Szabadság készenléti jellegű munkakörökben

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A munkáltató 2013. augusztus 1-től – naptári évre szóló választása szerint – a munkavállalók szabadságát egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (munkaidőkeret, elszámolási időszak) vagy munkanapban, vagy órákban adhatja ki, és tarthatja nyilván. Ez a két eltérő nyilvántartási és elszámolási módszer közötti különbség különösen szemléletes eltérésekhez vezethet, amennyiben a munkavállalók foglalkoztatására nem általános teljes munkaidőben (8 óra) kerül sor.

Általánosnál hosszabb napi munkaidő megállapítására kerülhet sor – a felek megállapodása alapján – a készenléti jellegű munkakörökben. Ilyen jellegű a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. A gyakorlatban ilyen munkakör például a portás, biztonsági őr, esetleg karbantartó stb.

Ekkor a munkaszerződés szerinti napi munkaidő legfeljebb napi 12 órára emelhető. A hosszabb teljes napi munkaidőre a munkavállalónak ugyanannyi – az egyenlő bér elve szerinti – munkabér jár, mint az általános teljes napi munkaidőben dolgozó munkavállalónak, függetlenül attól, hogy a munkaidő mértéke eltérő. Így például a munkavállalót a napi 12 órás munkaidő teljesítése esetén illeti meg a minimálbér, vagy éppen a garantált bérminimum. Ezen túlmenően a készenléti jellegű munkakörökben – írásbeli megállapodás alapján – lehetőség van arra, hogy a munkavállaló napi beosztás szerinti munkaideje akár a 24 órát is elérje.

Tegyük fel, hogy a munkavállaló beosztás szerint 24 óra munkavégzést követően 48 órát pihen, és a szabadsággal érintett munkahét beosztása a következők szerint alakul, és az adott évben 20 munkanap szabadság illeti meg:

HétfőKeddSzerdaCsütörtökPéntekSzombatVasárnap
24 óraszabadnapszabadnap24 órapihenőnappihenőnap24 óra

Amennyiben a munkavállaló ezen a héten szabadságon van, és a szabadságot munkanapokban számoljuk el, az a következők szerint alakul:

HétfőKeddSzerdaCsütörtökPéntekSzombatVasárnap
szabadságszabadságszabadságszabadságpihenőnappihenőnappihenőnap
12 óra12 óra12 óra12 órapihenőnappihenőnap12 óra

Azaz, munkanapos elszámolás esetén a munkavállaló számára a hét minden napjára – kivéve a pihenőnapot és a munkaszüneti napot – a munkaszerződés szerinti napi munkaidőt (jelen esetben 12 órát) kell elszámolni, a munkavállaló munkaidő-beosztásától függetlenül, és ezzel párhuzamosan a munkavállalót megillető szabadság összesen 5 munkanappal csökken.

A szabadság órákban történő elszámolása és nyilvántartása esetén első lépésben a munkavállalót megillető 20 munkanap szabadságot „át kell váltani” órákra, azaz a napi munkaidővel meg kell szorozni a munkanapok számát. Ebből jelen esetben 240 óra adódik. Az elszámolás pedig az alábbiak szerint alakul:

HétfőKeddSzerdaCsütörtökPéntekSzombat Vasárnap
szabadságszabadságszabadságszabadságpihenőnappihenőnapszabadság
24 óra0 óra0 óra24 órapihenőnappihenőnap24 óra

Ahogyan a fentiekből kitűnik, az órás elszámolás során a munkavállaló a munkaidő-beosztásával azonos időre mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, és szabadságát is ennek megfelelően kell elszámolni. A szabadnapokra 0 órát (gyakorlatilag ezen a napon a munkavállaló nem szabadságon van, hanem szabadnapját tölti, hiszen 0 órára menne szabadságra), míg a 24 órás beosztással érintett napokra pedig 24 órát kell figyelembe venni, így a munkavállaló éves szabadsága a hét végére 72 órával csökken.

Természetesen mind a munkaidőkeretben beosztható órák számának meghatározásakor, mind a szabadság idejére fizetendő távolléti díj számításakor a fentebb meghatározott óraszámokat kell számolni. Így jelen példa szerinti esetben a munkanapos elszámolásban 60 órára, míg a második esetben 72 órára kell távolléti díjat fizetni; „cserébe” a munkavállaló szabadsága a második esetben nagyobb mértékben csökken.

OpusSimplex

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • óra

    Készenléti jellegű munkakörben dolgozók 2 havi munkaidőkeretben vannak. A készenléti jelleg indoka az, hogy a munkavégzés alacsonyabb igénybevétellel jár. Az ismert, hogy napi és heti munkaidő hogy alakulhat (12, 24 óra megállapodás alapján), a fő kérdés az, hogy a kéthavi munkaidőkeretet tekintve (vagy havi átlagban) mennyi lehet egy készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállaló maximum munkaideje összesen?

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tiltakozik a cafeteria átalakítása ellen a Liga Szakszervezetek, mivel a tervezet szerintük a csökkenti a jövedelmeket.

  • Fotó: shutterstock

    Mivel a nemzetközi nagyvállalatok egyre inkább a belső összhang és a könnyebb kezelhetőség irányába terelik a belső könyvelési eljárásaikat, az egyes országok, így Magyarország, adóhatóságai számára egyre komolyabb fejtörést okoz a cégek helyi szabályok szerinti adózását meghatározó könyvelési adatok rendelkezésre állása. Ezért valószínűleg a jövőben aktívabban alkalmazhatja a magyar adóhatóság is a már 18 éve hatályos számviteli törvényt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

  • Fotó: shutterstock

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal július 1-je után követi az étel- és italautomaták forgalmát.

  • Európai Unió

    Életbe léptek pénteken az érintett amerikai termékekre kivetett európai védővámok, amelyeket az Egyesült Államok által bevezetett importvámokra válaszul fogadott el az Európai Bizottság.

  • kieges

    Az első félév végéhez közeledve a tapasztalatok szerint főleg a kisebb cégek vannak elmaradva a szabadságok időarányos kiadásával. Mivel jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, a nyári időszakban nem csupán az elmaradások pótlásáról célszerű intézkedni, hanem lehetőség szerint az éves szabadságkeretek minél nagyobb mértékű további csökkentéséről is – figyelmeztet a Trenkwalder.