Mindössze 5 milliárd volt a csúcsjövedelem

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A korábbi évi 7,2 milliárdos csúcsösszeg után „mindössze” 5 milliárd forintos summát mutatott ki az a magyar adófizető, aki a legtöbb jövedelemre tett szert 2012-ben. A top 100 összjövedelmének zöme forrásadós tételekből, főként osztalékból származott a NAV friss staisztikája szerint. Az InfoTandem heti infografikája.

Manapság nem könnyű a bérből és fizetésből élőknek – mondhatnánk eltűnődve, rápillantva a magyarországi topjövedelmek adataira. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által feldolgozott szja-bevallások alapján a legnagyobb összevont jövedelmet elérő honfitársunknak például tavaly be kellett érnie 760 millió forinttal… És ha ez valakinek netán elképzelhetetlenül soknak tűnne, akkor nem árt emlékeztetni: egy évvel korábban még 191 millióval több szerepelt az aranyérmes bizonyítványában, nem is beszélve a válság kitörésének évében, 2008-ban kimutatott 3,5 milliárdos summáról…

topjövedelmek infografika

Egyébiránt a szóban forgó 760 millió kizárólag munkaviszonyból származó bérjövedelemből jött össze, ami jó 63 millió forintos havi apanázsnak felel meg. Igaz, adózni is jócskán kellett utána: összesen 154 milliót. Némi vigaszt nyújthat az érintettnek, hogy másnak még mélyebben a zsebébe kellett nyúlnia: ez a tétel a legtöbb adót fizetők rangsorában csupán a 17. helyre volt elég.

Ebből az is sejthető, hogy elkülönülten adózó jövedelmekkel még mindig nagyobbat lehetett hasítani – akár 5 milliárdot is. Szintén hozzá kell tenni, hogy 2011-ben még csaknem másfélszer ekkora, 7,2 milliárd forintos volt a csúcspénz, s 2008-ban is vastagabb végösszeget produkált a győztes. A tavalyi első – aki összetettben, azaz valamennyi jövedelemtípust figyelembe véve is verte a bevételi mezőnyt – amúgy 794 milliós befizetésével Az év legnagyobb adófizetője megtisztelő címet is bezsebelte, s amúgy 4 milliárd 956 millió forintos osztaléka mellett 3,6 milliónyi összevonásra kerülő jövedelmet is kimutatott.

A forrásadósok egyébként is lényegesen jobban szerepeltek, a jövedelmi rangsor első 24 pozícióját ők szerezték meg (a 25. helyen az említett 760 milliós versenyző végzett). A top 100 magánszemély egyébiránt összesen 73,2 milliárd forint jövedelmet vallott, amelynek kilenctizede elkülönülten adózó kategóriába tartozott, s ezen belül 67 százalék osztalékból származott.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • infografika_szja

    A 2012-es évre vonatkozóan mindössze 171 ezren vallottak be 6 millió forintnál magasabb összevonás alá eső jövedelmet, ám az összes adófizetési kötelezettség több mint egynegyedét ők teljesítették. Az InfoTandem heti infografikája.

  • egyéni vállalkozó

    A 100 legnagyobb árbevételű egyéni vállalkozó átlagosan 1,3 milliárd forintnyit forgalmazott 2012-ben. Közülük ezúttal 46-an lépték át az egymilliárd forintos bevételi küszöböt. A döntő többség ugyanakkor 6 millió alatt teljesített. Az InfoTandem heti infografikája.

  • szakmák iránti bizalon

    Csupán minden hatodik ember bízik a politikusokban, a tűzoltók és a postások nimbusza viszont kikezdhetetlennek tűnik. A cégvezetők valamelyest javítottak a válság kitörése óta, de bizalmi tőkéjük meg sem közelíti a tanárokét. Az InfoTandem heti infografikája.

  • pénz és mérleg

    Jelen cikkünkben a munkavállaló munkabéréhez kapcsolódó jogesetet mutatunk be, amelyek még a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alatt születtek, azonban többé-kevésbé irányadónak tekinthetőek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alatt is, és egyben lehetőséget nyújtanak a módosuló rendelkezések bemutatására.

