Mivel jár, ha elvész a munkáltatói bizalom?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást köteles tanúsítani. Mit jelent a bizalom a munkaviszonyban és milyen következményei lehetnek, ha a munkavállaló elveszíti a munkáltató bizalmát? A bírói gyakorlat alapján ezekre a kérdésekre keressük a választ.


A munkaviszonyt bizalmi viszonynak tekinthetjük. Ennek oka, hogy tipikusan hosszabb ideig áll fenn, amely alatt a munkavállaló személyesen végzi a munkát, a munkáltató szervezetébe illeszkedik, megismeri a munkáltató belső működési folyamatait, gazdálkodási rendjét. Jellemző továbbá, hogy a felek szoros kapcsolatban, alá-fölérendeltségi viszonyban vannak.

A munkaviszony bizalmi jellege számos tételes szabályban visszaköszön, így például a munkáltató üzleti titkainak, jogos gazdasági érdekének védelmével, vagy a munkavállaló személyiségi jogaival kapcsolatos rendelkezésekben. Nem véletlen, hogy a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény kifejezetten bizalmi viszonyként nevesíti a munkaviszonyt.

Változik az adózás

Az új, 2016-os adócsomag több helyen átírja az idei adójogszabályokat is; az Adó szaklap legfrissebb számából a szabályozás valamennyi részletét megismerheti és megértheti.

Az Adó szaklap 2015/11. számát itt rendelheti meg.

A törvény szerint az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzését jelenti, ha az üzleti titkot a munkáltató hozzájárulása nélkül, a (volt) munkavállaló közreműködésével szerezték meg.

A bírói gyakorlat a bizalom kiemelt szerepére tekintettel elfogadja a munkaviszony megszüntetésének indokául a bizalomvesztést, amely a legtöbb esetben – mint a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tévő ok – a munkáltató azonnali hatályú (rendkívüli) felmondását alapozza meg.

A gyakorlat következetesen ide sorolja, amikor a munkavállaló a munkaviszonyával összefüggésben, általában a munkáltató sérelmére elkövetett cselekmény miatt büntetőeljárás alá kerül. Ilyenkor a rendkívüli felmondás akkor is elfogadható, ha a munkavállaló bűnösségét jogerősen még nem állapították meg, feltéve, hogy a tényállás rövid időn belül nem volt tisztázható, a munkáltató érdekei védelme pedig az intézkedést sürgetővé teszik.

Az iskolapéldának tekinthető esetben a munkáltató a halőr munkavállalóval közölt rendkívüli felmondást, akit szabadidejében a rendőrség orvhalászaton ért. A bizalomvesztéssel indokolt rendkívüli felmondást a Kúria akkor is megalapozottnak találta, ha utóbb bizonyítottság hiányában a munkavállaló előzetes letartóztatását megszüntették, de a munkavállaló a munkáltató előtt elismerte a cselekményt.

Ezekben az esetekben tehát nem a bűncselekmény elkövetése az indoka a munkaviszony megszüntetésének. Ezt ugyanis csak a büntetőbíróság állapíthatja meg jogerős ítéletében. A munkáltató azonban hivatkozhat arra, hogy a büntetőeljárás alá került munkavállalója elvesztette bizalmát, és ez olyan helyzetet eredményezett, amelyben a munkaviszony nem tartható fenn, addig sem, amíg az arra jogosult szervek részletes vizsgálat után döntenek a büntetőjogi felelősségről.

A bizalomvesztést más esetekben is csak kirívóan súlyos kötelezettségszegések kapcsán fogadta el a bírói gyakorlat okszerű indokként. Így megalapozott volt a bizalomvesztéssel indokolt felmondás a kiemelten fontos munkaeszközt feltűnő közömbösséggel kezelő vezetővel, az etikai szabályokat megszegő, összeférhetetlen helyzetet teremtő munkavállalóval, illetve a munkakörét kihasználva illetéktelen iratokba beleolvasó portással szemben.

Alkalmas lehet a bizalom megingatására az is, ha a munkavállaló nyilvánvalóan bizonyított tényeket tagad, és a felelősséget megpróbálja másra hárítani. Egy vezető állású közalkalmazott vezetői megbízását bizalomvesztésre hivatkozva jogszerűen vonta vissza a munkáltató, mivel a vezetőségi ülés jegyzőkönyvét meghamisította, a saját személyét érintő megállapítások tekintetében.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

Az idézett döntésekből az is kirajzolódik, hogy a munkavállalóval szembeni bizalom függ a betöltött munkakörtől is. A munkaviszony általában is bizalmi viszony, de ehhez képest is vannak olyan munkakörök, ahol a bizalom fokozott elvárás. Ezt mindig esetről esetre, az összes körülmény alapján kell vizsgálni. Egy esetben a bíróság általános jelleggel állapította meg, hogy a vezetői munkakör bizalmi munkakör, és a bizalom megrendülése esetén a munkáltatótól nem várható el a munkaviszony fenntartása. A bizalomvesztés azonban nem csak vezetőknél fordul elő, egy esetben a nagy értékű telefon alkatrészeket gyártó operátor munkavállalóval szembeni rendkívüli felmondást is kellően megalapozta.

Bár a bírói gyakorlatban erre nem találunk precedenst, megítélésem szerint a munkavállaló is alappal élhet azonnali hatályú felmondással, ha a munkáltató játssza el a jogviszony fenntartásához szükséges bizalmat. Például, a kirívóan kockázatos piaci stratégiát folytató, alkalmazottait állandó bizonytalanságban tartó munkáltató magatartása minősülhet olyannak, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 16.

A próbaidő alatti megszüntetés buktatói

A próbaidő alatt a feleket nem terheli indokolási kötelezettség a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése esetén, amely tényből sokan hajlamosak arra következtetni, hogy a munkaviszony-megszüntetés ezen módjára aligha kerülhet sor jogellenesen. Az alább ismertetettek alapján azonban ez közel sincs így.

2024. április 15.

Megszüntetné a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

2024. április 12.

K&H: megállt a fiatalok jövedelemnövekedése

A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmét tekintve a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19-29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret.