Minden a baleseti táppénzről

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A baleseti táppénz az üzemi balesetként elismert balesettel, foglalkozási megbetegedéssel összefüggő keresőképtelenség idejére nyújtott – egészségbiztosítás keretében igénybe vehető – pénzbeli ellátás. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója. 

Ki jogosult baleseti táppénzre? 

Baleseti táppénz csak akkor állapítható meg, ha a bejelentett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv [kifizetőhely, vagy az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi illetve megyei kormányhivatal (továbbiakban: kormányhivatal)] határozattal megállapította.

Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítása fennállása alatt, vagy a biztosítása megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében válik keresőképtelenné. Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.

A baleseti táppénz megállapításának alapfeltétele, hogy az üzemi baleset és a keresőképtelenség ok-okozati összefüggésben álljon egymással.

Mennyi a baleseti táppénz összege?

A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

A baleseti táppénz összege a következőképpen alakul:

1. Amennyiben az igénylő, a baleseti táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a baleseti táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt, akkor a baleseti táppénz alapját, a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. 

Amiről biztosan szó lesz:

  • A munkavállalók személyes adatainak védelme a nemzetközi jogi normák és az európai uniós jog keretében
  • Az adatvédelmi szabályozás fejlődése a magyar munkajogban
  • A munkavállaló ellenőrzésével összefüggő
Időpont: 2016.06.02.
Előadó: dr. Arany-Tóth Mariann
Helyszín: Hotel Hungária City Center (Budapest VII. ker., Rákóczi út 90.)
 

A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani.

3., A baleseti táppénz összege azonos lesz az 1., és 2., pontban meghatározott baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, azaz 100%-ával.

Úti baleset esetén ennek az összegnek 90%-ával. 

4. Ha Ön kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó:

Ebben az esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016‐ban 28.500 Ft) 150 %‐ának alapulvételével kell megállapítani, amely 2016‐ban 42 750,‐ Ft alapulvételét jelenti. Kiegészítő tevékenységet folytatónak azt az egyéni, illetve társas-vállalkozót kell tekinteni, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá azt az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

5. Ha Ön saját jogú nyugdíja mellett munkát végző biztosított:

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személyek a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelmük után természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetnek, ha pedig szüneteltetik a nyugdíj folyósítását, ezen felül még pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetniük kell. A pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizető, nyugdíja folyósítását szüneteltető foglalkoztatott személy baleseti táppénzének megállapítására az általános szabályokat kell alkalmazni. 

Hová kell benyújtani a kérelmet? Mit kell csatolni a kérelemhez?

Főszabály szerint a baleseti táppénz iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, aki a kérelem beérkezését és az igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni. Amennyiben a foglalkoztatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy a foglalkoztató köteles 5 napon belül a kérelmet továbbítani a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.

A balesetet szenvedett biztosítottnak a foglalkoztatóhoz be kell nyújtania a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást. 

Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött országnak a magyarországi biztosítással rendelkező állampolgára által a korábban a Magyarország területén kívül elszenvedett üzemi balesetére tekintettel kérelmezett baleseti táppénz esetén a kormányhivatalhoz kell a kérelmet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást, valamint az üzemi baleset elismerésére vonatkozó bizonyítékok magyar nyelvű fordítását is. 

Ha Ön egyéni vállalkozó a baleseti táppénz iránti kérelmét írásban, a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnál nyújthatja be. 

A biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) baleseti táppénz kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt is mellékelni kell. 

Hogyan és meddig folyósítják a baleseti táppénzt?

A baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától folyósítható, a kérelmezőnek betegszabadság nem állapítható meg. A foglalkozási betegség alapján igényelt baleseti táppénz esetén a baleset napjának a foglalkozási betegség orvos által megállapított napját kell tekinteni.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

kérdőjelek, válasz

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.

