Mindössze 5 milliárd volt a csúcsjövedelem

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A korábbi évi 7,2 milliárdos csúcsösszeg után „mindössze” 5 milliárd forintos summát mutatott ki az a magyar adófizető, aki a legtöbb jövedelemre tett szert 2012-ben. A top 100 összjövedelmének zöme forrásadós tételekből, főként osztalékból származott a NAV friss staisztikája szerint. Az InfoTandem heti infografikája.

Manapság nem könnyű a bérből és fizetésből élőknek – mondhatnánk eltűnődve, rápillantva a magyarországi topjövedelmek adataira. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által feldolgozott szja-bevallások alapján a legnagyobb összevont jövedelmet elérő honfitársunknak például tavaly be kellett érnie 760 millió forinttal… És ha ez valakinek netán elképzelhetetlenül soknak tűnne, akkor nem árt emlékeztetni: egy évvel korábban még 191 millióval több szerepelt az aranyérmes bizonyítványában, nem is beszélve a válság kitörésének évében, 2008-ban kimutatott 3,5 milliárdos summáról…

topjövedelmek infografika

Egyébiránt a szóban forgó 760 millió kizárólag munkaviszonyból származó bérjövedelemből jött össze, ami jó 63 millió forintos havi apanázsnak felel meg. Igaz, adózni is jócskán kellett utána: összesen 154 milliót. Némi vigaszt nyújthat az érintettnek, hogy másnak még mélyebben a zsebébe kellett nyúlnia: ez a tétel a legtöbb adót fizetők rangsorában csupán a 17. helyre volt elég.

Ebből az is sejthető, hogy elkülönülten adózó jövedelmekkel még mindig nagyobbat lehetett hasítani – akár 5 milliárdot is. Szintén hozzá kell tenni, hogy 2011-ben még csaknem másfélszer ekkora, 7,2 milliárd forintos volt a csúcspénz, s 2008-ban is vastagabb végösszeget produkált a győztes. A tavalyi első – aki összetettben, azaz valamennyi jövedelemtípust figyelembe véve is verte a bevételi mezőnyt – amúgy 794 milliós befizetésével Az év legnagyobb adófizetője megtisztelő címet is bezsebelte, s amúgy 4 milliárd 956 millió forintos osztaléka mellett 3,6 milliónyi összevonásra kerülő jövedelmet is kimutatott.

A forrásadósok egyébként is lényegesen jobban szerepeltek, a jövedelmi rangsor első 24 pozícióját ők szerezték meg (a 25. helyen az említett 760 milliós versenyző végzett). A top 100 magánszemély egyébiránt összesen 73,2 milliárd forint jövedelmet vallott, amelynek kilenctizede elkülönülten adózó kategóriába tartozott, s ezen belül 67 százalék osztalékból származott.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • infografika_szja

    A 2012-es évre vonatkozóan mindössze 171 ezren vallottak be 6 millió forintnál magasabb összevonás alá eső jövedelmet, ám az összes adófizetési kötelezettség több mint egynegyedét ők teljesítették. Az InfoTandem heti infografikája.

  • egyéni vállalkozó

    A 100 legnagyobb árbevételű egyéni vállalkozó átlagosan 1,3 milliárd forintnyit forgalmazott 2012-ben. Közülük ezúttal 46-an lépték át az egymilliárd forintos bevételi küszöböt. A döntő többség ugyanakkor 6 millió alatt teljesített. Az InfoTandem heti infografikája.

  • szakmák iránti bizalon

    Csupán minden hatodik ember bízik a politikusokban, a tűzoltók és a postások nimbusza viszont kikezdhetetlennek tűnik. A cégvezetők valamelyest javítottak a válság kitörése óta, de bizalmi tőkéjük meg sem közelíti a tanárokét. Az InfoTandem heti infografikája.

  • pénz és mérleg

    Jelen cikkünkben a munkavállaló munkabéréhez kapcsolódó jogesetet mutatunk be, amelyek még a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alatt születtek, azonban többé-kevésbé irányadónak tekinthetőek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alatt is, és egyben lehetőséget nyújtanak a módosuló rendelkezések bemutatására.

