Nőttek a keresetek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeptemberben 2,4 százalék volt a havi bruttó és nettó átlagkeresetek emelkedése, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva az éves növekedési ütem 4,4 százalék volt – közölte a KSH.


Az év első kilenc hónapjában 2,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest a legalább öt munkavállalót foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a megfigyelt nonprofit szervezetek körében. Ebben az időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 234 000 forint volt.

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 5,2, a vállalkozásoknál 4,8, a költségvetés területén 6,4, a nonprofit szervezeteknél 6,7 százalékkal nőttek a keresetek 2013. január-szeptemberhez hasonlítva.

Az új Pt. és az Mt. együttes alkalmazása

2014. december 16.

Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika

Ízelító a tematikából:

Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban

Bővebb információ és jelentkezés >>

Az első kilenc hónapban a vállalkozásoknál a dolgozók átlagosan 248 900, míg a költségvetési intézményeknél 206 500 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 246 100, a vállalkozásoknál 250 400, a költségvetésben dolgozóké 237 300, a nonprofit szervezeteknél pedig 227 800 forint volt. A közfoglalkoztatottak pedig átlagosan 78 000 forintot kerestek.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (485 100 forint), ezt az információ és kommunikáció (449 200 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (408 900 forint). A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (142 300 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (152 700 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (172 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2014. január-szeptemberben a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 219 ezren – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 9800, a nonprofit szervezeteknél 9400 forintot kaptak ezen a címen.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 153 300 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104 700, a szellemi foglalkozásúaké 207 700) forint volt, 2,9 százalékkal magasabb, mint 2013. január-szeptemberben. A családi kedvezmények 2014. évi változása a növekedést további 0,8 százalékponttal emelte. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160 000 forintra becsülhető – írta a KSH.

Az első háromnegyedévben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek kevésbé – 0,2 százalékponttal – emelkedtek, mint a keresetek.

A 246 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 2,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9 százalék.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.