Túlórapótlék munkaidőkeret alkalmazásánál

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Munkaidőkeret alkalmazása esetén könnyebbé válik a hétvégi munkavégzés előírása, szombatra és vasárnapra is osztható be rendes munkaidő, ezáltal a pihenőnapi munkavégzéshez kapcsolódó pótlékfizetés is könnyebben elkerülhető.

Egy munkaidőkeret elrendelésével a munkáltató elérheti, hogy rá nézve az általánosnál jóval rugalmasabb és sok esetben kedvezőbb szabályozás legyen érvényes, a munkát nagyobb szabadsággal, kreatívabban szervezhesse. Munkaidőkeret alkalmazása esetén könnyebbé válik a hétvégi munkavégzés előírása, szombatra és vasárnapra is osztható be rendes munkaidő, ezáltal a pihenőnapi munkavégzéshez kapcsolódó pótlékfizetés is könnyebben elkerülhető. A munkáltató bérpótlék-fizetési kötelezettségének teljes kikerülését a munkaidőkeret sem teszi feltétlenül lehetővé, de egy tudatosan elkészített munkaidő-beosztás segíthet a kifizetendő pótlékok összegének csökkentésében. A munkaidőkeret biztosította rugalmasabb munkaidő-beosztás ugyanakkor a munkavállalóknak is előnyére válhat, hiszen a munkáltató egyszerűbben tudja beépíteni a munkaidő-beosztásba az ő személyes igényeiket, preferenciáikat is.

A munkaidőkeret elrendelésének a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban Mt.) található szabályozása lehetővé teszi a munkaidő változatosabb, rugalmasabb beosztását, az általános munkarendtől történő eltérést, ezzel együtt pedig a munkanapok, illetve pihenőnapok változó beosztását [Mt. 97. § (3) bekezdés]. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnapok nem csupán hétvégére, de egyenlőtlenül a hét többi napjára is beoszthatók, a munkavállalót megillető heti két pihenőnap kiadására a munkaidőkeret átlagában kell, hogy sor kerüljön [Mt. 105. § (2) bekezdés]. Ez a rendelkezés segíti a munkáltatót, hogy a pillanatnyi munkaerőigényéhez igazíthassa a munkavállalók munkaidejének beosztását, ha a folyamatos termelés indokolt, akár heti hét napon is rendes munkaidőben dolgozhatnak a munkavállalók, az erre az időszakra járó pihenőnapokat a munkáltató később is kiadhatja számukra. Ha a munkáltató később ki tudja a munkavállalók részére adni az így beosztásra sem kerülő, őket megillető pihenőnapokat, akkor előfordulhat, hogy a keret során nem is kell pótlékot fizetnie pihenőnapi munkavégzésért [Mt. 143. § (4) bekezdés]. Ilyen módon a munkaidőkeretnek köszönhetően elkerülhetővé válik a pihenőnapi munkavégzéshez kapcsolódó pótlékfizetés. Ugyanígy azok a munkáltatók is elkerülhetik a pótlékfizetést, akiknél jellemzően szükséges a szombati illetve vasárnapi munkavégzés, és a hétvégi pihenőnapok helyett hétköznap tudnak pihenőnapot biztosítani munkavállalóik számára.

Munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőről természetesen munkaidőkeret alkalmazása esetén is beszélhetünk, a munkáltató által előre közölt beosztástól eltérő időben végzett munkáért keret esetén is bérpótlékot kell fizetni, akárcsak általános munkarend esetén. A rendkívüli munkaidő fejében fizetendő pótlék mértéke 50%, a munkáltató által közölt beosztás szerinti heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkaidő esetén 100%. A munkáltató 50%-os pótlékfizetési kötelezettségét választása szerint szabadidő biztosításával is kiválthatja [Mt.143. § (2) bekezdés].

Munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőről értelemszerűen csupán munkaidőkeret alkalmazása esetén beszélhetünk, az a munkaidőkeret ideje alatt beosztható óraszám túllépésével keletkezik. A munkaidőkeret során beosztható órák számát a keret tartamának, a napi munkaidőnek és az általános munkarend szerinti munkanapok számának figyelembevételével állapíthatjuk meg [Mt. 93. § (2) bekezdés]. Ha a munkáltató az így meghatározott óraszámnál több munkaidőt rendel el a munkavállaló számára, a plusz órákért rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék megfizetésével tartozik. Érdemes kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy a kereten felüli rendkívüli munkaórákért járó pótlékfizetési kötelezettség tekintetében ezeknek az óráknak a beosztása is elegendő. Ha ugyanis a munkáltató a munkaidőkeret elején beosztja a kereten felüli órákat is, majd a munkavállaló tegyük fel a keret végén keresőképtelenné válik, a beosztott munkaidőkereten felüli órákat ténylegesen nem dolgozza le. A munkáltató azonban ebben az esetben is köteles kifizetni számára a kereten felüli órákért járó munkabért és bérpótlékot, hiszen beosztása szerint a munkavállaló kötelezve volt azok teljesítésére. Ennek elkerülése érdekében a munkaidő-beosztás elkészítésekor érdemes azon csupán a keret során beosztható órákat előre feltüntetni, és a keret vége felé valóban indokoltnak tartott rendkívüli munkaidőt csupán akkor elrendelni. Ilyenkor a kereten felüli órák egyszersmind beosztástól eltérő óráknak is minősülnek, mivel azonban a kettős minősítés miatt nem szükséges kétszeres pótlékot fizetni, a munkavállaló ezzel a módszerrel csupán megtakaríthat.

