Miképp jár a szülői pótszabadság?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Minden, 16 éven aluli gyermeket nevelő munkavállaló évente meghatározott számú nap pótszabadságban részesül. Egyre több gyermek nő fel azonban a hagyományostól eltérő családmodellben, így a gyakorlatban fejtörést okozhat, ki is számít a pótszabadság szempontjából a gyermek apjának vagy anyjának.

A közismert szabály szerint a szülőnek – a gyermek tizenhat éves kora betöltésének évéig – egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Fogyatékos gyermek esetén a pótszabadság két munkanappal nő. A pótszabadságot először abban az évben lehet kivenni, amikor a gyermek születik, utoljára pedig abban az évben, amikor a gyermek a 16. életévét betölti. Nem kell tehát töredékéveket számolni, hanem ha a gyermek tárgyév decemberében születik, a teljes évre járó pótszabadság jár rá tekintettel, továbbá ha tárgyév januárjában van a 16. születésnapja, még szintén a teljes évnyi pótszabadság kiadandó.

Az utóbbi időkben számos olyan élethelyzet adódik, melyben nem egyértelmű, kit tekintsünk a gyermek szülőjének. Lássunk egy példát! Az X. házaspárnak gyermeke születik, de pár hónappal később a szülők elválnak. Ettől kezdve a vérszerinti édesapa külön él, de rendszeres kapcsolatot tart a gyermekkel. Az édesanya újraházasodik, és új férjével közösen nevelik a gyermeket. Majd az új férj tartósan külföldre megy dolgozni, kapcsolatuk elhidegül, és a gyermekhez odaköltözik az anya barátja, akit a gyermek egyre inkább nevelőapjának tekint. Az ehhez hasonló történetek ma már egyre gyakoribbak, ami egyebek mellett a munkajog számára is kihívást jelent. A munka törvénykönyve ezért bonyolult, de elég pontos definíciós szabályozást tartalmaz a családi kapcsolatokra nézve annak érdekében, hogy a lehetőleg minden esetben is világos legyen, ki élhet a szülők munkajogi jogosultságaival. Tekintsük most át a szabályozás lényegét!

A törvény Záró rendelkezései szerint a munkajogi rendelkezések alkalmazásakor a szülő azt a gyermeket veheti számításba, akit a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevel vagy gondoz. Emögött a megoldás mögött azt a jogalkotói megfontolást sejthetjük, hogy a szülő-gyermek kapcsolat akkor lehet munkajogilag is értékelhető, ha a munkavállaló ténylegesen részt vesz a családfenntartásban, azaz a gyermeket neveli, gondozza, eltartja. Tehát nem elsősorban a vérségi kapcsolatnak lesz jelentősége.

Munkajogi Mesterkurzus - A munkaidő és a pihenőidő

Előadás helyett Tréning: a résztvevők minden témához kapcsolódóan feladatokat oldanak meg

Tömeg helyett Csoportmunka: kiscsoportokban zajlik a munka

Szónoklat helyett Konzultáció: a résztvevők a képzés során végig kérdezhetnek az előadóktól

Időpont és jelentkezés >>

 

A munkajogi és a családtámogatási szabályozás azonban a „szülő” fogalmát is leszűkíti. Az alábbi személyek vehetik igénybe a szülőknek járó munkajogi kedvezményeket:

  • a vér szerinti és az örökbefogadó szülő,

  • a szülővel együtt élő házastárs;

  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;

  • a gyám;

  • a nevelőszülő;

  • a helyettes szülő (ő csak abban az esetben, ha a családtámogatási jogszabályok alapján is szülőnek minősül).

A fenti felsorolásból jól látható, hogy ha a gyermeket a vérszerinti édesapa (Y. úr) neveli, mert édesanyja évekkel azelőtt különköltözött, és a hosszú ideje együttélő barátnője a gyermekről anyaként gondoskodik, a barátnő pusztán e minőségében nem jogosult a gyermekek utáni pótszabadságra. A hétköznapi szóhasználatban a gyermeknevelésben részt vevő élettársat gyakran „nevelőanyának” vagy „nevelőapának” hívjuk. Fontos megjegyezni, hogy ez nem azonos kategória a felsorolásban is szereplő „nevelőszülő”-vel, hiszen ez utóbbi csak a hivatalos, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban gyermeknevelési tevékenységet ellátó személyeket takarja.

Mint láttuk, a szülőknek járó munkajogi kedvezmények érvényesítéséhez további feltétel, hogy a gyermek a saját háztartásban nevelkedjen. E vonatkozásban azt kell vizsgálni, hogy a gyermek ténylegesen, életvitelszerűen a szülőnél lakik-e, tehát nem elegendő csupán egy, a szülőével azonos címre szóló lakcímkártyát bemutatni. Ha például egy kamasz gyermek vidéken, kollégiumban tanul, már nem mondható, hogy a szülő saját háztartásában neveli, ezért a szülő a munkajogi kedvezményektől elesik. (Megjegyzendő, hogy családi pótlék szempontjából a kollégiumban tanuló gyermek is saját háztartásban nevelt gyermeknek számít, de ez a kiterjesztés a munkajogi szabályok vonatkozásában nem alkalmazható, itt a saját háztartásban való nevelést szorosan kell értelmezni.)

