Mikor tilos a munkavállalói felmondás?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Közismert szabály, hogy bizonyos időtartamok, így különösen a terhesség és a szülési szabadság alatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a törvény a munkavállaló felmondását korlátozza, vagy köti valamilyen hátrányos jogkövetkezményhez.

A Munka Törvénykönyve – alapvetően a munkavállaló védelmére – több olyan esetet meghatároz, amikor a munkáltató nem, vagy csak bizonyos garanciák mellett szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt. Felmondási tilalmaknak nevezzük azokat az eseteket, amikor a munkáltató egyáltalán nem élhet felmondással, míg felmondási korlátozásoknak azokat, amikor valamilyen speciális védelem illeti meg a felmondással szemben a munkavállalót, jóllehet a munkáltató ekkor is közölhet felmondást. Jóval kevésbé ismert, hogy egyes esetekben viszont a munkavállaló felmondási joga korlátozott. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be részletesen.

A törvény szerint a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkaviszony elején – de legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszonyt felmondással nem szüntethetik meg. Egy ilyen megállapodással a munkavállaló az első évben „röghöz köthető”. Ennek akkor lehet értelme, ha mindkét fél biztosítékot szeretne arra, hogy a frissen létesített jogviszonyuk huzamosabb ideig fenn is fog maradni. Például, munkaviszony hosszas és költséges betanítással kezdődik, vagy a munkavállaló kivételes szakértelemmel bír, amit a munkáltató nem kíván elveszíteni. A felmondás jogáról való lemondás csak kölcsönös lehet, tehát érvénytelen a kikötés, ha az csak a munkavállalót köti. Nincs akadálya, hogy a megállapodás tartama alatt a felek ne felmondással, hanem más jogcímen szüntessék meg a munkaviszonyt, vagy közös megegyezéssel módosítsák a felmondást kizáró egyezségüket (pl. lerövidítsék vagy éppen meghosszabbítsák annak időtartamát). A megállapodás megsértése esetén a jogellenes munkaviszony megszüntetés szankcióit kell alkalmazni.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez 2017

Az új kiadás feldolgozza a munka törvénykönyve időközben bekövetkezett módosításait, és a Kúria jogalkalmazási tevékenységét. Részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, valamint tárgyalja a régi Pp. hatályban lévő és az új Pp. 2018-tól alkalmazandó munkajoggal kapcsolatos szabályait.

Megrendelés >>

 

A munkavállaló felmondási jogának korlátozását jelenti a tanulmányi szerződés is. Ebben ugyanis a munkavállalónak vállalnia kell, hogy a munkáltató támogatásával elvégzett képzést követően bizonyos időtartamig munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Ezt az időtartamot a munkáltató által adott támogatással arányosan kell meghatározni, azzal, hogy öt évnél hosszabb nem lehet. Hangsúlyozottan nem önmagában a képzés idejének van jelentősége, hanem a munkáltatói támogatás mértékének. Például, ha a munkáltató az ötéves egyetemi képzés tandíjának 20%-át téríti meg, akkor az ötéves letöltendő idő előírása biztosan aránytalan. Ellenben, egy három hónapos képzés mellett is lehet arányos a felmondás több évre való kizárása, például milliós nagyságrendű tandíj esetén. A törvény egyértelműen fogalmaz, és csak azt tiltja, hogy a letöltendő idő alatt a munkavállaló felmondással éljen. Így nem követ el szerződésszegést, ha valamely más jogcímen szünteti meg a jogviszonyát, például azonnali hatályú felmondással, vagy a munkáltatóval kötött közös megegyezéssel. Ha a munkavállaló a tiltott időszak alatt mégis felmondással él, attól a munkaviszony megszüntetése nem lesz jogellenes, de a munkáltató visszakövetelheti a nyújtott támogatást.

A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le.