A bérpótlék számítási alapját a felek megállapodásukban módosíthatják a törvényben foglalthoz képest [Mt. 139. § (2) bekezdés]. Abban az esetben tehát, ha a felek konszenzusra jutnak a pótlékalap kérdésében és azt a törvényben meghatározott egy órára járó alapbértől eltérően határozzák meg, a bérpótlék ténylegesen kifizetendő összege változhat. A pótlékfizetés funkciója, mely szerint a szokásostól eltérő munkakörülmények kompenzálására hivatott, azonban nem üresíthető ki. Eszerint a felek megállapodásában sincs lehetőség olyan alacsony pótlékalap meghatározására, hogy a pótlékfizetés ne tölthesse be kompenzáló szerepét.

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Fotó: shutterstock

    A hatályos szabályozás – szemben az 1992. évi Mt.-vel – a tanulmányi szerződést a munkavállaló és munkáltató közötti szerződésként határozza meg, ez azonban nem jelenti azt, hogy a felek előtt minden kapu bezárult a szerződéskötésre a munkaviszony létesítését megelőzően.

  • női munkavállaló

    A munkaviszonyban számos olyan helyzet adódik, vagy olyan esemény történik, mely miatt a felek között visszafordíthatatlanul elindul egy, a jogviszony megszüntetésére irányuló folyamat. Ilyenkor a legtöbben- akár munkáltatói, akár munkavállalói oldalon- legszívesebben azonnal megválnának a másik féltől. Erre azonban csak nagyon szűk keretek között, az azonnali hatályú felmondás intézménye által ad lehetőséget a törvény, és amennyiben valamelyik fél nem jogszerűen él ezzel a joggal, komoly jogkövetkezményekkel kell számolnia. Jelen cikkünkben a kötelezettségszegésre alapított azonnali hatályú felmondással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat tekintjük át.

  • visszatérés a munkába

    A próbaidő lényege - nevéből adódóan -, hogy ezen időszak alatt a felek eldönthetik azt, hogy fenn kívánják-e tartani a munkaviszonyt. Kikötése nem kötelező, a Munka törvénykönyve 45. § (5) bekezdése alapján a felek dönthetnek úgy is, hogy nem élnek a próbaidő intézményével. Alkalmazásával ugyanakkor egyszerűbb kilépni a jogviszonyból, ha az mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

  • munkába menetel, séta a parkban

    A munkavégzéssel eltöltött idő a munkavállalók életének jelentős részét teszi ki, hiszen általános munkarend esetén a munkavállaló az adott napjának legalább harmadát a munkahelyén tölti el. A napi nyolc órán kívül azonban sokak esetében jelentős mértékűnek tekinthető a munkába járással eltöltött idő is, így nagy jelentősége van annak, hogy pontosan mely időszakok minősülnek munkaidőnek, és mely időszakok nem. A gyakorlatban számos félreértés kering azzal kapcsolatban, hogy mely munkaköröknél ismerhető el munkaidőként az utazási idő, holott a kérdésben már az Európai Unió Bírósága is állást foglalt.

  • család

    A munka és a családi élet összeegyeztethetősége, az erre irányuló jogi eszközök megválasztása örök téma, mely által előtérbe kerülnek a munkajog szociális aspektusai. A családalapítás, valamint a gyermekvállalás számos kihívás elé állítja a munkavállalókat, ugyanis a gyermekek gondozása, nevelése jelentős időt vesz el a szülők életéből. Erre való tekintettel a jogalkotó pótszabadságot biztosít, az alábbi szabályok szerint.

  • munkahely

    A munka törvénykönyve alapján a munkáltató alapvető kötelezettségei közé tartozik a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása, kiemelt tekintettel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési körülmények kialakítására. A részletszabályok számos jogszabályban találhatóak meg, többek között a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Munkavéd.tv.), valamint az egyes részterületekre vonatkozó végrehajtási rendeletekben.

  • munkahely

    Az Mt. szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, alapbér illeti meg. Az állásidőre járó díjazás fizetési kötelezettség a gyakorlatban számos okból felmerülhet, amelyek közül a leggyakoriabbakat igyekszünk röviden összefoglalni.

  • Facebook

    Hol húzódik a véleménynyilvánítási szabadság határa a munkaviszonyban? Honnan beszélhetünk a jó hírnév vagy a munkáltató jogos gazdasági, szervezeti érdekeinek megsértéséről?

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • kézfogás

    A kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adó (áfa) fenntartása szükséges a bővülő lakásépítési teljesítmény folytatódásához elemzők szerint.

  • eurostat

    Közel nyolcszoros a különbség az Európai Unió tagországai között a minimálbér összegében, a legmagasabb minimálbért Luxemburgban fizetik - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) pénteken közzétett jelentéséből. Magyarországon a minimálbér az ötödik legalacsonyabb uniós összevetésben.

  • építkezés

    Az elmúlt évben 44 százalékkal  több új lakás épült, mint egy évvel korábban.  A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján az építendő lakások száma 37 997 volt, 20,4 százalékkal több az előző évinél - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • Varga Mihály

    Varga Mihály kijelentette a Magyar Időknek adott interjújában: a kormány nem tett le arról, hogy a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsát egy számjegyűre változtassa. 

  • benzin

    Az emeléssel a gázolaj átlagára 359 forintra nőtt, a benziné 351 forint maradt.