Munkabér a hétvégi munkáért

Kártyás Gábor
  • Értesítő a rovat cikkeiről

A legtöbb munkavállaló számára a hétvége a pihenés ideje, ezért ha szombat-vasárnap mégis munkavégzésre kerül sor, azért külön díjazás tűnhet indokoltnak. Ez azonban nem feltétlenül van így, hiszen a szombat, de bizonyos esetekben a vasárnap is, ugyanolyan munkanapja lehet a munkavállalónak, mint a kedd vagy a szerda.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló heti két pihenőnap illeti meg. Ezt egyenlő és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is biztosítani kell, azzal a különbséggel, hogy utóbbi esetben a heti pihenőnapok a munkaidőkeret tartama alatt egyenlőtlenül is beoszthatóak. Míg tehát a pihenőnapok száma kötött, az ütemezésükben a munkáltatót meglehetősen tág mozgástér illeti meg. Egyrészt, a heti két pihenőnapnak nem kell egymást követő napra esnie, másrészt nem is kell feltétlenül hétvégére időzíteni őket.

A pihenőnapok beosztása szempontjából a vasárnapnak van külön jelentősége. A törvény ugyanis tételesen meghatározza, hogy a munkáltató mely esetekben rendelhet el rendes munkaidőben munkavégzést e napra (így például a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató, vagy a készenléti jellegű munkakör esetén). Ha a munkáltatóra egyik eset sem vonatkozik, úgy vasárnapra nem oszthat be munkaidőt, e napra tehát pihenőnapot kell ütemeznie.

A vasárnapi munkavégzésnek jelentősége lehet a munka díjazása szempontjából is, e naphoz ugyanis külön bérpótlék kötődik. A vasárnap pótlék a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén akkor illeti meg a munkavállalót, ha az e napon történő munkavégzés kizárólag a több műszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben, vagy a kereskedelmi ágazatban történő foglalkoztatás alapján kerül sor. Ha a vasárnapi rendes munkaidőt a munkáltató nem az előbb felsorolt három jogcímen, hanem valamely más eset alapján rendelte el (pl. megszakítás nélküli tevékenység okán), akkor a munkavállalót vasárnapi pótlék nem illeti meg. Akkor sem jár vasárnapi pótlék, ha a felsorolt három eset valamelyike ugyan fennáll, ám amellett a munkáltató valamely további jogcímre is hivatkozhatna a vasárnapi rendes munkaidő beosztásakor.

A vasárnappal szemben a szombatnak munkajogi jelentősége nincsen. Nem korlátozott a rendes munkaidő beosztása e napra, és a szombati munkavégzés önmagában még nem alapoz meg semmilyen bérpótlék iránti igényt. Ugyanúgy ütemezhető munkanap, vagy pihenőnap szombatra, mint éppen csütörtökre. 2016. június 18-a óta az a korábbi előírás is hatályát vesztette, miszerint ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem volt beosztható. Ma tehát már ennek sincs akadálya.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

Rendelje meg a Munkajogi kiskönyvtár sorozat 8-11. köteteit csomagban akciósan 8100 Ft + áfa áron!

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása

Személyes adatok kezelése a munkaviszonyban

A munkaviszony létesítése

Bérszámfejtés a gyakorlatban

 

Így tehát, ha a munkavállaló hétvégén dolgozik, akkor a díjazás szempontjából az az alapkérdés, hogy a hétvégi munkavégzésre beosztás szerinti (rendes) munkaidőben került-e sor, vagy rendkívüli munkaidő keretében. Az előbbi esetben az alapbéren felül önmagában a hétvégére eső munkanap semmilyen további díjazás iránti igényt nem alapoz meg, kivéve a fentiek szerinti vasárnapi pótlékot. Hangsúlyozni kell persze, hogy a hétvégén dolgozó munkavállalót is megilleti a heti két pihenőnap, azokat a munkáltató a hét valamely más napjára köteles beosztani.

Amennyiben a munkáltató hétvégére eredetileg pihenőnapot osztott be, ám mégis munkavégzésre került sor, az pihenőnapon végzett rendkívüli munkaidőként számolandó el. Ilyenkor az alapbéren felül további 100% bérpótlék jár a munkavállalónak, de a felek úgy is megállapodhatnak, hogy a pótlék mértéke 50% és a munkavállaló kap egy másik pihenőnapot. Ha a rendkívüli munkavégzésre vasárnap kerül sor, akkor – az alapbéren és a túlórapótlékon felül– a vasárnapi pótlék is járhat, két esetben. Egyrészt, ha a munkavállaló (a fentiek alapján) a rendes munkaidőre is jogosult vasárnapi pótlékra, másrészt, ha a munkavállalót egyáltalán nem lehetne beosztani vasárnapra.

A díjazás megállapítása szempontjából tehát a kulcskérdés a munkaidő-beosztás, amelyet a munkavállalóval (főszabály szerint) legalább egy héttel korábban, egy hétre vonatkozóan közölni kell. Ha az így kézhez vett beosztás már tartalmazza a hétvégi munkavégzést, akkor azért külön juttatás nem jár, feltéve persze, hogy a munkavállaló – ha nem is szombat-vasárnapra időzítve, de – minden heti pihenőnapját megkapja.

Végül, meg kell jegyezni, hogy pihenőnapok helyett a munkáltató azt is választhatja, hogy hetente legalább 48 órás egybefüggő pihenőidőt oszt be a munkavállalónak. A díjazás szempontjából ekkor is a fentiek irányadóak, ám fontos különbség, hogy ennek a 48 órának megszakítás nélkülinek kell lennie. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban elegendő átlagosan megfelelni a 48 órás mértéknek, ám ebben az esetben is minden héten biztosítandó legalább 40 óra egybefüggő és egy teljes naptári napot magába foglaló pihenőidő. Ha a munkáltató vasárnap nem foglalkoztathat, akkor célszerű ezt a napot vasárnapra időzíteni. A heti pihenőidő fennmaradó része azonban ilyenkor sem esik feltétlenül szombatra, hanem beosztható hétfőre is.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • számla

    A számlakiállításról szóló cikksorozatunk soron következő részében körüljárjuk az egyszerűsített számla és a gyűjtőszámla alkalmazásának szabályait, és áttekintjük, hogyan lehet a számlát javítani, módosítani, illetve érvényteleníteni.

  • teherfuvarozás

    Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely az úthasználati díj megfizetésének elmulasztását úgy bünteti, hogy nem veszi figyelembe a jogsértés súlyát, a szabályok bármekkora megsértése esetén átalányösszegű bírság kiszabását írja elő - mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága.

  • építőmunkás

    Az építőipar tavalyi - Központi Statisztikai Hivatal szerint 19 százalékos - gyengülése után 2017 végére várható a szektor teljesítményének javulása, ami a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hatására elindult lakásépítkezések első hullámának köszönhető, ugyanis ezek az építkezések vélhetően 2017 második felére, illetve az év végére futnak majd ki - derül ki az Atradius hitelbiztosító tanulmányából.

  • NAV

    Célszerű a lehető leghamarabb átnézni az szja-bevallási tervezetek számait - javasolja közleményében az adóhatóság.

  • forgalom

    A türelmi időszaknak vége, az osztrák hatóságok szigorúan, több tízezer euróra is büntethetnek, ha a január elsején életbe lépett újabb közúti szabályozásnak a magyar fuvarcégek nem tesznek eleget - írja közleményében a WebEye.