek milyen kötelező tartalmi elemei vannak.

A munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre, a munkaszerződés megkötésével hatályosulnak az alapvető munkajogi kötelezettségek, úgymint a munkáltató foglalkoztatási és munkabér-fizetési, valamint a munkavállaló munkáltató irányítása alatti munkavégzési kötelezettsége.

Főszabály szerint a munkaszerződést írásba kell foglalni, hiszen ez biztosítja a felek jogainak bíróság előtti érvényesíthetőségét is, azonban szóbeli megállapodás alapján is létrejöhet a munkaviszony, amennyiben a felek ráutaló magatartása erre enged következtetni. Ebben az esetben ugyanakkor a munkaviszony érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül. Mindenképpen ajánlatos azonban az írásba foglalás, enélkül ugyanis nehéz, sokszor szinte lehetetlen bizonyítani azt, hogy miben is állapodtak meg a felek.

Munkakör, kötelező bérminimumok, és amiről nem kell rendelkezni

Az új Mt. hatályba lépésével a munkaszerződésnek a felek természetes azonosító adatain kívül mindössze két kötelező eleme maradt: a munkakör és az alapbér. Ezen elemekben való megállapodás nélkül nem jöhet létre érvényesen a munkaviszony.

A munkakör tulajdonképpen az elvégzendő feladatokra utaló összefoglaló megnevezés, amelynek abból a szempontból is nagy a jelentősége, hogy eldönthessük, a munkavállalónknak a minimálbért vagy a garantált bérminimumot (köznyelvben szakmunkás minimálbér) kell-e legalább alapbérként adnunk.

Ebben a tekintetben ugyanis azt kell mérlegelni, hogy az adott munkakör igényel-e legalább középfokú végzettséget. Ennek eldöntése alapvetően a munkáltató feladata, azonban döntése során figyelemmel kell lennie többek között az egyes szakképzettségek megszerzéséhez kapcsolódó előírásokra. Például egy könyvelő alapbére legalább a garantált bérminimum (118 000 Ft), mivel már a szakképzettség megszerzéséhez is legalább középfokú végzettség szükséges.

Általános szabály ugyanakkor, hogy teljes munkaidőben minden munkavállalónak legalább a hatályos minimálbér (2014-ben 101 500 Ft) mértékének megfelelő alapbért kell megállapítani.

Bármilyen furcsának is tűnhet, de a munkakezdés ideje, a munkavégzés helye, illetve a munkaviszony tartama és a munkaidő mértéke nem kötelező eleme a munkaszerződésnek, így ha ezekről a felek nem rendelkeznek, akkor is érvényesen létrejön a munkaviszony. A törvény ugyanis meghatározza, hogy eltérő rendelkezés hiányában a munkaszerződés megkötését követő napon kezdődik meg a munkaviszony, munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, illetve a munkavégzés határozatlan időre, teljes napi munkaidőben jön létre. Kötelezően tehát csak akkor kell megjelölni ezen adatokat, amennyiben fenti főszabálytól el szeretnénk térni.

Munkavégzési hely, próbaidő, munkarend

Érdemes megemlíteni, hogy a régi Mt. által szabályozott ún. változó munkavégzési hely fogalma megszűnt, helyette a feleknek a legnagyobb földrajzi hely megjelölése javasolt munkavégzési helyként, amennyiben több, eltérő munkahelyen kívánják foglalkoztatni a munkavállalót. Így akár teljes Magyarország területét is lehetséges a munkavállaló munkahelyeként megjelölni, de természetesen csak abban az esetben, ha a munkáltató tevékenysége és az elvégzendő feladatok ezt indokolják.

Áfa törvény és számlázás szabályainak gyakorlati alkalmazása

Ízelítő a tematikából:

  • Gyűjtő számla
  • Számla korrekciók szabályai
  • Az adóalap meghatározása, valamint az adóalap utólagos csökkenésének esetei és elszámolása
  • A külföldi fizetőeszközben kifejezett ellenértékes ügyletről kibocsátott számla sajátossága

Előadó: Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV

Bővebb információ és jelentkezés>>

A próbaidőről is a munkaszerződésben szükséges rendelkezni, melynek időtartamát a felek egyszer közös megegyezéssel meghosszabbíthatják, de a meghosszabbított időtartam sem haladhatja meg a 3 hónapot.

A munkáltatók sok esetben a munkavállaló munkarendjéről is rendelkeznek a munkaszerződésben, mely jelentősen megnehezíti annak megváltoztatását, hiszen bármi, amiről a munkaszerződésben rendelkezünk, csak a felek közös megegyezésével módosítható.

Mivel a munkarendet a munkáltató egyoldalú döntésével határozhatja meg, így elegendő, ha a munkaszerződéstől elkülönítetten – akár a munkaköri leírásban – közli azt a munkavállalóval, így azt – amennyiben a tevékenység jellege indokolja – bármikor megváltoztathatja. Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy a munkaköri feladatokat is mindaddig szabadon változtathatja meg a munkáltató, amíg az magának a munkakörnek a jellegét nem változtatja meg.

Tehát nem lehetséges olyan feladatokat is a munkakör részévé tenni, amely tartalmában a munkakör ellátásához nem társítható, mivel ahhoz már a munkakör közös megegyezéssel történő módosítása szükséges. Természetesen sokszor nem könnyű meghatározni, hogy hol húzódik a határvonal, mely feladat ellátása férhet még bele az adott munkakörbe és mely nem, ezért érdemes különös figyelmet fordítani a munkakör meghatározására.

