Módosítható-e a munkaidő-beosztás a munkavállaló beleegyezésével?

Kártyás Gábor
  • Értesítő a rovat cikkeiről

A Munka Törvénykönyve legújabb módosításának tervezete lehetővé tenné, hogy a munkáltató a munkavállaló beleegyezésével bármikor, határidő nélkül módosítsa a már közölt munkaidő-beosztást. Bár a javaslatot egyelőre visszavonták, ez a lehetőség tulajdonképpen ma is levezethető a törvényből.

A munkaidő-beosztás előzetes közlésének az a jelentősége, hogy ha a munkáltató mégis ettől eltérően veszi igénybe a munkavállalót, az rendkívüli munkaidőt vagy állásidőt jelent. Például, ha az előre közölt beosztás szerint a munkavállaló kedden 14 órakor végez, és ehelyett mégis 16 óráig bent kell maradnia, akkor ez a plusz két óra rendkívüli munkaidőként, 50%-os bérpótlékkal számolandó el. Ezzel kompenzálja a törvény azt, hogy a munkavállaló csak később fejezte be a munkát aznap, mint amivel számolhatott. Ha pedig az előre beosztott munkaidőben mégsem tud feladatot adni a munkáltató, és ezért hamarabb hazaküldi a munkavállalót, erre az időre az alapbére és esetleges pótlékai akkor is megilletik.

A javaslat szerint a munkavállaló beleegyezhetne a munkaidő-beosztás módosításába. Így például a felek megegyezhetnének, hogy a keddi két túlóráért cserébe csütörtökön két órával később kell csak jönnie, vagy az „üresjárat” miatt elengedett órákat később le kéne dolgoznia. Jól láthatóan egy ilyen megegyezéssel a munkavállaló valójában bérről mond le. Az előterjesztő nem fűzött indokolást a javaslathoz, ezért nem tudjuk, milyen megfontolások miatt tartanák szükségesnek a bevezetését. Ez már csak azért is kérdéses, mert ma sem zárja ki semmi a törvényben, hogy a felek közös megegyezéssel módosítsák a már közölt beosztást. Rendkívüli munkaidőnek ugyanis csak az minősül, ha a munkáltató egyoldalúan változtatja meg a munkaidő-beosztást. Annak pedig kétségkívül élő gyakorlata van, amikor a beosztás módosítása a munkavállaló kezdeményezésére történik. Például, a munkavállaló maga kezdeményezi, hogy felcserélné az egyik munkanapját és pihenőnapját. Ilyen esetben aligha jutna bárkinek eszébe pihenőnapi rendkívüli munkavégzést elszámolni a munkavállalónak.

A munkaidő-beosztás módosítása ettől még persze komoly aggályokat vethet fel, hiszen bér szempontból a munkavállaló rosszul jár. Kérdés tehát, vajon miért állna érdekében a munkavállalónak egy ilyen megállapodást elfogadnia.

Új HR Jogtár

Kérje 2 hetes ingyenes próbaverziónkat

Munkaügy - HR - Bérszámfejtés - Munkaügyi iratmintatár

A regisztrált ügyfelek az adatbázis teljes tartalmához hozzáférést kapnak.

Regisztráció >>

Ez legfeljebb csak akkor fordulhat elő, ha a módosított beosztás neki is kedvezőbb lenne (pl. aznap délután amúgy is ráér, egy szabad délelőttöt viszont jól ki tudna használni). Megítélésem szerint tévedés a munkavállaló esetleges beleegyezését azzal magyarázni, hogy együtt kíván működni a munkáltatóval, és ezért önként engedi el a túlóra/állásidő miatt őt megillető juttatásokat. A rendkívüli munkaidő teljesítése ugyanis már önmagában együttműködést kíván meg a munkavállaló részéről, akkor is, ha ezért az előírt törvényes pótlékokban részesül. Elvégre pihenőideje terhére teljesít munkavégzést, olyan időben, amikor ezt nem kívánta, nem tervezte, amiért az anyagi kompenzáció önmagában kevés lehet. Összehasonlításul: egy minimálbéres munkavállaló egy túlórára kb. nettó 750 Ft-ot kap. A túlóra miatt felborított napirend (csúszó bevásárlás, gyerekek hazakísérésének átszervezése, elhalasztott családi program stb.) mellett sokszor aligha arányos ellenérték a magasabb bér. Ám ha a munkaidő-beosztás az ő beleegyezésével módosul, akkor még ezt a juttatást is elbukja, az esetleges randevút azonban ekkor is le kell mondani.