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

Ha visszatérünk X. ex-házaspár gyermeke szüleinek, nevelőinek példájára, megállapíthatjuk, hogy a történetben szereplő egyik férfi sem érvényesíthet pótszabadság iránti igényt. A vérszerinti édesapa és az anya távolban dolgozó, jelenlegi férje esetében nem valósul meg a saját háztartásban nevelés kritériuma, a gyermek nevelésében aktívan részt vevő, vele egy háztartásban élő férfi pedig nincs az édesanyával vagy a gyermekkel olyan formális kapcsolatban, amely megalapozná szülői minőségét. Pótszabadságot csak az anya kaphat. Y. úrék esetében pedig csak az apának jár a pótszabadság. Hiszen élettársa, mint láttuk, szintén nem esik a munkajogi „szülő” kategóriájába, az édesanya pedig, bár az apától hivatalosan nem váltak el, nem él egy háztartásban a gyermekkel.

A pótszabadságra való jogosultsággal kapcsolatban gyakori tévedés forrása, hogy a régebben (2012. január 1. előtt) hatályos szabályozás szerint csupán az egyik, mégpedig a szülők döntése alapján gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illette meg a pótszabadság. Ebben az időben az a munkáltató, aki pótszabadságot adott ki a munkavállalónak, igazolni kérte, hogy a munkavállaló házastársa, párja nem vesz igénybe a saját munkáltatójánál pótszabadságot. Annak ellenére azonban, hogy 2012. január 1. óta mindkét szülő alanyi jogon jogosult a pótszabadságra – amennyiben esetükben megvalósulnak a „szülő”-ség fenti kritériumai –, még mindig előfordul, hogy a „régi szokás továbbéléseként” a munkavállalótól bekérik az említett igazolást. Ma már ennek semmilyen jogalapja nincs, így ez a gyakorlat helytelen.  

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • család

    A munka és a családi élet összeegyeztethetősége, az erre irányuló jogi eszközök megválasztása örök téma, mely által előtérbe kerülnek a munkajog szociális aspektusai. A családalapítás, valamint a gyermekvállalás számos kihívás elé állítja a munkavállalókat, ugyanis a gyermekek gondozása, nevelése jelentős időt vesz el a szülők életéből. Erre való tekintettel a jogalkotó pótszabadságot biztosít, az alábbi szabályok szerint.

  • gyerek

    A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabadságra (alapszabadságra és pótszabadságra) vonatkozó rendelkezései 2013. január 1. napján léptek hatályba.

  • kieges

    A szabadság célja, hogy a munkavállaló pihenjen és regenerálódjon. Az alapszabadság a munkavállalót alanyi jogon, a munkában töltött idő alapján, minden naptári évben megilleti. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. Ez alól kivétel az apának gyermeke születése esetén járó pótszabadság. Ha a számításnál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.

  • gyerek

    Sok munkavállalót érinti a gyermekek után járó pótszabadság, amelynek mértékét és igénybevételének feltételeit a Munka Törvénykönyve határozza meg. A Munka Törvénykönyve hatályos szabályai szerint a munkavállalót gyermekére tekintettel két jogcímen illeti meg pótszabadság: mindkét szülőt a gyermeke életkora, illetve az apát a gyermek születésének ténye alapján. A munka és a családi élet összeegyeztetése legalább akkora kihívás a dolgozó apák, mint az anyák számára. Az apák fokozottabb családi szerepvállalását segítik az olyan intézkedések, mint például a gyerekek után járó pótszabadság duplázása oly módon, hogy azt mindkét szülő igénybe veheti, akár egyidejűleg is.

  • család

    A munkavállaló szabadsága alap-és pótszabadságból tevődik össze. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, a pótszabadságok száma pedig attól függ, hogy a pótszabadság törvényben felsorolt jogcímei közül melyek irányadóak a munkavállalóra. Ahogy az alapszabadság, a pótszabadság is a munkában töltött idő alapján, azzal arányosan jár.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • borospince

    A bortermelők 56 százaléka választotta az egyszerűsített adminisztrációt.

  • nyugdíjas

    Hamarosan dönthet a kormány a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségeinek további könnyítéséről- írja a Magyar Idők.

  • bankkártya

    Rendkívül sikeres a tavaly indított bankkártya-elfogadóhely telepítési program, az első lépcsőben a 2017. december 31-ig vállalt 30 200 terminálnak már több mint a felét forgalomba helyezték a programban részt vevő szolgáltatók. A most meghirdetett újabb 30 ezer terminállal a közeljövőben az online pénztárgépekhez viszonyított lefedettség megközelíti majd a 80 százalékot. Az újabb elfogadóhelyek telepítésének költségvetési forrását a kormány már korábban biztosította - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

  • Adó kódex

    A hitelezésről, a faktorálásról, a csődeljárásról és a lehetséges adókönnyítésekről tájékozódhat teljes körűen az Adó kódex legfrissebb számában, amelyet itt rendelhet meg.

  • lakáshitelek, InfoTandem

    Az idei első félévben folyósított lakáscélú hiteleknek immár a háromnegyede segítette használt lakások megszerzését. Az átlagos hitelösszeg 5,6 millió forint. Az InfoTandem infografikája.