Mt: ezek lesznek a változások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövő évi költségvetést megalapozó törvény a kihirdetését követő naptól (június 18-tól) módosította, illetve 2017. január 1-jei hatállyal módosítani fogja a munka törvénykönyvét. Az alábbiakban a legfontosabb módosításokat foglaljuk össze.


2016. június 18-án hatályba lépett változások

Reagálva az Alkotmánybíróság várandóssággal, mint felmondási védelemmel kapcsolatos döntésére a jogalkotó megteremtette a lehetőséget arra, hogy amennyiben a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkavállaló a munkáltatót a várandóság (emberi reprodukciós eljárásban részvétel) tényéről, úgy a tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.

Ebben az esetben a munkaviszony megszűnése és annak helyreállítása közötti időt munkában töltött időnek kell tekinteni és arra a munkavállalót távolléti díja illeti meg.

Hatályon kívül helyezésre került az a szabály, amely szerint, ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be.

A külföldről igénybe vett szolgáltatások terén szigorodik a szabályozás. Amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője (a továbbiakban: jogosult) tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Azaz a jogosult is felelőssé válhat a külföldi munkavállalókat megillető munkabér és annak járulékai megfizetéséért, mind a járulékok, mind a munkabér, akár közvetlenül tőle is követelhető.

A jogosult köteles gondoskodni arról, hogy a kiküldött munkavállalók

  • munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata,
  • munkaidő-nyilvántartása, valamint
  • a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papíralapú vagy elektronikus másolata
  • a kiküldetés teljes időtartama alatt a munkavégzés helyén, valamint annak befejezését követő 3 évig a munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen.

A külföldi munkáltató a munkaügyi hatósággal való kapcsolattartásért, valamint a fenti dokumentumok küldéséért és átvételéért felelős személyt jelöl ki. Ezen túlmenően a külföldi munkáltató olyan kapcsolattartó személyt jelöl ki, akin keresztül a szociális partnerek kollektív tárgyalások folytatása céljából, a szolgáltatásnyújtás ideje alatt a szolgáltatóval kapcsolatba léphetnek.

A fenti, két típusú kapcsolattartásra akár ugyanaz a személy is jelölhető.

2017. január 1-jétől módosuló szabályok

Ugyan továbbra is – változatlan feltételek mellett – lehetősége lesz a munkáltatónak 11 óránál rövidebb, 8 órás napi pihenőidő elrendelésére, de arra már csak szigorúbb feltételek mellett kerülhet sor.

11 óránál rövidebb napi pihenőidő esetén ugyanis a két egymást követő napon beosztott pihenőidő tartama nem lehet rövidebb 22 óránál. Azaz, amennyiben a munkavállaló számára – élve a törvényi felhatalmazással – a munkáltató több műszakos munkaidőben 8 óra napi pihenőidőt osztott be, a következő napi pihenőidőnek el kell érnie a 14 órát.

Például, ha a munkavállaló klasszikus három műszakos beosztásban hétfőn 14.00-től 22.00-ig, majd kedden 06.00-tól 14.00-ig dolgozik, úgy szerdán legkorábban 04.00-tól végezhet munkát. Tekintettel azonban arra, hogy naptári napon átnyúló munkavégzés esetén a munkavállaló munkanapja a naptári naptól eltérően alakul, ezért a gyakorlatban ez szerda 06.00-tól kezdődő munkavégzést jelent.

A fenti, pihenőidőre vonatkozó szabályokat a 2017. január 1-jét követően kezdődő munkaidőkeret, elszámolási időszak vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.

További – belföldi munkáltatókat feltehetően igen ritkán érintő – változás, hogy a tengeri hajó személyzetének tagjait érintő létszámcsökkentés esetén, a munkáltatónak előzetesen értesíteni kell annak az államnak az illetékes hatóságát, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.