Több szabadság jár a szülőknek

Hamarosan kezdődik a nyári szünidő, a hatályos és az új Munka Törvénykönyve is plusz szabadsággal honorálja a gyermeket nevelő munkavállalókat. dr. Kártyás Gábor friss blogbejegyzésében a gyermekneveléssel összefüggő szabadságokat - pótszabadság, munkaidő-kedvezmény - tekinti át.

Pótszabadság

A gyermeknevelésre tekintettel járó talán legismertebb kedvezmény a gyermek után járó pótszabadság. Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) is fenntartja, hogy a munkavállalónak a 16 évnél fiatalabb 1 gyermeke után 2, 2 gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben jár, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Újdonság, hogy a fogyatékos gyermekek után további két munkanap pótszabadságot biztosít az új Mt.

Mindkét szülőnek jár

Ahogy 2012. január 1-je óta jelenleg is, az új Mt. szerint is mindkét szülőt megilleti a gyermek után járó pótszabadság. Nem kell tehát vizsgálni, hogy melyikük vesz nagyobb mértékben részt a gyermeknevelésben.

A pótszabadság akkor is mindkét szülőnek jár, ha például az egyikük gyermekgondozási szabadságon van, vagy mindketten ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak. A gyermekek után járó pótszabadság célja az, hogy a szülő több időt tudjon a gyermekével tölteni. Ebből eredően a munkavállaló csak akkor tarthat igényt rá, ha valóban részt vesz a gyermek gondozásában, nevelésében. Az Mt. szerint ugyanis csak az után a gyermek után jár a pótszabadság, akit a munkavállaló a saját háztartásban nevel vagy gondoz, illetve akivel életvitelszerűen együtt él, és akinek gondozásából a gyermek rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki (lásd a gyermek fogalmának meghatározását a törvény végén).

Új Mt: pótszabadság lesz az apák munkaidő-kedvezményéből

Az új törvény pótszabadsággá alakítja az apák munkaidő-kedvezményét. Ez alapján az apa 5 munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha gyermeke születik. Eltérően az összes többi pótszabadságtól, ezt nem a tárgyév folyamán akármikor, hanem legkésőbb a születést követő második hónap végéig kell kiadni a munkavállalónak, mégpedig a kérésének megfelelő ütemezésben.

Ha a munkavállalónak ikergyermekei születnek, 7 munkanap pótszabadságra jogosult. A törvény kifejezetten kimondja, hogy a pótszabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik, vagy meghal. Érdekesség, hogy míg ma az apák munkaidő-kedvezményére járó távolléti díjat a munkáltató megigényelheti az állami költségvetésből, erre valószínűleg az új törvény mellett nem lesz lehetőség. Erre utal, hogy munkaidő-kedvezményből pótszabadsággá alakult ez a távollét. Így várhatóan ezekre a napokra a munkáltatót terheli majd a munkavállalónak fizetendő távolléti díj.

Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről a közeljövőben:

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

Munkajogi e-kommentár Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez - már előrendelhető

Rendkívüli személyi vagy családi ok

Az új törvénnyel megszűnik az a lehetőség, hogy a munkavállaló évente 3 munkanap szabadságot előzetes értesítés nélkül, akár azonnali hatállyal igénybe vehessen, ha ezt valamilyen különösen fontos személyi, családi körülmény indokolja. Ez a fajta expressz szabadság a gyermeket nevelőknek igen fontos lehet.

Bár ez a lehetőség megszűnik, megmarad az a 2012. január 1-jétől már alkalmazandó szabály, hogy a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok miatt indokolt távollét tartamára. „Igazolt” távollétnek minősül tehát, ha a munkavállaló valamilyen rendkívüli családi ok miatt nem tud munkát végezni, például mert gyermekét kell orvoshoz vinnie. Erre az időre munkabér nem jár a munkavállalónak.

Fontos, hogy ennek a távollétnek nincs időbeli korlátja, tehát mindaddig fennáll a mentesülés, amíg a családi körülmény „különös méltánylást” érdemel. Például, a szülő jogszerűen marad távol a másnap reggeli munkavégzéstől, ha gyermeke éjszakai rosszul volt, reggel kórházba kellett vinnie.

A mentesülés azonban csak a helyzet „rendkívülisége” alatt áll fenn, azaz itt például addig, amíg a gyermeket a kórházban elhelyezik, felügyeletét az egészségügyi szakszemélyzet átveszi. Természetesen a munkáltató kérheti annak igazolását, hogy a munkavállaló e jogcímen pontosan milyen okból maradt távol a munkavégzéstől. Az együttműködési kötelezettség alapján az is elvárható, hogy a munkavállaló amint lehetséges, bejelentse a munkáltatónak, hogy miért nem tud megjelenni.

dr. Kártyás Gábor blogja a HR Portálon olvasható.

Kapcsolódó cikkek

  • Mindkét szülőnek jár pótszabadság  a gyermekei után

    A Munka Törvénykönyvének 2012. januártól hatályos változása szerint mindkét szülő igénybe veheti a gyermekek után járó pótszabadságot, nemcsak a gyermeknevelésben aktívabb szerepet vállaló szülő.
  • Ellenőrizheti  a munkáltató a szabadságon lévő dolgozó e-mailjeit?

    Mi a jogszerű eljárás akkor, ha kollégánk épp nem elérhető, de a céges postafiókjában lévő levelekre sürgősen szükségünk van?
  • Várhatóan csak jövőre kell alkalmazni a szabadság és az átlagkereset helyébe lépő távolléti díj szabályait. Többek között ezt tartalmazza az a szakértői javaslat, amit még az utolsó pillanatban, az új Mt. júliusi hatályba lépése előtt törvénybe foglalnak. Hogyan készüljenek fel a munkáltatók, mikor melyik jogszabályt kell alkalmazni, kell-e módosítani a hatályos megállapodásokat? Erről is beszélgettünk dr. Berke Gyulával, a Pécsi Tudományegyetem jogi karának dékánjával, a törvényt előkészítő szakmai bizottság tagjával.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

Ajánló

Szaklap ajánló