Változó pénzbeli ellátások a egészségbiztosításban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A változások érintik a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatos fogalmakat, és a pénzbeli ellátás összegének számítását is. Módosult a táppénz, valamint a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj számítása is.


Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvény módosította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény számos rendelkezését a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatban.

A módosításokhoz igazodott az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 254/2013.(VII.5.) Korm. rendelettel módosított, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet is.

Változás

A változások érintik a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokkal (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) kapcsolatos fogalmakat, azaz a folyamatos biztosítási idő, az irányadó időszak és a fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem meghatározását. Érintik továbbá a pénzbeli ellátások összegének kiszámítására vonatkozó szabályokat.

Ugyancsak módosul néhány eljárási rendelkezés, melyek egyszerűsítést eredményeznek az ügyintézésben.

Kiemelendő jelentőségű a beteg gyermek mellett a kórházban tartózkodó szülő részére gyermekápolási táppénz megállapítását lehetővé tevő új jogszabály. A jogszabálymódosítások két lépcsőben léptek hatályba, 2013. július 6-án és 15-én.

Fontos, hogy a gyermekekkel kapcsolatos ellátásoknál nemcsak az anya, hanem az apa is igénybe vehet ellátást, ha rendelkezik a jogosultsági feltételekkel.

Nincs változás

Nem változnak a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó jogosultsági szabályok. Tekintsük át a módosuló szabályok legfőbb rendelkezéseit.

Táppénz

Ezután a táppénz kiszámításánál csak annál a munkáltatónál elért jövedelem vehető figyelembe, amelynél dolgozik a biztosított, amikor keresőképtelenné válik. Eddig a számításnál a korábbi munkáltatónál elért jövedelem is figyelembevételre került.

Ez a szabály természetesen azoknál lényeges, akik munkahelyet változtattak a táppénz kiszámításánál figyelembe veendő, a jogosultság kezdő napját megelőző 180 napos időszak alatt.

Ha a munkahelyet változtató személy a változás miatt nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya (azaz a munkahely változtatások között 30 napnál hosszabb idő nem telt el), a táppénzt a tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti összeg alapján kell megállapítani.

Tudjon meg többet a Tb és járulékfizetési szabályokról az évközi módosítások tükrében!
 Jelentkezzen most képzésünkre!

Ha nincs a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosítási jogviszony, a táppénz kiszámítása a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján történik.

Ha a tényleges jövedelem nem éri el a minimálbért (pl. részmunkaidő esetén), a táppénz alapja a tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem lesz.

Terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj

Ebben az ellátáscsoportban a változás igazodik a táppénz számítás új szabályaihoz, azaz az ellátások kiszámításánál csak az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.

Annak érdekében, hogy ez az új szabály ne okozzon hátrányt, a 2014. május 11-e előtt születő gyermekeknél kettős számítást kell végezni, kiszámítva az ellátás összegét a régi és az új szabályok szerint is, a kedvezőbb összeget folyósítva.

Egyszerűbb eljárási szabályok

A jogszabálymódosítás következtében a jövőben a foglalkoztatónak már csak akkor kell kiállítania a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapításához” megnevezésű nyomtatványt, ha a biztosított azt a jogviszony megszűnésekor írásban kéri.

Ezt az igazolást annak érdemes kérnie, aki várhatóan 2014. május 11-e előtt megszületendő gyermekre tekintettel fog terhességi gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat igényelni.

Új az a rendelkezés is, amely szerint a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj megállapításánál határozat kibocsátását írja elő.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

A határozatból az érintett jogosult pontosan értesülni fog a részére megállapított pénzbeli ellátás adatairól.

Gyermekápolási táppénz

2013. július 6-tól azok a szülők is igényelhetnek gyermekápolási táppénzt beteg gyermekük után, akik 12 évesnél fiatalabb gyermekük kórházi kezelése alatt gyermekük mellett tartózkodnak.

Ezt a lehetőséget a gyermekápolási táppénzre való jogosultság eddigi időtartamán belül lehet igénybe venni, a jogosultság időtartamára vonatkozó szabályok nem változtak.

Új lehetőség a jogszabálymódosítás következtében a 12-18. év közötti beteg gyermek ápolására tekintettel méltányosságból igényelhető gyermekápolási táppénz.

Mint ismeretes, a gyermekápolási táppénz eddig csak a gyermek 12 éves koráig volt igénybevehető. Figyelemmel arra, hogy a 12 év feletti gyermek is lehet olyan egészségi állapotban, amikor életkora ellenére szükséges a szülői ápolás, jelenlét, akár otthon akár kórházban, a jövőben méltányosságból ilyen esetben is megállapítható a gyermekápolási táppénzre való jog.

A méltányossági kérelemről a szülő foglalkoztatójának székhelye szerinti megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve dönt.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Április 18-án rendezik meg a Logisztika Napját

A hazai ellátási lánc szakma egyik legnagyobb, országos eseménysorozata a Logisztika Napja, mely idén 2024. április 18-án rendezik meg. Az ingyenesen látogatható programok célja a logisztikai terület népszerűsítésén túl, a szektor aktuális trendjeinek, kihívásainak és lehetőségeinek bemutatása az érdeklődők számára – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

2024. április 17.

Czomba Sándor: a vendégmunkások aránya alacsony

Magyarország a magyaroké, hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára – emelte ki szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.