Részletes információ >>

A baleseti táppénz jogosultságának időtartama független attól, hogy a biztosított hány nap folyamatos, előzetes biztosítási idővel rendelkezik. Baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre tekintet nélkül, a balesetből eredő keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy éven át jár, azonban a baleseti táppénz folyósítása az orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján, maximum egy évvel meghosszabbítható. 

A baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő 15 napon belül a baleseti táppénzt folyósító szerv a keresőképtelenséget elbíráló orvost értesíti a beteg baleseti táppénz jogosultsága megszűnésének időpontjáról.

2. Baleseti táppénz előzmény 

A baleseti táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a biztosított a jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül részesült‐e már baleseti táppénzben. Ha a jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már részesült baleseti táppénzben, akkor az egy éven belüli baleseti táppénzfolyósítás időtartamát az újabb jogosultsági időtartamba be kell számítani. Azaz a korábban folyósított baleseti táppénz időtartamával csökken az újabb baleseti táppénz folyósítására nyitva álló egy éves időtartam. 

A baleseti táppénz előzményének vizsgálata során a nem baleseti táppénz folyósításának időtartamát, mint táppénzelőzményt nem kell figyelembe venni. 

3. Ugyanazon balesetből eredő ismételt baleseti táppénz igény

Ha a sérült az első baleseti táppénz igénybevételét követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében, abban a jogviszonyában ahol a baleset érte, ismét keresőképtelenné válik, baleseti táppénzre ismételten jogosult lesz, azzal, hogy ilyen esetben a baleseti táppénz összege a korábban megállapított összegnél kevesebb nem lehet. 

Mennyi idő alatt bírálják el a baleseti táppénz igényt?

Amennyiben a baleseti táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető, az ügyintézési határidő 8 nap, egyéb esetben 21 nap. 

Mennyi ideig kérhetem a baleseti táppénzt?

Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

Az igénybejelentés napja a kérelem benyújtásának - vagy ha a kérelmet posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának - igazolt napja.

Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Mit kell tennem, ha az adataimban változás következik be?

Amennyiben Ön baleseti táppénzben részesül, köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni a kormányhivatalnak, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. Így például be kell jelenteni a folyósító szervnek, ha a baleseti táppénz folyósításának ideje alatt a biztosítási jogviszonya megszűnik, vagy ha a folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet folytat. 

A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki a kormányhivatal. 

Mit tehetek, ha nem értek egyet a döntéssel?

Amennyiben nem ért egyet a kérelme elbírálásával, akkor a baleseti táppénze ügyében hozott döntés ellen lehetősége van fellebbezni.

A jogorvoslati lehetőségekről bővebben a pénzbeli ellátásokra vonatkozó közös szabályoknál olvashat.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • sporolas_malacpersely

    A kamatadó-mentességet ígérő tartós befektetési számlából június végéig már több mint 352 ezret nyitottak- írja a vg.hu.

  • adoszaklapuj

    A friss adótörvényeket, a diákmunka adózását és a bérmunka szerepét az áfában ismerteti többek között legfrissebb számában az Adó szaklap. A 2017/9-es számot itt rendelheti meg.

  • Fotó: shutterstock

    Közérthető, logikus, a hatályos szabályozással mintegy 80 százalékban megegyező az adózás rendjének tervezett - és társadalmi vitára bocsátott – új törvényi szabályozása. Csökken számos esetben az adóbírság, legfeljebb egy évig tarthat az adóellenőrzés, viszont a jogorvoslati rendszer az adózók számára inkább kedvezőtlenül alakul át. A kormány azt tervezi, hogy a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat egyáltalán nem lesz megismerhető, ha adótitoknak minősül. Az EY összefoglalója.

  • fiatal

    A magyar mérnököknél a szakmai fejlődés a fő álláskeresési szempont, a fizetés csak a második - állapította meg a Jobsgarden HR-toborzó és tanácsadó cég, a magyar mérnökök munkaerőpiaci igényeit és kilátásait vizsgáló kutatása.

  • Erste

    Csaknem negyedével növelte eredményét az első félévben az Erste Bank.