Munkavégzés munkaszüneti napon

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A munkaszüneti napi munkaidő – a munkaszüneti nap jellegéből adódóan – a leginkább korlátozott, és a legmagasabb bérpótlékkal díjazott munkavégzés. Az alábbiakban röviden ismertetjük a munkaszüneti napi munkavégzés elrendelésére, illetve annak díjazására vonatkozó szabályokat.

Munkaidő beosztása munkaszüneti napra

Munkaszüneti napnak minősülnek az alábbiak: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

Meg kell jegyeznünk, hogy nem minősülnek munkaszüneti napnak, de az arra vonatkozó beosztási szabályokat húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap esetén is alkalmazni kell (ezeket a napokat tehát nem vasárnapként, hanem munkaszüneti napként kell figyelembe venni a beosztás és a díjazás során).

A munkaszüneti napok – naptártól függően – továbbra is lehetnek általános munkarend szerinti munkanapok („hétköznapok”), vagy éppen heti pihenőnapok.

Munkaszüneti napra rendes munkaidő az alább esetekben osztható be:

  • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
  • az idényjelleggel,
  • a megszakítás nélkül,
  • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • külföldön történő munkavégzés esetén.

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha

  • a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy
  • baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

Az első feltétel alapján oszthatóak be a munkavállalók szállodákban, vendéglátóhelyeken stb. rendes munkaidőben történő munkavégzésre, míg a második feltétel alapján dolgozhatnak a biztonsági őrök.

 

Megszakítás nélküli a munkáltató tevékenysége, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és

  • társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (például gázellátás), vagy
  • a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható (például egyes kohászati tevékenységek).

A rendes munkaidő beosztásának korlátozása mellett a jogalkotó a rendkívüli munkavégzés elrendelését is korlátozza. Főszabály szerint rendkívüli munkavégzés ugyanis csak annak a munkavállalónak rendelhető el munkaszüneti napon, aki rendes munkaidőben is beosztható lenne. Ettől kizárólag baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében lehet eltérni. Ekkor ugyanis rendkívüli munkaidő bárki számára, korlátozás nélkül rendelhető el.

Munkaszüneti napi munkavégzésre járó munkabér

A munkaszüneti napi munkavégzésért a munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. Ez a bérpótlék a munkavállalót attól függetlenül illeti meg, hogy a munkavégzésre rendes vagy rendkívüli munkaidőben kerül sor. Azaz, a munkaszüneti napi pótlék a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék (munkaszüneti napon ennek mértéke szintén száz százalék) mellett is megilleti a munkavállalót, ha munkaszüneti napon „túlórázott”. Emellett a munkavállalót megilletheti – munkaidő beosztására, kezdetére tekintettel – műszakpótlék vagy éjszakai pótlék is.

Tételezzük fel, hogy a munkavállaló alapbére 1.000 Ft/óra, munkaidő-beosztása alapján műszakpótlékra jogosult, és munkaszüneti napon számára 14.00-22.00 óra között 8 óra rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató. Ekkor a munkavállaló az alábbi bérelemekre jogosult: időarányos munkabér 8 órára (8.000 Ft), munkaszüneti napi pótlék 8 órára (8.000 Ft), rendkívüli munkavégzésért járó pótlék (8.000 Ft), műszakpótlék 4 órára (1.200 Ft) – 18.00-tól 22.00-ig. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • költségvetés

    Az Országgyűlés pénteken elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt.

  • forint_pénz

    A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete májusban 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • vám

    2018. január elsejével új vámtörvény lépett életbe, vámigazgatási ügyekben ettől kezdve kizárólag a vámjogszabályokat lehet alkalmazni. A leginkább kézzelfogható változás, hogy vámigazgatási ügyben – amennyiben az ügyfél nem kíván személyesen eljárni – immár kizárólag vámjogi képviselő járhat el. Bár a szabályozás nem régi, ennek ellenére indokolttá vált a módosítása, amely szerint a vámjogi képviselői feladat ellátásába bevonható harmadik fél is.

  • autópiac

    A második negyedévében újabb csúcsra ért a használtautó-piac Magyarországon: 201 ezer használt személyautó cserélt gazdát, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és az előző negyedévhez is jelentős, 16 százalékos volt növekedés - közölte a JóAutók.hu.

  • top 100

    Március végén átlépte a 20 billió dollárt a világ száz legértékesebb vállalatának piaci tőkeértéke. A mezőnyt az USA és a technológiai szektor dominálja. Az InfoTandem infografikája.