 

Annak is lehet a munkavállalói felmondásra korlátozó hatása, ha a foglalkoztatásra munkaidőkeretben kerül sor. Ha ugyanis a munkavállaló a munkaidőkeret tartama alatt (tehát annak lezárása előtt) szünteti meg a munkaviszonyát saját felmondásával, az befolyásolhatja a keretben teljesített munkaidejének elszámolását. Ilyenkor ugyanis a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Azaz, össze kell vetni, hogy a munkavállaló a folyamatban lévő munkaidőkeret kezdetétől a munkaviszonya megszűnéséig, az általános munkarend alapján (heti öt munkanap, hétfőtől péntekig) hány órára volt beosztható és ehhez képest hány órát teljesített ténylegesen. Ha többet teljesített, mint amennyire beosztható lett volna, az a keret végén a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőt jelentene. De ebben az esetben – a keret lejárat előtti zárásánál – a rendkívüli munkaidőre járó díjazást nem kell elszámolni. Ha tehát a munkavállalónak sok el nem számolt órája van, sokat veszíthet, ha a munkaidőkeret lezárása előtt mondja fel a munkaviszonyát.

Olyan eset is lehetséges, hogy a munkavállaló magasabb bérben részesült a keret ideje alatt, mint amennyi a tényleges teljesítése alapján járna. Ennek az az oka, hogy a havibéres munkavállaló a munkaidőkeret tartalma alatt mindig a havi alapbérére jogosult, függetlenül a beosztás szerinti munkaidőtől. Például, ha a keret első hónapjában a beosztható munkaidő 168 óra, a munkavállaló viszont csak 152 órára volt beosztva, akkor is a teljes alapbérét megkapja. Ha viszont ilyenkor a munkavállaló felmondja a munkaviszonyt, a teljesítéssel nem fedezett munkabér-többletet a munkáltató előlegként visszakövetelheti. Ezt a munkáltató a munkavállaló külön hozzájárulása nélkül megteheti. Ezért a munkaidőkeretben dolgozó munkavállalóknak érdemes nyomon követni, hogy a teljesített óraszámuk fényében érdemes-e a munkaidőkeret lejárta előtti időpontra felmondani a munkaviszonyt, vagy inkább célszerű megvárni ezzel a keret végét.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • munkaviszony megszüntetés

    A magyar munkajogtól alapvetően távol áll a munkavállaló „röghöz kötésének” gondolata, vagyis a munkavállaló főszabály szerint nem szorítható rá, hogy ha fel akar mondani, akkor – felmondási idejének letöltése után – egy számára kedvezőtlen munkaviszonyban maradjon. Vannak azonban olyan esetek, amelyekben a munkavállaló nem szabadulhat meg egykönnyen a terhessé vált munkaviszonytól.

  • bilincs

    A munkaviszony jellegéből adódóan egy tartós jogviszonynak minősül, melynek szerves része a munkáltató és munkavállaló között fennálló bizalmi kapcsolat. Sajnos gyakran előfordul, hogy a felek egymásba vetett bizalma különböző okok folytán meginog, azonban ez nem minden esetben éri el azt a szintet, hogy megalapozza a munkaviszony megszüntetését. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor egyértelműen nem lehet eldönteni, hogy a felmondás joga jogszerűen gyakorolható-e. Ilyen például, amikor a munkáltató arról értesül, hogy munkavállalóját bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Krisztus_címlap

    A vikingek terjeszkedése robbanásszerű volt. Az első rabló hadjáratokat követően rövidesen már területeket foglaltak, sőt megalakultak a Skandinávián kívüli viking államok is. Normandia, Írország, Izland, Grönland, Amerika, Anglia és Szicília voltak a legfontosabb hódítási területek.

  • vagyonosodási vizsgálat

    A hűtlen kezelés még mindig a leggyakrabban elkövetett visszaélési forma Magyarországon - derül ki a PwC kutatásából.

  • Unió

    Uniós jogot sért, ezért Hollandiának meg kell szüntetnie a nagyvállalatokat adókedvezménnyel segítő, sok vitát kiváltó társaságiadó-szabályozását - jelentette ki az Európai Unió Bírósága csütörtökön.

  • nő

    A valós idejű számlaadatküldés világos szabályokkal rögzíti, hogy mi a teendő az alapparamétereknek megfelelő számlákkal. A jogszabály arra is iránymutatást ad, hogy mi a teendő azon esetekben, amikor az eredeti számla ugyan nem tartozik a jelentendő adatkörbe, de „utóélete miatt” mégis jelentési kötelezettséget keletkeztet - írja az RSM blogja.

     

  • boltos, élelmiszerlánc

    Decemberben 5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint, naptárhatástól megtisztítva 6,1 százalékos az emelkedés. 2017-ben a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit, míg a nyers adat 4,7 százalékos növekedést mutat - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslésében