A munkavállalót megillető költségtérítések

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Mt. általános szabályként rögzíti, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bekezdés]. Itt természetesen nem munkabér fizetéséről rendelkezik a jogalkotó, hanem a munkavállaló által előlegezett, a munkáltató érdekében vállalt költség utólagos megtérítéséről (például saját telefon használata esetén a telefonköltség, saját személyautó használata esetén üzemanyagköltség).

A fenti generális szabályon túl a jogalkotó több esetben is nevesíti a munkáltató költségtérítés-fizetési kötelezettségét. Az alábbiakban a munkáltató által kötelezően fizetendő munkába járás és hazautazás költségtérítésének, valamint a képernyő előtti munkavégzés miatti éleslátást biztosító szemüveg juttatásának szabályai mellett a kiküldetés elszámolásának szabályait ismertetjük.

A munkavállaló – amennyiben magyar állampolgár vagy EGT-állam polgára – napi munkába járásának és hazautazásának költségeit a munkáltató a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet) alapján köteles megtéríteni.

Napi munkába járásnak minősül a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda és visszautazás – vagyis minden olyan alkalom, amikor a munkavállaló munkavégzés céljából munkahelyére utazik.

Hazautazásnak minősül a tartózkodási helyről – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás – vagyis, ha a munkavállaló nem állandó lakóhelyén lakik, akkor a heti egyszeri utazása az állandó lakóhelyére.

Lakóhely annak a belföldi, vagy EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik (fő szabály szerint a lakcímkártyán feltüntetett lakóhely); tartózkodási hely pedig annak a belföldi, vagy EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik (például a munkásszállás).

Amennyiben a munkavállaló lakóhelye/tartózkodási helye nem EGT-államban található, úgy számára – az adóhatóság által kiadott, nem kötelező érvényű állásfoglalás alapján – adómentesen a hazautazás/munkába járás költségtérítése nem biztosítható.

Ha a munkavállaló állandó lakóhelyéről jár dolgozni, akkor részére csak a napi munkába járás költségei fizethetők ki. A munkavállalónak a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

A jogszabály a közösségi közlekedéssel történő utazásra vonatkozóan írja elő a költségtérítést. Ennek értelmében a megtérítési kötelezettség a munkavállaló munkába járását szolgáló

  • teljes árú, valamint
  • az utazási kedvezménnyel megváltott, illetve
  • az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú, számlával és a szelvénnyel igazolt bérlet vagy menetjegy árának 86%-ra áll fenn, amennyiben a munkavállaló
  • belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, – helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
  • elővárosi buszon, HÉV-en,
  • menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bekezdés].

A hazautazás költségtérítésének összege 2016-ban – hasonlóan 2015-höz – havi szinten legfeljebb 35 200 Ft lehet. A napi munkába járás összegére nincs megállapított felső határ. A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő – a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. §-ában nem említett – térítés akkor jár, ha

  • a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
  • a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
  • ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja; 
  • a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van [39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. §].

A munkavállalót a fenti költségtérítés további intézkedés nélkül a feltételek teljesülése esetén megilleti. Természetesen, amennyiben a munkavállaló ilyen megtérítési igényét nem jelzi a munkáltató számára, úgy a munkáltatónak sem keletkezik fizetési kötelezettsége, azaz a munkáltató nem köteles „kutatni”, hogy a munkavállaló milyen költségekkel és közlekedési eszközzel utazik a munkahelyére.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

 

 

Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet hatálya kiterjed minden olyan munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, kivéve a következő gépeket, illetőleg eszközöket működtető (használó) munkavállalókat

  • a járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi,
  • a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek,
  • az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek,
  • hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak,
  • számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek – azok közvetlen használatát biztosító – kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva, továbbá
  • az „ablakos írógépek” elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépek [50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 1. § (2) bekezdés].

A rendelet értelmében valamennyi olyan munkakör, amelyben a munkavállaló napi munkaidejéből legalább 4 órán át számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készüléket használ (függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól), képernyős munkakörnek minősül. Ilyen munkakör tipikusan a számítógép használatával járó valamennyi munkakör, de a biztonsági kamerák képét figyelő biztonsági őr munkaköre is.

A munkáltató köteles a foglalkoztatás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatát a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás előtt, illetve azt követően rendszeresen, kétévente, a munkavállaló pedig köteles a vizsgálaton részt venni. Amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a munkavállalónak éleslátást biztosító szemüvegre van szüksége, a rendelet melléklete szerinti beutalóval a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be. Amennyiben a szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a jogalkotó előírja, hogy a munkáltatónak kell a munkavállalót ellátni a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel [50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. §].

A fenti szabályok nem határozzák meg a szemüveg biztosításához szükséges költségek kereteit, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak korlátozás nélkül el kellene fogadnia a munkavállaló igényét. Azaz, nem köteles a munkáltató megtéríteni egy márkás szemüvegkeret és lencsepár akár 100 000 Ft-ot meghaladó költségét. A jogszabályi kötelezettségeknek ugyanis már önmagában azzal eleget tesz, ha a legolcsóbb, a szakvizsgálaton előírt lencsét és annak rendeltetésszerű használatához szükséges keretet biztosítja [50/1999. (XI. 3.)
EüM rendelet 2. § d) pont].

A gyakorlatban számos munkáltató alkalmazza azt a módszert, hogy minden munkavállaló önállóan választhatja ki az általa használni kívánt – szakvizsgálat eredményének megfelelő – szemüveget, a munkáltató pedig annak ellenértékét egy fix összeg erejéig téríti meg. Ez a megoldás egészen addig jogszerű lehet, amíg a munkáltató által vállalt megtérítési összeg valóban elegendő a minimális feltételeket teljesítő lencse és keret megvásárlásához. Ekkor ugyanis a munkavállaló maga dönthet úgy, hogy a minimális feltételeket teljesítőnél drágább szemüveget választ és önként vállalja az ebből eredő többletköltségek viselését.

Természetesen egyik megoldás esetében sem kerülhető meg a szemészeti szakvizsgálat elvégzése, hiszen az állapítja meg, hogy a munkavállalónak milyen szemüvegre van pontosan szüksége.

Részlet dr. Kovács Szabolcs Bérszámfejtés a gyakorlatban c. könyvéből.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.