Több szabadság jár a szülőknek

Cimkék: pótszabadság, szabadság, Új Mt, munkaidő kedvezmény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hamarosan kezdődik a nyári szünidő, a hatályos és az új Munka Törvénykönyve is plusz szabadsággal honorálja a gyermeket nevelő munkavállalókat. dr. Kártyás Gábor friss blogbejegyzésében a gyermekneveléssel összefüggő szabadságokat - pótszabadság, munkaidő-kedvezmény - tekinti át.

Pótszabadság

A gyermeknevelésre tekintettel járó talán legismertebb kedvezmény a gyermek után járó pótszabadság. Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) is fenntartja, hogy a munkavállalónak a 16 évnél fiatalabb 1 gyermeke után 2, 2 gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben jár, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Újdonság, hogy a fogyatékos gyermekek után további két munkanap pótszabadságot biztosít az új Mt.

Mindkét szülőnek jár

Ahogy 2012. január 1-je óta jelenleg is, az új Mt. szerint is mindkét szülőt megilleti a gyermek után járó pótszabadság. Nem kell tehát vizsgálni, hogy melyikük vesz nagyobb mértékben részt a gyermeknevelésben.

A pótszabadság akkor is mindkét szülőnek jár, ha például az egyikük gyermekgondozási szabadságon van, vagy mindketten ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak. A gyermekek után járó pótszabadság célja az, hogy a szülő több időt tudjon a gyermekével tölteni. Ebből eredően a munkavállaló csak akkor tarthat igényt rá, ha valóban részt vesz a gyermek gondozásában, nevelésében. Az Mt. szerint ugyanis csak az után a gyermek után jár a pótszabadság, akit a munkavállaló a saját háztartásban nevel vagy gondoz, illetve akivel életvitelszerűen együtt él, és akinek gondozásából a gyermek rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki (lásd a gyermek fogalmának meghatározását a törvény végén).

Új Mt: pótszabadság lesz az apák munkaidő-kedvezményéből

Az új törvény pótszabadsággá alakítja az apák munkaidő-kedvezményét. Ez alapján az apa 5 munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha gyermeke születik. Eltérően az összes többi pótszabadságtól, ezt nem a tárgyév folyamán akármikor, hanem legkésőbb a születést követő második hónap végéig kell kiadni a munkavállalónak, mégpedig a kérésének megfelelő ütemezésben.

Ha a munkavállalónak ikergyermekei születnek, 7 munkanap pótszabadságra jogosult. A törvény kifejezetten kimondja, hogy a pótszabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik, vagy meghal. Érdekesség, hogy míg ma az apák munkaidő-kedvezményére járó távolléti díjat a munkáltató megigényelheti az állami költségvetésből, erre valószínűleg az új törvény mellett nem lesz lehetőség. Erre utal, hogy munkaidő-kedvezményből pótszabadsággá alakult ez a távollét. Így várhatóan ezekre a napokra a munkáltatót terheli majd a munkavállalónak fizetendő távolléti díj.

Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről a közeljövőben:

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

Munkajogi e-kommentár Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez - már előrendelhető

Rendkívüli személyi vagy családi ok

Az új törvénnyel megszűnik az a lehetőség, hogy a munkavállaló évente 3 munkanap szabadságot előzetes értesítés nélkül, akár azonnali hatállyal igénybe vehessen, ha ezt valamilyen különösen fontos személyi, családi körülmény indokolja. Ez a fajta expressz szabadság a gyermeket nevelőknek igen fontos lehet.

Bár ez a lehetőség megszűnik, megmarad az a 2012. január 1-jétől már alkalmazandó szabály, hogy a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok miatt indokolt távollét tartamára. „Igazolt” távollétnek minősül tehát, ha a munkavállaló valamilyen rendkívüli családi ok miatt nem tud munkát végezni, például mert gyermekét kell orvoshoz vinnie. Erre az időre munkabér nem jár a munkavállalónak.

Fontos, hogy ennek a távollétnek nincs időbeli korlátja, tehát mindaddig fennáll a mentesülés, amíg a családi körülmény „különös méltánylást” érdemel. Például, a szülő jogszerűen marad távol a másnap reggeli munkavégzéstől, ha gyermeke éjszakai rosszul volt, reggel kórházba kellett vinnie.

A mentesülés azonban csak a helyzet „rendkívülisége” alatt áll fenn, azaz itt például addig, amíg a gyermeket a kórházban elhelyezik, felügyeletét az egészségügyi szakszemélyzet átveszi. Természetesen a munkáltató kérheti annak igazolását, hogy a munkavállaló e jogcímen pontosan milyen okból maradt távol a munkavégzéstől. Az együttműködési kötelezettség alapján az is elvárható, hogy a munkavállaló amint lehetséges, bejelentse a munkáltatónak, hogy miért nem tud megjelenni.

dr. Kártyás Gábor blogja a HR Portálon olvasható.

Kapcsolódó cikkek

  • Mindkét szülőnek jár pótszabadság  a gyermekei után

    A Munka Törvénykönyvének 2012. januártól hatályos változása szerint mindkét szülő igénybe veheti a gyermekek után járó pótszabadságot, nemcsak a gyermeknevelésben aktívabb szerepet vállaló szülő.
  • Ellenőrizheti  a munkáltató a szabadságon lévő dolgozó e-mailjeit?

    Mi a jogszerű eljárás akkor, ha kollégánk épp nem elérhető, de a céges postafiókjában lévő levelekre sürgősen szükségünk van?
  • Várhatóan csak jövőre kell alkalmazni a szabadság és az átlagkereset helyébe lépő távolléti díj szabályait. Többek között ezt tartalmazza az a szakértői javaslat, amit még az utolsó pillanatban, az új Mt. júliusi hatályba lépése előtt törvénybe foglalnak. Hogyan készüljenek fel a munkáltatók, mikor melyik jogszabályt kell alkalmazni, kell-e módosítani a hatályos megállapodásokat? Erről is beszélgettünk dr. Berke Gyulával, a Pécsi Tudományegyetem jogi karának dékánjával, a törvényt előkészítő szakmai bizottság tagjával.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Szaklap ajánló

Ajánló

Újdonságok

  • ügyvéd

    A munkabérfizetés is a társaság saját tőkéjének terhére történik – véli továbbra is a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, igy továbbra is úgy gondolkják, hiogy az osztaklékot nem fizető társaság tagjai munkabért sem kaphatnak.

  • húsvét

    Komoly arccal tette fel nekem a kérdést a minap egy cégvezető: kell-e tartania attól, hogy kolléganői zaklatással vádolják meg, ha húsvétkor meglocsolja őket? Természetes, hogy ami húsvétkor egy család-baráti összejövetelen helyénvaló, az nem feltétlenül tolerálható a munkahelyen, a kérdés mégis inkább a zaklatás fogalmának félreértéséről árulkodik.

  • Takarékszövetkezet

    A Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így annak megsemmisítését kéri.

  • jog

    Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésének napja 2014. március 15., a kódex a több mint 50 éve született korábbi magánjogi törvényt váltja fel. Az RSM DTM blogja elsősorban a gazdálkodó szervezeteket, vállalkozásokat érintő legfőbb változásokat ismerteti.

Bejelentkezés

bejelentkezés