Munkaidő-kedvezmény a tanulás alatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Munka Törvénykönyve jelentős változásokat vezetett be a tanulmányok folytatása alatt a munkavállalónak törvény alapján járó munkaidő-kedvezmények körében. A szigorodó szabályok mögött feltehetően az a megfontolás áll, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci viszonyok mellett a jogalkotó külön támogatása nélkül is megfelelő képzettségű munkavállalók állnak a munkáltató rendelkezésére.


Az 1992. évi Munka Törvénykönyve a tanulmányi szerződés cím alatt rendelkezett a tanulmányi munkaidő-kedvezményekről, amelyek azonban tanulmányi szerződés nélkül is megillették a munkavállalót. Egyedüli feltétel a tanulmányok iskolai rendszerű képzésben történő folytatása volt. Ez esetben a munkáltató köteles volt a munkavállalót mentesíteni a munkavégzés alól a tanulmányok folytatásához szükséges időre, valamint vizsgára és diplomamunka elkészítéséhez is külön szabadidőt kellett biztosítani. Ezen időtartamokra díjazás nem járt, kivéve az általános iskolai tanulmányokat. A nem iskolai rendszerű képzésben a munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben járt, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendelte, vagy tanulmányi szerződés megállapította.

Ezeket a szabályokat a 2012. évi Munka Törvénykönyve gyökeresen megváltoztatta, azonban a hatályba léptető átmeneti rendelkezések szerint a 2012. július 1-je előtt megkezdett tanulmányokra azok befejezéséig, de legfeljebb a képzési idő végéig az 1992. évi Munka Törvénykönyve munkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Így például egy 2012. február 1. napján megkezdett, és még be nem fejezett képzés esetén a munkáltató a korábbi szabályok szerint vizsgánként négy munkanap, a diplomamunka elkészítéséhez tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.

Tanulmányi szerződés – HR és munkajogi oldalról

– Mikor és kivel kössünk tanulmányi szerződést?
– Ad hoc szerződések, vagy belső szabályzat alapú megállapodások?
– Költséges új belépő képzések. Munkavállalói vállalás, vagy munkáltatói kötelezés?
– Amikor a munkavállaló tanul: jár fizetés? Kell szabadságot kivenni?
– Hogyan köteles a munkáltató a továbbképzés után foglalkoztatni?
– Képzettség és bér: mikor jár magasabb bér a végzettség miatt?
– Kötbér a tanulmányi szerződésben

Időpont: 2014. augusztus 26.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

További részletek és jelentkezés >>

Az új Munka Törvénykönyvében a tanulmányi munkaidő-kedvezmények gyakorlatilag megszűntek. A törvény az általános iskolai tanulmányok folytatása idejére rendeli el a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli kötelező mentesítést, amely esetre a munkavállalónak a törvény alapján távolléti díj jár, valamint bérpótlék is, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult. Egyéb tanulmányok esetén a munkavállaló a munkavégzés alól csak akkor mentesül, ha a munkáltatóval kötött megállapodás – tipikusan tanulmányi szerződés – alapján vesz részt képzésen, továbbképzésen, és a távollétről a felek megállapodtak. Ugyanez irányadó a tanulmányi célú távollét díjazására.

A tanulmányi szerződésben a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a tanulmányok alatt a munkavállaló számára támogatást nyújt. Az iskolarendszerű és nem iskolarendszerű képzés megkülönböztetése már nem szerepel a törvényben. A tanulmányi szerződés tehát bármilyen fajtájú, illetve bármilyen képzettség, végzettség megszerzésére irányulhat, legyen az iskolai rendszerű vagy azon kívüli képzés. Nem lehet azonban tanulmányi szerződést kötni, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmény biztosítására.

A munkáltató által nyújtott támogatás sokféle módon megvalósulhat. Ennek egyik lehetséges formája, hogy amennyiben az oktatás, vagy a vizsgázás munkaidőre esik, a munkáltató mentesíti a munkavállalót a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. Ez esetben a távollét szabadságra jogosító időnek számít. A támogatás része lehet az is, ha a munkáltató ezen távollétek időtartamára a munkavállaló számára díjazást biztosít. Ennek mértéke megegyezhet a munkavállaló távolléti díjával, de lehet attól magasabb vagy akár alacsonyabb is. A tanulmányi szerződésben a felek arról is megállapodhatnak, hogy a munkáltató a vizsgára való felkészüléshez, a diplomamunka elkészítéséhez biztosít-e szabadidőt, és erre a távollétre megilleti-e díjazás a munkavállalót.

Tehát amíg a korábbi szabályok szerint a munkáltató jóval nagyobb körben volt köteles tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítani, ez a kötelezettség a 2012. július 1-jétől hatályos szabályok alapján a munkáltatót csak az általános iskolai tanulmányok esetén kötelezi. Egyébként a felek a tanulmányi szerződésben állapodhatnak meg a tanulmányok idejére biztosított távollétről, illetve annak díjazásáról, vagy hiányáról.

Az Opus Simplex a munkajog szakértője.

Ha elakadt a mindennapi munkaügyi ügyintézésben, ha szakmai megerősítésre van szüksége, vagy kíváncsi, van-e célszerűbb megoldás, forduljon hozzánk!


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.