Rendkívüli lemondás

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal megszüntethető a közalkalmazott rendkívüli lemondásával, ha ezt a másik fél valamely kirívóan súlyos magatartása megalapozza. A rendkívüli lemondás azonban alapos indokoláshoz és szigorú törvényi határidőkhöz kötött.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) önálló jogintézményként tárgyalja a közalkalmazott, illetve a munkáltató által gyakorolható szankciós jellegű, azonnali hatályú, indokoláshoz kötött jogviszony-megszüntetést. Azonban a két jogintézmény – a rendkívüli lemondás és a rendkívüli felmentés – gyakorlásának feltételei azonosak, és azok tartalmilag megegyeznek a versenyszférában ismert szankciós jellegű azonnali hatályú felmondás feltételeivel [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. §].

A rendkívüli lemondás lehetséges indoka

A rendkívüli lemondást a közalkalmazott minden esetben indokolni köteles. A lehetséges indokok tekintetében a Kjt. két esetkört határoz meg. Az elsőben a jogviszony megszüntetésére azért kerül sor, mert a másik fél

a) a közalkalmazotti jogviszonyból származó

b) lényeges kötelezettségét,

c) szándékosan vagy súlyos gondatlansággal,

d) jelentős mértékben megszegi.

A megszüntetés indoka ilyen esetben tehát kifejezetten közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettség megszegése, következésképp ez az indok a jogviszonyon kívüli magatartások esetében nem alkalmazható. A megszegett kötelezettségnek lényegesnek kell lennie; a közalkalmazotti jogviszonyból a feleket terhelő lényeges kötelezettségeket különösen a munkajogi alapelvek, a kinevezésből eredő és a törvényben meghatározott egyéb alapvető kötelezettségek (Mt. 51–52. §) határozzák meg. Nem minősül például lényeges kötelezettségnek az, ha a munkáltató a rendkívüli munkaidőt a belső szabályzatától eltérően nem írásban, hanem szóban rendeli el.

visszatérés a munkába

A rendkívüli lemondás egyik esete akkor áll be, ha a másik fél egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi

A kötelezettségszegésnek jelentősnek is kell lennie. A csekély mértékű kötelezettségszegés rendkívüli lemondás alapjául nem szolgálhat. A legtipikusabb, rendkívüli lemondásra okot adó magatartás az illetmény kifizetésének elmulasztása, vagy többszöri, jelentős késedelme. Ugyanígy a munkáltató fő kötelezettségei közé tartozik, hogy a közalkalmazottat munkával ellássa, és a munkavégzés feltételeit megfelelően biztosítsa. Ha ennek huzamosabb ideig nem tesz eleget, a közalkalmazott jogszerűen él rendkívüli lemondással. Ugyanakkor nem áll meg a rendkívüli lemondás, ha a munkáltató csupán rövid ideig (pl. néhány napig) mulasztja el e kötelezettségét. A közalkalmazott rendkívüli lemondását megalapozhatja az is, ha a munkáltató jogellenesen, egyoldalúan módosítja kinevezését, vagy a tartalmában egyoldalú kinevezés-módosításról szóló, és heteken át fenntartott döntés alapján foglalkoztatja a közalkalmazottat.

A közalkalmazottaknak azonban figyelemmel kell lennie arra, hogy önmagában sem a közalkalmazotti jogviszony módosítására, sem pedig a közös megegyezéssel történő megszüntetésére tett munkáltatói ajánlat nem tekinthető olyan indoknak, amely a rendkívüli lemondást megalapozná. E munkáltatói ajánlattételek nem teremtenek a közalkalmazott számára kényszerhelyzetet, mivel azok elfogadása nem kötelező. A munkaköri leírás megváltoztatása sem ad alapot önmagában a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondással történő megszüntetésére. Ha azonban ez a kinevezés módosítását is eredményezi, annak ténybeli alapjai folytán vizsgálni kell, hogy a jogellenes módosítás, mint a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség szándékos megszegése megfelel-e a törvényben megjelölt feltételeknek.

A rendkívüli lemondás második esete akkor áll be, ha a másik fél egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A másik fél magatartása ilyenkor nem a jogviszonyából eredő kötelezettségszegés, és még csak nem is feltétlenül áll összefüggésben a közalkalmazotti jogviszonnyal sem, lehet attól teljesen független magatartás is, de abból elfogadhatóan arra lehet következtetni, hogy a jogviszony fenntartására nincs lehetősége a másik félnek.

A rendkívüli lemondásra vonatkozó határidők

A rendkívüli lemondás jogának gyakorlására jogvesztő határidők állnak rendelkezésre. A közalkalmazottnak tizenöt napos szubjektív határideje van arra, hogy döntsön, akar-e élni a jogviszony megszüntetésének e módjával. A szubjektív határidő akkor kezdődik, amikor a közalkalmazott hivatalosan tudomást szerez mindazon tényekről és körülményekről, amelyek ismeretében megalapozottan dönthet arról, akar-e élni a rendkívüli lemondással. A hallomásból, pletykából történő értesülés, vagy épp a gyanú nem minősül tudomásszerzésnek.

A jog gyakorlását a fenti szubjektív határidő mellett objektív határidő is korlátozza. Ez utóbbi egy év, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévülése. Az objektív határidő nem hosszabbítható meg, annak eltelte után rendkívüli lemondással már nem lehet élni, még akkor sem, ha a szubjektív határidő egyébként nem telt el.

Folytatólagosan tanúsított magatartás esetén a szubjektív és az objektív határidő is akkor kezdődik, amikor a magatartás véget ér. Így például, az illetmény késedelmes kifizetésére alapított rendkívüli lemondás esetén a határidők az illetmény kifizetésétől számítódnak.

Kommentár a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényhez

MEGJELENT!

Igazodjon el könnyedén a magyar munkajog legösszetettebb területén! 

  • A kötet a Kjt. és az alkalmazandó Mt. szabályokat együtt, komplexen tárgyalja.
  • Ismerteti a kapcsolódó bírói gyakorlatot, és kitekintést ad az egyes szabályok uniós jogi hátterére is.
  • A közoktatás, a felsőoktatás és az egészségügy speciális szabályait külön függelékben tárgyalja.

Megrendelés >>

A rendkívüli lemondás jogkövetkezményei

A közalkalmazott rendkívüli lemondása esetén a jogviszony megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell meghatározni [Kjt. 29. § (3) bekezdés].

A közalkalmazott rendkívüli lemondása esetén a munkáltató köteles kifizetni részére

a) a felmentés esetén rá irányadó felmentési időre járó díjat, és

b) a végkielégítés összegét, ha a jogviszony időtartama alapján arra a közalkalmazott jogosult lenne.

A rendkívüli lemondás jogkövetkezményeinek alkalmazása érdekében a közalkalmazott a nyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül keresetet nyújthat be az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tiltakozik a cafeteria átalakítása ellen a Liga Szakszervezetek, mivel a tervezet szerintük a csökkenti a jövedelmeket.

  • Fotó: shutterstock

    Mivel a nemzetközi nagyvállalatok egyre inkább a belső összhang és a könnyebb kezelhetőség irányába terelik a belső könyvelési eljárásaikat, az egyes országok, így Magyarország, adóhatóságai számára egyre komolyabb fejtörést okoz a cégek helyi szabályok szerinti adózását meghatározó könyvelési adatok rendelkezésre állása. Ezért valószínűleg a jövőben aktívabban alkalmazhatja a magyar adóhatóság is a már 18 éve hatályos számviteli törvényt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

  • Fotó: shutterstock

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal július 1-je után követi az étel- és italautomaták forgalmát.

  • Európai Unió

    Életbe léptek pénteken az érintett amerikai termékekre kivetett európai védővámok, amelyeket az Egyesült Államok által bevezetett importvámokra válaszul fogadott el az Európai Bizottság.

  • kieges

    Az első félév végéhez közeledve a tapasztalatok szerint főleg a kisebb cégek vannak elmaradva a szabadságok időarányos kiadásával. Mivel jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, a nyári időszakban nem csupán az elmaradások pótlásáról célszerű intézkedni, hanem lehetőség szerint az éves szabadságkeretek minél nagyobb mértékű további csökkentéséről is – figyelmeztet a Trenkwalder.