A szabadságra vonatkozó kitételek

Ugyancsak szokványos megoldás annak a munkaszerződésben való lefektetése, hogy a felek eltérnek azon munkajogi szabálytól, hogy a szabadság tartamának évente egyszer el kell érnie az egybefüggő 14 napot, illetve hogy a pótszabadságnak megfelelő számú szabadságot a munkáltató az esedékesség évét követő évben adja ki. Ezen megállapodások teljesen jogszerűnek tekinthetők, azonban amíg előbbi munkaszerződésbe iktatása nem ütközik akadályba, addig ez utóbbiról évente szükséges megállapodni, így munkaszerződésbe foglalása jogszerűtlen megoldás.

Végezetül fontos megemlíteni, hogy a szerződéseket – így a munkaszerződést is – mindig a tartalma és nem az elnevezése alapján kell megítélni. A színlelt munkaszerződések kiszűrését a munkaszerződés bizonyos minősítő jegyei (pl. munkakör, személyes munkavégzési kötelezettség, hierarchikus kapcsolat, rendelkezésre állási kötelezettség) segíthetik.

Ezen minősítő jegyek vizsgálata lehetővé teszi a munkaügyi, illetve az adóellenőröknek például egy megbízási szerződés munkaszerződésre utaló tartalma alapján annak munkaszerződéssé való átminősítését, valamint munkaügyi bírság, mulasztási bírság vagy adóbírság kiszabását is. Emiatt is nagyon körültekintően kell eljárni annak érdekében, hogy a felek által kötött szerződés tartalmában és elnevezésében azonos akaratot tükrözzön.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • aláírás

    Az előző bejegyzésben a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei kapcsán vizsgáltuk a munkaszerződés módosításának menetét. További gyakori módosítási esetekkel folytatjuk a témát, és olyan változásokra is kitérünk, amelyek nem igénylik a szerződés módosítását.

  • aláírási címpéldány

    A munkaszerződés – hiába talán a legfontosabb munkajogi alapdokumentum – nem az örökkévalóságnak íródik. Az általában határozatlan időre létesülő munkaviszony akár évekig is fennállhat, így számos esetben előfordulhat, hogy az évekkel korábban megkötött szerződést módosítani kell. Fontos, hogy a felek álljanak készen e változásokra. Nem az a gond, ha gyakran módosítanak egy munkaszerződést, hanem ha nem hangolják össze az idő közben megváltozott körülményekkel.

  • közmunka

    A munkaszerződés a felek közös megegyezésével jön létre, ezért annak tartalma is csak közös megegyezéssel módosítható. A törvény azonban – a rugalmas foglalkoztatás érdekében – kivételesen lehetővé teszi, hogy a munkáltató ideiglenesen ne a munkaszerződés szerint foglalkoztassa a munkavállalót. Ilyenkor tehát a munkáltató egyoldalú utasítása alapján a munkavállaló nem a munkaszerződése szerinti munkakörben, munkahelyen, és/vagy munkáltatónál fog dolgozni. Ez egyrészt fontos eszköz a munkáltatók számára, másrészt csak szigorú törvényi korlátok mellett alkalmazható!

  • számítógép

    Idén is folytatja az RSM DTM bérszámfejtési kisokos sorozatűt. Sorozatindító blogbejegyzésük a 2012. július 1-től hatályba lépő új Munka törvénykönyve kapcsán a munkaszerződéseket érintő szabályváltozásokról szól.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • zászló

    Macron francia államfő alíárta a rendeleteket, hétvégén tiltakozók mennek majd az utcára.

  • NAV

    Egy hetük maradt a bejelentésre azoknak a vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak, amelyek már tavaly vagy azelőtt székhelyszolgáltatást vettek igénybe, és ez az idén sem változott: a székhelyszolgáltató adatairól szeptember 29-ig kell bejelentést tenniük a NAV-nak - közölte az adóhivatal.

     

  • Fotó: shutterstock

    Jövő év január elsejétől jelentősen átalakul az adópereket és azokat megelőző adóeljárásokat szabályozó jogi környezet. A hat új eljárási törvény egyfelől jelentősen gyorsítja, és ezzel hatékonyabbá teszi az eljárásokat, ugyanakkor nagyobb figyelmet is követel a vállalatoktól. A Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői arra figyelmeztetik a vállalatokat, hogy már az idén megindult eljárásokra is vonatkozhat a jövő évi szabályozás. Az iroda szakmai rendezvényén elhangzott, az adózóknak a jövőben a szokásosnál nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az adóellenőrzésekre, mert akár már eljárásjogi alapon is fontos bizonyítékok felhasználásától eshetnek ki.

  • benzin

    A csökkentéssel a benzin átlagára 351 forintra mérséklődött, a gázolajé 353 forint maradt.

  • cafeteria

    Az idén új elemmel, a mobilitási célú lakhatási támogatással bővült az adómentesen nyújtható cafeteria-elemek köre, de a túl szigorú feltételek miatt csupán alig néhány esetben vették azt igénybe. Jövőre várhatóan jelentősen kedvezőbbé válnak a támogatási feltételek. A BDO Magyarország Adó Online-hoz eljuttatott elemzése bemutatja, hogy a tervezett változások hogyan bővíthetik az igénybe vevők körét.