Módosítható-e a munkaidő-beosztás a munkavállaló beleegyezésével?

Kártyás Gábor
  • Értesítő a rovat cikkeiről

A Munka Törvénykönyve legújabb módosításának tervezete lehetővé tenné, hogy a munkáltató a munkavállaló beleegyezésével bármikor, határidő nélkül módosítsa a már közölt munkaidő-beosztást. Bár a javaslatot egyelőre visszavonták, ez a lehetőség tulajdonképpen ma is levezethető a törvényből.

A munkaidő-beosztás előzetes közlésének az a jelentősége, hogy ha a munkáltató mégis ettől eltérően veszi igénybe a munkavállalót, az rendkívüli munkaidőt vagy állásidőt jelent. Például, ha az előre közölt beosztás szerint a munkavállaló kedden 14 órakor végez, és ehelyett mégis 16 óráig bent kell maradnia, akkor ez a plusz két óra rendkívüli munkaidőként, 50%-os bérpótlékkal számolandó el. Ezzel kompenzálja a törvény azt, hogy a munkavállaló csak később fejezte be a munkát aznap, mint amivel számolhatott. Ha pedig az előre beosztott munkaidőben mégsem tud feladatot adni a munkáltató, és ezért hamarabb hazaküldi a munkavállalót, erre az időre az alapbére és esetleges pótlékai akkor is megilletik.

A javaslat szerint a munkavállaló beleegyezhetne a munkaidő-beosztás módosításába. Így például a felek megegyezhetnének, hogy a keddi két túlóráért cserébe csütörtökön két órával később kell csak jönnie, vagy az „üresjárat” miatt elengedett órákat később le kéne dolgoznia. Jól láthatóan egy ilyen megegyezéssel a munkavállaló valójában bérről mond le. Az előterjesztő nem fűzött indokolást a javaslathoz, ezért nem tudjuk, milyen megfontolások miatt tartanák szükségesnek a bevezetését. Ez már csak azért is kérdéses, mert ma sem zárja ki semmi a törvényben, hogy a felek közös megegyezéssel módosítsák a már közölt beosztást. Rendkívüli munkaidőnek ugyanis csak az minősül, ha a munkáltató egyoldalúan változtatja meg a munkaidő-beosztást. Annak pedig kétségkívül élő gyakorlata van, amikor a beosztás módosítása a munkavállaló kezdeményezésére történik. Például, a munkavállaló maga kezdeményezi, hogy felcserélné az egyik munkanapját és pihenőnapját. Ilyen esetben aligha jutna bárkinek eszébe pihenőnapi rendkívüli munkavégzést elszámolni a munkavállalónak.

A munkaidő-beosztás módosítása ettől még persze komoly aggályokat vethet fel, hiszen bér szempontból a munkavállaló rosszul jár. Kérdés tehát, vajon miért állna érdekében a munkavállalónak egy ilyen megállapodást elfogadnia.

Ez legfeljebb csak akkor fordulhat elő, ha a módosított beosztás neki is kedvezőbb lenne (pl. aznap délután amúgy is ráér, egy szabad délelőttöt viszont jól ki tudna használni). Megítélésem szerint tévedés a munkavállaló esetleges beleegyezését azzal magyarázni, hogy együtt kíván működni a munkáltatóval, és ezért önként engedi el a túlóra/állásidő miatt őt megillető juttatásokat. A rendkívüli munkaidő teljesítése ugyanis már önmagában együttműködést kíván meg a munkavállaló részéről, akkor is, ha ezért az előírt törvényes pótlékokban részesül. Elvégre pihenőideje terhére teljesít munkavégzést, olyan időben, amikor ezt nem kívánta, nem tervezte, amiért az anyagi kompenzáció önmagában kevés lehet. Összehasonlításul: egy minimálbéres munkavállaló egy túlórára kb. nettó 750 Ft-ot kap. A túlóra miatt felborított napirend (csúszó bevásárlás, gyerekek hazakísérésének átszervezése, elhalasztott családi program stb.) mellett sokszor aligha arányos ellenérték a magasabb bér. Ám ha a munkaidő-beosztás az ő beleegyezésével módosul, akkor még ezt a juttatást is elbukja, az esetleges randevút azonban ekkor is le kell mondani.

A munkáltató által kezdeményezett beosztás-módosítás elfogadásának indoka lehet a kölcsönös engedékenység is. Mint már említést nyert, természetesen a munkavállaló is kérheti, hogy a munkáltató engedélyezzen eltérést a beosztásától. Például, a munkavállaló csőtörés miatt délelőtt a szerelőket várja, ezért aznap kivételesen a délutáni műszakba szeretne menni. Lehetséges, hogy a felek kapcsolatában kialakul egy kölcsönös rugalmasság, amelyre tekintettel a munkavállaló is nyitott a beosztástól való eltérésre, ha azt a munkáltató kéri. Fontos azonban észben tartani, hogy a beosztást a munkáltató alakítja ki. Míg tehát a munkavállaló számára ez egy adottság, amihez minden esetben alkalmazkodnia kell, addig a munkáltató részéről ez a saját döntése. Éppen ezért a munkáltató részéről csak kivételes lehet, hogy az amúgy is általa kialakított beosztás utólagos megváltoztatásához a munkavállaló hozzájárulását kérje.