  • emberek

    Az egyenlő bánásmód kérdéséhez mindig némi óvatossággal és egy csipetnyi gyanakvással közelítek, legyen szó javadalmazásról, munkaerő felvételről, vagy akár a banki hitelfelvétel kondícióinak meghatározásáról. Érdekes, hogy minden általam ismert nyelvben az igen csak kurta és rengeteg kérdőjelet maga után hagyó egyenlő bánásmód kifejezés használatos, pedig ez mindenféle magyarázat nélkül – önmagában állva – gyakori félreértésekre és félreértelmezésekre adhat és ad is okot. Sokan azt gondolják, hogy itt az „…égalité, fraternité”, vagyis az egyenlőség, testvériség jogszabályi garanciái kerültek megfogalmazásra segítve ezzel a társadalmi különbségek kiküszöbölését és megszüntetését – jelen kontextusban a munka világában. Legtöbbször ugyanis elfelejtkezünk róla, hogy a megítélés, kiválasztás, értékelés, előmenetel, javadalmazás stb. gyakorlatának nem célja és végképp nem valamiféle ősi attribútuma az egyenlőség. Éppen ellenkezőleg, a tehetség és teljesítmény alapú differenciálás, a kiválasztás és kiválasztódás, a tagolódás és csoportosulás, az esélyek eredendő egyenlőtlensége az, ami valójában jellemzi ezt a világot, és tapasztalataink szerint ez is az, ami a változást előmozdítja és a fejlődést biztosítja a számunkra a vállalatokon belül vagy azokon kívül. Vagyis az egyenlőség sem céljában sem megvalósulásában nem jelenthet valódi egyenlőséget, mindössze azt hivatott biztosítani, hogy az egyenlő értékű azonos vagy hasonló esélyt kapjon valaminek az elérése során.

  • orvos, doktor

    Az egészségügyi rendszert igénybe vevő aktív korú, hálapénzt fizető magyar lakosok egy főre vetítve átlagosan havi 16.100 forintot, összesen pedig 21 milliárd forintot fizettek ki hálapénzként az elmúlt 12 hónapban. A teljes felnőtt lakosság hálapénz-kiadása az elmúlt egy évben mintegy 34 milliárd forintra tehető. Bár a hálapénz intézményét kevesebben utasítják el, mint 2010-ben, a páciensek – nagyrészt anyagi okok miatt – egyharmadával kevesebbet fordítottak paraszolvenciára, mint négy évvel ezelőtt. A válaszadók szerint a kiutat az jelentené, ha az orvosok számla ellenében nyújtanának többletszolgáltatást, amit a betegek biztosítója térítene, vagy egészségpénztári számlájukról fizetnének, ez kiváltaná a hálapénz intézményét – többek között ezek derülnek ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet az AXA Egészségpénztár megbízásából a GKI Gazdaságkutató végzett el a teljes lakosság és az egészségpénztári tagok körében.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cégvezető

    A hazai kkv-k nagy része több mint 20 éves múltra tekint vissza, miközben az 5 év alatti cégek aránya elenyésző – derül ki a K&H: üzletet ide! program felméréséből, amely arra kereste a választ, hogy mióta működnek a hazai vállalkozások. 

  • kamera

    2018 jelentős év lesz az adatvédelem területén, hatályba lép az új európai adatvédelmi rendelet, amely Magyarországon is közvetlenül hatályos és alkalmazandó jogszabály lesz, felváltja a jelenleg hatályos Infotörvényt. A küszöbön álló változás alkalmat biztosíthat arra, hogy elmélyüljön, vagy – jobb később, mint soha alapon – széles körben kialakuljon az adatvédelmi jogi tudatosság.

  • teherfuvarozás

    A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (NiT Hungary) tudomása szerint eddig nem szankcionáltak magyar fuvarozókat Ausztriában a fuvarozókra vonatkozó új jogszabályok megsértése miatt - mondta Dittel Gábor, a szervezet ügyvezető főtitkára kedden az M1 aktuális csatornának.

  • usa

    Elbukott az amerikai szenátusban szerdán az előző, demokrata párti kormány által kiépített egészségbiztosítási rendszer, az Obamacare visszavonásáról és annak egy új egészségbiztosítási törvénnyel való felváltásáról szóló szavazás.

  • nő, állás, munka

    Egy üres munkakör betöltésének gyakori módja, hogy a munkáltató a már meglévő, alacsonyabb pozícióban alkalmazott munkatársak körében hirdeti meg a pozíciót. Ilyenkor a felek már ismerik egymást, a kölcsönös bizalomra építve pedig mindkét félnek kedvező lehet a váltás. Az alábbiakban áttekintjük a belső pályázatok munkajogi hátterét, kiemelve néhány buktatót, amit célszerű elkerülni.