A munkáltató által kezdeményezett beosztás-módosítás elfogadásának indoka lehet a kölcsönös engedékenység is. Mint már említést nyert, természetesen a munkavállaló is kérheti, hogy a munkáltató engedélyezzen eltérést a beosztásától. Például, a munkavállaló csőtörés miatt délelőtt a szerelőket várja, ezért aznap kivételesen a délutáni műszakba szeretne menni. Lehetséges, hogy a felek kapcsolatában kialakul egy kölcsönös rugalmasság, amelyre tekintettel a munkavállaló is nyitott a beosztástól való eltérésre, ha azt a munkáltató kéri. Fontos azonban észben tartani, hogy a beosztást a munkáltató alakítja ki. Míg tehát a munkavállaló számára ez egy adottság, amihez minden esetben alkalmazkodnia kell, addig a munkáltató részéről ez a saját döntése. Éppen ezért a munkáltató részéről csak kivételes lehet, hogy az amúgy is általa kialakított beosztás utólagos megváltoztatásához a munkavállaló hozzájárulását kérje.

A szóban forgó szabály tehát egyelőre még csak tervezet, ám megítélésem szerint a munkaidő-beosztás módosítására közös megegyezéssel ma is van lehetősége a feleknek. Ugyanakkor ezekben az esetekben mindig vizsgálni kell, hogy a munkavállaló beleegyezése vajon tényleg a valódi, szabad akaratán alapul-e. Különösen árulkodó, ha ilyen alkuk rendszeresen, gyakorlatilag mindennaposan köttetnek a felek között. A visszaélések elkerüléséért sokat tehetnek a szakszervezetek, üzemi tanácsok is, azzal, ha figyelmeztetik a munkavállalókat, hogy a munkaidő-beosztás módosítása milyen hátrányokkal jár számukra, és hangsúlyozzák, hogy erre csak az ő valódi akaratukon alapuló beleegyezésük mellett van mód. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • meeting

    A munkaügyi ügyintéző legfontosabb szövetségese a közvetlen munkahelyi vezető. A munkaügyi működés elképzelhetetlen a munkavállalók tényleges teljesítését ismerő, velük napi kapcsolatot tartó vezetők segítsége nélkül. Tekintsük át, mivel jár az a sajátos, kettős helyzet, amikor valaki munkavállalóként maga is munkáltatói jogkört gyakorol a csapata felett!

  • boltos, élelmiszerlánc

    A Munka Törvénykönyve szerinti bérpótlékok a munkavállaló munkaidő-beosztásán alapulnak. Ezért a beosztás kialakítása meghatározza azt is, milyen pótlékokat lesz köteles kifizetni a munkáltató. Éppen ezért jelentős bérköltség kihatása lehet annak, ha a beosztást a munkáltató megváltoztatja, felülvizsgálja. Lássunk erre egy konkrét példát!

  • óra

    Ha elfogadják a javaslatot, módosulnának egyes munkaidő- és pihenőidő beosztásra vonatkozó szabályok.

  • nő

     A munkáltató az egyes munkavállalók munkaidejének beosztása terén általában igen nagy szabadságot élvez, de azért korlátozzák a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, valamint a felek esetleges megállapodásai is.

  • boltos, élelmiszerlánc

    A legtöbb munkavállaló számára a hétvége a pihenés ideje, ezért ha szombat-vasárnap mégis munkavégzésre kerül sor, azért külön díjazás tűnhet indokoltnak. Ez azonban nem feltétlenül van így, hiszen a szombat, de bizonyos esetekben a vasárnap is, ugyanolyan munkanapja lehet a munkavállalónak, mint a kedd vagy a szerda.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • grafikon

    A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó - derült ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából. 

  • Fotó: shutterstock

    Több mint 430 ezren módosítás nélkül fogadták el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal(NAV) által készített szja-bevallás tervezetet - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára kedden az MTI-t.

  • Fotó: shutterstock

    Az RSM Blog több alkalommal írt már arról, hogy milyen teendők vannak az új jövedéki szabályozás bevezetésével kapcsolatosan. A törvény hatályba lépése több alkalommal tolódott, de most úgy látszik a július 1. valóban reális dátum. Végső hajrába ért a felkészülés az új kihívásokra, amit nem tesz könnyebbé az a tény, hogy a szabályozás szinte állandóan változik.

  • hotel_szálloda

    A Magyar Turisztikai Ügynökség azt szeretné, ha jövőre a szállodák szoftvereit is bekötnék az adóhatósághoz - idézi a Magyar Idők cikkét az Index. 

  • nő, vezető, főnök

    Minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly tavasz óta – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci felméréséből. Az adatok alapján továbbra is a 30-50 év közöttiek, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat, emellett továbbra is stabilan növekszik az átlag magyar álláskereső saját munkahelye iránti bizalma.