Mutasd a táskádat!

Kártyás Gábor
  • Értesítő a rovat cikkeiről

„Kilépéskor a táskát külön felhívás nélkül is kérjük kinyitni és az őröknek megmutatni!” Ez a minden jogi alapot nélkülöző felhívás máig számos munkáltatónál visszaköszön, ami meglehetősen riasztó képet fest a munkahelyi adatvédelem hazai állapotáról.

Magyarországon sok ezer munkavállaló mindennapjainak része, hogy a munkahelyéről haza indulva a portaszolgálat valamilyen biztonsági vizsgálatnak veti alá. A gyakorlatban a különféle technikáka táska, vagy az autó csomagtartójának átvizsgálásától a véletlenszerűen előírt motozáson át az alkoholszondázásig terjednek. Egy fontos közös vonásuk van: feltétel nélküli, állandó (vagy éppen véletlenszerű) alkalmazásuk teljesen jogellenes.

Az adatvédelmi jogban közhely, hogy a munkavállaló alkotmányos jogait, köztük a magánszféra védelmének jogát „viszi magával” a munkahelyére is. Ezért a munkáltató a munkavállaló magánszféráját indokolatlanul nem sértheti meg, így például vagyonvédelem céljából a munkavállaló által a munkahelyre bevitt értéktárgyait, így különösen, ruháit, iratait, táskáit önhatalmúlag nem vizsgálhatja át. Erre csak a vonatkozó jogszabályok keretei között van lehetősége.

A munkahelyi ellenőrzés felsorolt példái szükségképpen a munkavállaló személyes adatainak megismerésével járnak. Személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható bármely adat, így például a fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret; valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés is. Nem kell nagy fantázia hozzá, hogy elképzeljük, milyen rengeteg személyes adat kiszolgáltatását jelenti, ha a munkavállalónak minden munkanapon be kell mutatnia táskája tartalmát az őrszolgálatnak. A munkavállalónál lévő gyógyszerek és egyéb egészségügyi termékek, a táskában hordott készpénz, kulcsok, élelmiszer, apró személyes tárgyak mind-mind a magánélet egy-egy szegletére világíthatnak rá, amelyeknek a munkaviszonnyal semmiféle összefüggése nincs.

 

A személyes adatok kezelésére az adatvédelmi jogszabályok két jogalapot biztosítanak: az érintett hozzájárulását, vagy ha azt törvény (illetve szűk körben a helyi önkormányzat rendelete) közérdeken alapuló célból elrendeli. A Munka Törvénykönyve a munkaviszony természetéből eredően általában felhatalmazza a munkáltatót, hogy a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze. Az adatvédelmi gyakorlatban ezért a munkaviszonyban további munkavállalói hozzájárulás a munkáltató ellenőrzéssel összefüggő adatkezeléséhez nem kell. Ám ez csak a munkáltatói ellenőrzés eltérést nem engedő, jogszabályban foglalt feltételei alapján történhet. Azaz, a munkavállaló hozzájárulása sem teszi jogszerűvé a munkáltató ellenőrzési gyakorlatát, ha az az alábbi követelményeknek nem felel meg.

A munkáltatói ellenőrzés csak a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból lehetséges, a feltétlenül szükséges mértékben és a cél elérésével arányosan, úgy, hogy az a munkavállaló emberi méltóságát ne sértse. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A mindennapos, különösebb indok nélkül elrendelt ellenőrzések ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg. Ha az ellenőrzés a munkavállaló magánszférájának csekélyebb mértékű korlátozásával is megvalósítható, akkor a munkáltatónak azt az ellenőrzési módszert kell választania.

 

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a vagyonőr mely esetben kötelezhet a csomag (táska, csomagtartó) tartalmának bemutatására. Erre csak a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett van lehetősége, ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett bűncselekményből vagy szabálysértésből származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége; és e dolgot az érintett személy felszólítás ellenére sem adja át; és az intézkedés a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása érdekében szükséges. Ha bármelyik felsorolt feltétel hiányzik, az intézkedés jogellenes.

Nyilvánvaló, hogy a minden munkavállalót, minden belépésnél érintő táska bemutatási kötelezettség nem felel meg az idézett szabálynak. A szabálysértés (pl. lopás) megalapozott gyanúja nélkül a táska (vagy az autó csomagtartójának) bemutatására felhívás fel sem merülhet.

A fenti szabályok megszegése miatt a rendőrség felügyeleti bírságot szabhat ki az ellenőrzést végző személyekre (illetve a vagyonvédelmi vállalkozásra). A munkavállaló azonban a munkáltatóval, mint a vagyonvédelmi szolgáltatás megrendelőjével szemben is érvényesíthet igényt a személyiségi jogai megsértése miatt. Ha a jogsértés folyamatosan, rendszeresen (lényegében minden munkanapon) megvalósul, az jelentősen növelheti a szankcióként követelhető sérelemdíj összegét.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • jog

    Kilenc egészségügyi tárgyú törvényt módosított az Országgyűlés 141 igen, 24 nem szavazattal és nyolc tartózkodással: egyértelműsítették a betegadatokhoz hozzáférést - a kezelőorvos nem továbbíthatja és nem használhatja más célokra a betegek személyes adatait -, továbbá rögzítették, hogy a kezelőorvosoknak 2 órán belül igazolniuk kell a pszichiátriai betegeket érintő korlátozó intézkedéseket.

  • felhő

    Az Országgyűlés döntése értelmében létrejön a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, egy felhőalapú szolgáltatást biztosító informatikai rendszer, amelyen keresztül a szálláshely-szolgáltatók eljuttathatják összes statisztikai adatukat az érintett szerveknek.

  • Parlament

    Az Országgyűlés Hivatalának köztisztviselőire vonatkozó életpályamodellt vezetnek be a parlament döntése alapján.

  • lakás

    Megszavazta az Országgyűlés: változnak a lakások adásvételére vonatkozó illetékszabályok január 1-jétől.

  • ingatlan, pénzügy, mérleg, ház

    A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre: már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, mindössze 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.