Új Mt: most már hatályba léphet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés hétfőn este elfogadta az új Munka törvénykönyvével (Mt.) kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslatcsomagot, amely több ponton módosítja a július 1-jén hatályba lépő munkajogi kódexet is.


A 250 igen szavazattal, 99 ellenében – elfogadott jogszabály egyrészt átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, megkönnyítendő az új Mt.-re való áttérést, másrészt 66 olyan törvényt módosít, amelyeket érint a kódex, ezenkívül pedig az új Munka törvénykönyvén is változtat.

Az átmeneti rendelkezések abból indulnak ki, hogy az új munkajogi szabályokat a hatályba lépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, és július 1-jével gyakorlatilag minden szabály életbe lép.

Az elfogadott jogszabályban ugyanakkor vannak erre vonatkozóan kivételek, így például a szabadság és távollét számítására, valamint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseket egyelőre nem kell alkalmazniuk a vállalatoknak, majd csak 2013. január 1-jétől.

Az iskolarendszerű képzésben részt vevő munkavállalóknak továbbra is a régi Mt. június 30-án hatályos vonatkozó paragrafusa alapján kell kötelezően kiadandó szabadidőt biztosítani. Ez az új törvénykönyv hatálybalépése előtt kezdett tanulmányokra a befejezésükig érvényes.

Az elfogadott törvény mintegy negyven paragrafusát módosítja az új Munka törvénykönyvének: bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – írásban átengedi a munkavállalónak.

Vasárnapra elrendelhető rendes munkaidő a kereskedőknél is. Ilyen esetben a most elfogadott jogszabály szerint ötven százalék bérpótlék illeti meg a kereskedelemben dolgozókat, ugyanúgy, ahogyan a több műszakban és a készenléti jellegű munkakörben dolgozókat is.

A szabadsággal kapcsolatban fontos változás, hogy a szabadságnapok számának és kiadásának kérdésében a munkáltató kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára térhet el az Mt.-ben foglaltaktól. A kódex szerint az alapszabadság húsz munkanap, emellett életkor alapján legfeljebb tíz nap pótszabadság jár.

A korábban elfogadott Munka törvénykönyve szerint túlóra esetén a munkavállalónak – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – ötven százalék bérpótlék vagy szabadidő jár. Ezen a hétfőn elfogadott jogszabály úgy változtat, hogy a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék jár, vagy a felek megállapodása alapján szabadidő.

A jogszabály a módosító rendelkezések között az új Mt.-n kívül a többi között a polgári perrendtartásról, a közúti közlekedésről, a sztrájkról, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényeket módosítja.

Az Adó Online kedden reggel részletes összeállítást közöl azokról a módosításokról, amelyek a már kihirdetett kódexet változtatják.

Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről a közeljövőben:

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

Munkajogi e-kommentár Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez – már előrendelhető

(forrás:MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.