A szóban forgó szabály tehát egyelőre még csak tervezet, ám megítélésem szerint a munkaidő-beosztás módosítására közös megegyezéssel ma is van lehetősége a feleknek. Ugyanakkor ezekben az esetekben mindig vizsgálni kell, hogy a munkavállaló beleegyezése vajon tényleg a valódi, szabad akaratán alapul-e. Különösen árulkodó, ha ilyen alkuk rendszeresen, gyakorlatilag mindennaposan köttetnek a felek között. A visszaélések elkerüléséért sokat tehetnek a szakszervezetek, üzemi tanácsok is, azzal, ha figyelmeztetik a munkavállalókat, hogy a munkaidő-beosztás módosítása milyen hátrányokkal jár számukra, és hangsúlyozzák, hogy erre csak az ő valódi akaratukon alapuló beleegyezésük mellett van mód. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • meeting

    A munkaügyi ügyintéző legfontosabb szövetségese a közvetlen munkahelyi vezető. A munkaügyi működés elképzelhetetlen a munkavállalók tényleges teljesítését ismerő, velük napi kapcsolatot tartó vezetők segítsége nélkül. Tekintsük át, mivel jár az a sajátos, kettős helyzet, amikor valaki munkavállalóként maga is munkáltatói jogkört gyakorol a csapata felett!

  • boltos, élelmiszerlánc

    A Munka Törvénykönyve szerinti bérpótlékok a munkavállaló munkaidő-beosztásán alapulnak. Ezért a beosztás kialakítása meghatározza azt is, milyen pótlékokat lesz köteles kifizetni a munkáltató. Éppen ezért jelentős bérköltség kihatása lehet annak, ha a beosztást a munkáltató megváltoztatja, felülvizsgálja. Lássunk erre egy konkrét példát!

  • óra

    Ha elfogadják a javaslatot, módosulnának egyes munkaidő- és pihenőidő beosztásra vonatkozó szabályok.

  • nő

     A munkáltató az egyes munkavállalók munkaidejének beosztása terén általában igen nagy szabadságot élvez, de azért korlátozzák a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, valamint a felek esetleges megállapodásai is.

  • boltos, élelmiszerlánc

    A legtöbb munkavállaló számára a hétvége a pihenés ideje, ezért ha szombat-vasárnap mégis munkavégzésre kerül sor, azért külön díjazás tűnhet indokoltnak. Ez azonban nem feltétlenül van így, hiszen a szombat, de bizonyos esetekben a vasárnap is, ugyanolyan munkanapja lehet a munkavállalónak, mint a kedd vagy a szerda.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nav_logo

    A NAV elmagyarázza a feltételes adóbírság intézményét, és fórumokat szervez az online számlázóprogramok bekötéséről.

  • Lengyelország

    Az áru, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő személyes áramlása – az Európai Unió működését szervesen befolyásoló négy alapszabadság, melyet mindannyian jól ismerünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Milyen feltételek mellett fektethetünk be, vagy vállalhatunk munkát az EU tagállamaiban? Cikksorozatunkban a Közép-európai EU tagállamok adózási rendszerének főbb jellemzőit, az egyes országok gazdasági helyzetét illetve a várható adójogszabály változásokat mutatjuk be. Cikksorozatunk negyedik és egyben befejező részében Lengyelország adórendszerét mutatjuk be: az ország adórendszere a magyarnál kevésbé kedvező a vállalkozások számára.

     

  • laptop

    A valós idejű számlaadat-szolgáltatás éles bevezetéséig már csak néhány nap van hátra, a NAV a napokban kiadott tájékoztatások alapján szinte az utolsó percekben is tervez módosításokat. Az alábbiakra lehet számítani a következő napokban...

  • Fotó: shutterstock

    Az étel- és italautomata beazonosítását lehetővé tevő automata felügyeleti egységet (AFE) 2018. június 30-áig kell beszerelni és összekötni az adóhivatal informatikai rendszerével, ezt követően már csak az ilyen automaták üzemeltethetők - hívta fel a figyelmet a Magyar Posta pénteken.

  • Fotó: shutterstock

    A vállalkozók versenyképességének növelésében jelentős szerepet játszhat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - jelentette ki Varga Mihály a NAV vezetői értekezleten, amelyen bemutatta Sors Lászlót, az adóhivatal új vezetőjét. A pénzügyminiszter leszögezte, a NAV amellett, hogy 2021-re papírmentes hivatallá válik, a hozzá beérkező adatok felhasználásával a vállalkozásoknak a lehető legtöbb bevallását kiajánlja, ezzel felére csökken az adóadminisztráció.