Új Mt: a munkaköri leírás

A munkaköri leírás kulcsdokumentum a személyügyi működésében. Kijelöli az adott munkavállaló helyét a szervezetben, a szükséges kompetenciákat, megadja az ellátandó feladatokat stb. Gyakorlati jelentősége okán érdemes áttekinteni, mit szabad, mit tilos és mit érdemes belefoglalni ebbe a dokumentumba.

A munkakör azoknak a feladatoknak az általános meghatározása, amelyeket a munkavállalónak a munkaszerződés alapján teljesítenie kell. A munkavállaló csak olyan munkák elvégzésére utasítható, amelyek e feladatcsoportba tartoznak. A munkakör tehát csak általánosan, keret jelleggel rögzíti az ellátandó feladatokat. A munkakör leírás nem más, mint ezek részletes kifejtése, egy lista arról, hogy mi minden teendő tartozik az adott munkakörhöz.

Így a munkaköri leírás elsődlegesen a tisztánlátást szolgálja mindkét fél számára azzal, hogy rögzíti, a szerződésben szereplő munkakört hogyan kell értelmezni. A törvény előírja, hogy a munkaköri feladatokról a munkáltató a munkavállalót a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni. Ez a dokumentum a munkaköri leírás.

A munkaköri leírás nem része a munkaszerződésnek, csak egy tájékoztató dokumentum, amelyet a munkáltató egyoldalúan ad ki. Annak tartalmát tehát – a munkakör keretei között – a munkáltató egyoldalúan bármikor módosíthatja is. A munkaköri leírás természetesen nem lépheti át a szerződésben rögzített munkakör kereteit. Csak olyan feladatokat sorolhat fel, amelyek – a közfelfogás alapján – az adott munkakörhöz tartoznak.

Például, a „titkár” munkakörbe tartozhat a postázással, telefonüzenetekkel kapcsolatos ügyintézés, találkozók szervezése stb. De biztosan nem tartozik ide az iroda takarítása. A munkavállaló munkavégzési kötelezettsége csak a munkakörébe tartozó feladatokra terjed ki, és ezen nem változtat az sem, ha egyébként a munkakörből „kilógó” teendő a munkaköri leírásban szerepel.

Bevett gyakorlat, hogy a munkaköri leírásban a feladatok felsorolását a munkáltató egy általános mondattal zárja, amelyben fenntartja magának a jogot további, „egyéb” teendők meghatározására. Ez a megfogalmazás önmagában nem tilos, a munkaköri leírás tehát nyílt felsorolásban is rögzítheti a feladatokat. Ugyanakkor ez természetesen nem hatalmazza fel a munkáltatót arra, hogy olyan feladat elvégzését rendelje el erre hivatkozással, amely nyilvánvalóan nem része a munkakörnek. Azaz, az „egyéb feladat” is csak a munkakörbe tartozó lehet. Ezt persze megfogalmazhatjuk a másik oldalról is: ha a munkaköri leírás ugyan nem tartalmaz kimondottan egy feladatot, de az vitán felül a munkakör része, úgy annak ellátását a munkavállaló nem tagadhatja meg.

Gyakran előfordul, hogy a munkaköri leírás szerint a munkavállaló munkaköri kötelezettsége egy másik kolléga helyettesítése is. Ez a kikötés nem jogszerű. A munkaköri leírás ugyanis ebben az esetben kimondottan egy másik munkakörbe tartozó feladatot tartalmaz. Ehelyett a munkáltató a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésével tudja megoldani, hogy a munkavállalók helyettesítsék egymást. Ezt nevezzük átirányításnak, amely egy speciális munkáltatói intézkedés, és amelyre számos garanciális szabály vonatkozik.

A gyakorlatban a munkaköri leírás sok egyéb kérdést is tartalmazhat. Így például a munkavállaló feladatainak ellátásához szükséges képzettségek, kompetenciák felsorolását, a szervezeti egység megjelölését, ahol a munkavállaló dolgozik, a közvetlen felettest, a szervezeti tagozódás egyéb kérdéseit stb. Ezeknek külön munkajogi jelentősége nincsen, a törvény alapján egyedül a munkakörbe tartozó feladatok részletezése a munkaköri leírás kötelező tartalmi eleme.

A munkaköri leírást a munkáltató egyoldalúan állítja össze, és egyoldalúan dönthet annak módosításáról, akár bővítéséről is. Fontos azonban, hogy a kibővített feladatkört is el tudja látni a munkavállaló a rendes munkaidejében. Ha folyamatosan szaporodó feladatait ebben az időkeretben már nem tudja ellátni, úgy az ezen felüli munka rendkívüli munkavégzésnek minősül.

Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről?

A Complex Kiadó új kiadványai:

Kommentár a Munka Törvénykönyvéhez
Az új munka törvénykönyve – munkavállalóknak
Az új munka törvénykönyve – munkáltatóknak
Új munkajogi szabályok az egészségügyben - Ügyelet, készenlét, munkaidő-beosztás

Konferenciák, képzések:

2012. 11. 07. A kártérítési felelősség
2012. 11. 20. A munkaviszony megszüntetésének szabályai

A munkaköri leírás sokszor jut jelentőséghez akkor, ha a felek között vitás, a munkavállaló köteles-e egy adott feladat ellátására. Ilyenkor a megfelelően összeállított munkaköri leírás segít tisztázni mindkét félnek, hogy mely feladat ellátásra köteles a munkavállaló. Így ez a dokumentum jóval több, mint a törvény alapján kötelezően kiadandó (formális) tájékoztatás. Nem véletlen, hogy a munkaügyi bíróságok szinte minden munkaügyi perben kötelezik a munkáltatót nem csak a munkavállaló munkaszerződésének, hanem munkaköri leírásának becsatolására is.

dr. Kártyás Gábor blogbejegyzése az azujmunkatorvenykonyve.hu oldalon olvasható.


Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • forint

    Előfordulhat, amikor a vevő és az eladó elképzelései a cégértékesítés során nem találkoznak. Tipikus eset, amikor az eladó kevesli a vételárat vagy éppen a vevő sokallja azt - írja az RSM DTM blogja.

  • zseb

    Számos, eddig törvényben szabályozott segély megszűnik majd, az önkormányzat saját hatáskörében dönthet.

  • MKBEGÉSZSÉG

    A béren kívüli juttatások népszerűsége 2013 óta a magasabb adóterhek ellenére sem csökkent, mivel még így is lényegesen kedvezőbb az adózásuk, mint a munkabér után fizetendő közterhek összege. Az MKB SZÉP Kártya, MKB Nyugdíjpénztár és MKB Egészségpénztár tapasztalatai, illetve a hatályos jogszabályok alapján az alábbiakban szeretnénk segítséget nyújtani a munkáltatók 2015. évi tervezéséhez.

  • pénz

    Szeptemberben 2,4 százalék volt a havi bruttó és nettó átlagkeresetek emelkedése, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva az éves növekedési ütem 4,4 százalék volt - közölte a KSH.

  • Orbán Gábor

    Az egyéni nyugdíjszámla bevezetése még az állami nyugdíjrendszerbe átlépés ösztönzésekor került szóba.

Ajánló

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés
Elfelejtett jelszó