  • emberek

    Az egyenlő bánásmód kérdéséhez mindig némi óvatossággal és egy csipetnyi gyanakvással közelítek, legyen szó javadalmazásról, munkaerő felvételről, vagy akár a banki hitelfelvétel kondícióinak meghatározásáról. Érdekes, hogy minden általam ismert nyelvben az igen csak kurta és rengeteg kérdőjelet maga után hagyó egyenlő bánásmód kifejezés használatos, pedig ez mindenféle magyarázat nélkül – önmagában állva – gyakori félreértésekre és félreértelmezésekre adhat és ad is okot. Sokan azt gondolják, hogy itt az „…égalité, fraternité”, vagyis az egyenlőség, testvériség jogszabályi garanciái kerültek megfogalmazásra segítve ezzel a társadalmi különbségek kiküszöbölését és megszüntetését – jelen kontextusban a munka világában. Legtöbbször ugyanis elfelejtkezünk róla, hogy a megítélés, kiválasztás, értékelés, előmenetel, javadalmazás stb. gyakorlatának nem célja és végképp nem valamiféle ősi attribútuma az egyenlőség. Éppen ellenkezőleg, a tehetség és teljesítmény alapú differenciálás, a kiválasztás és kiválasztódás, a tagolódás és csoportosulás, az esélyek eredendő egyenlőtlensége az, ami valójában jellemzi ezt a világot, és tapasztalataink szerint ez is az, ami a változást előmozdítja és a fejlődést biztosítja a számunkra a vállalatokon belül vagy azokon kívül. Vagyis az egyenlőség sem céljában sem megvalósulásában nem jelenthet valódi egyenlőséget, mindössze azt hivatott biztosítani, hogy az egyenlő értékű azonos vagy hasonló esélyt kapjon valaminek az elérése során.

  • orvos, doktor

    Az egészségügyi rendszert igénybe vevő aktív korú, hálapénzt fizető magyar lakosok egy főre vetítve átlagosan havi 16.100 forintot, összesen pedig 21 milliárd forintot fizettek ki hálapénzként az elmúlt 12 hónapban. A teljes felnőtt lakosság hálapénz-kiadása az elmúlt egy évben mintegy 34 milliárd forintra tehető. Bár a hálapénz intézményét kevesebben utasítják el, mint 2010-ben, a páciensek – nagyrészt anyagi okok miatt – egyharmadával kevesebbet fordítottak paraszolvenciára, mint négy évvel ezelőtt. A válaszadók szerint a kiutat az jelentené, ha az orvosok számla ellenében nyújtanának többletszolgáltatást, amit a betegek biztosítója térítene, vagy egészségpénztári számlájukról fizetnének, ez kiváltaná a hálapénz intézményét – többek között ezek derülnek ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet az AXA Egészségpénztár megbízásából a GKI Gazdaságkutató végzett el a teljes lakosság és az egészségpénztári tagok körében.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • zászló

    Macron francia államfő alíárta a rendeleteket, hétvégén tiltakozók mennek majd az utcára.

  • NAV

    Egy hetük maradt a bejelentésre azoknak a vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak, amelyek már tavaly vagy azelőtt székhelyszolgáltatást vettek igénybe, és ez az idén sem változott: a székhelyszolgáltató adatairól szeptember 29-ig kell bejelentést tenniük a NAV-nak - közölte az adóhivatal.

     

  • Fotó: shutterstock

    Jövő év január elsejétől jelentősen átalakul az adópereket és azokat megelőző adóeljárásokat szabályozó jogi környezet. A hat új eljárási törvény egyfelől jelentősen gyorsítja, és ezzel hatékonyabbá teszi az eljárásokat, ugyanakkor nagyobb figyelmet is követel a vállalatoktól. A Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői arra figyelmeztetik a vállalatokat, hogy már az idén megindult eljárásokra is vonatkozhat a jövő évi szabályozás. Az iroda szakmai rendezvényén elhangzott, az adózóknak a jövőben a szokásosnál nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az adóellenőrzésekre, mert akár már eljárásjogi alapon is fontos bizonyítékok felhasználásától eshetnek ki.

  • benzin

    A csökkentéssel a benzin átlagára 351 forintra mérséklődött, a gázolajé 353 forint maradt.

  • cafeteria

    Az idén új elemmel, a mobilitási célú lakhatási támogatással bővült az adómentesen nyújtható cafeteria-elemek köre, de a túl szigorú feltételek miatt csupán alig néhány esetben vették azt igénybe. Jövőre várhatóan jelentősen kedvezőbbé válnak a támogatási feltételek. A BDO Magyarország Adó Online-hoz eljuttatott elemzése bemutatja, hogy a tervezett változások hogyan bővíthetik az igénybe vevők körét.