Nem nő a közmunkások bére

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Ebben az évben nem emelkedik a közmunkások bére, miközben a minimálbér 8 százalékkal növekszik - írja elemzésében a Policy Agenda. A közmunkások bére annak ellenére nem emelkedett, hogy jelentős összegek benne maradtak a rendszerben.

2017 eleje óta változatlan a közmunkások bére, miközben a minimálbér idén 8 százalékkal növekedett. Ennek hatására 2018-ban a közmunkások a minimálbérnek 59 százalékát keresik meg, pedig ugyanúgy 8 órában foglalkoztatják őket. 2011-ben – amikor a második Orbán-kormány szétválasztotta egymástól a minimálbért és a közfoglalkoztatotti bért – ez az arány kb. 78 százalék volt, és már akkor is hatalmas felzúdulás volt az új bérrendszer ellen - áll a Polcy Agenda elemzésében.

A közmunkások bére annak ellenére nem emelkedett, hogy jelentős összegek benne maradtak a rendszerben - hívja fela figyelmet az elemzés. Az Országgyűlés 2017-re 325 milliárd forintot hagyott jóvá erre a programra, de ezzel szemben az első tizenegy hónap tényadatai alapján csak mintegy 240 milliárd forintot használtak fel. A kormány nyilvánvalóan tudta, hogy ezt a pénzt nem fogja elkölteni, ezért már márciusban arról döntöttek, hogy 40 milliárd forintot átcsoportosítanak aktív munkaerőpiaci programokra.

 

Ez a lépés szakmailag korrekt volt, hiszen ennek a pénzügyi forrásnak a szűkösségét jelzi, hogy ezen a jogcímen eredetileg csupán 16 milliárd forintot terveztek. Azaz a közmunkáról „átpakolt” pénzekkel három és félszeresére nőtt az elkölthető összeg. Ugyanakkor a november végi adatok alapján a pluszban átvitt 40 milliárd forintból csak 3 (!) milliárdot költöttek el.

Ennél érdekesebb azonban, és talán társadalompolitikai szempontból nehezebben vállalható döntés volt, hogy szintén a közfoglalkoztatotti kasszából év végén 27,5 milliárd forintot átcsoportosítottak tizenkét programra. Ezeknek  százaléka a Népligeti rekonstrukciós programot, és sporttámogatásokat jelentett. Nagyságrendileg megmaradt még 50 milliárd forint a közmunkarendszerben, és ez az el nem költött összeg pedig mérsékelte a költségvetési hiányt.

Könnyű belátni, ha a kormány a közmunka-kasszát nem megkurtítja, hanem béreket emel belőle, akkor annak milyen jótékony hatása lehetett volna a legnehezebb helyzetű családokra.

Az eltelt években a minimálbéresek és a közfoglalkoztatotti bért kapók közötti olló folyamatosan nyílt. Ez egyértelműen növelte a társadalmi egyenlőtlenséget. Mindenképpen kedvező, hogy a társadalom legalsó tizedébe tartozók között a 2011-es 14 százalékról 2017-re 34,5 százalékra nőtt az aktív keresők aránya. Az is igaz, hogy ennek egyik oka, hogy csökkent a gyermekek száma a legszegényebb családokban (sőt leginkább itt). Vitathatatlan, hogy többen dolgoznak a társadalomnak ebben a szegmensében, mint hat évvel ezelőtt.

Nyilvánvaló, hogy főként a közmunkások alkotják a társadalom alsó tíz százalékát, és az is tény, hogy az aktív keresők számának a növekedése az ő foglalkoztatásuk eredménye. Azáltal azonban, hogy a közfoglalkoztatotti bér kisebb mértékében emelkedett, mint a minimálbér, ennek a társadalmi rétegnek a felzárkózása nem következhetett be - állapítja meg az elemzés.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • közmunka

    Legfeljebb egy évig lehetne közfoglalkoztatotti státuszban maradni és a 25 év alatti fiatalokat kivennék a programból. 

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nő

    Közalkalmazotti jogviszonyban álló olvasónk 1954. decemberében született, így 2018. júniusában a 63. életév betöltését követő 183. napon be fogja tölteni öregségi nyugdíjkorhatárát. Személyes körülményeiben nemrég olyan változás következett be, amely feltétlenül szükségessé teszi a lehető legközelebbi időpontban történő nyugdíjba vonulást. Mivel az idő elég rövid eddig az időpontig, tanácsot kér a megoldáshoz.

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.