Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a munkavállalónak tanulmányai folytatásához támogatást nyújt (pl. fizeti a képzési költségeket), a munkavállaló pedig kötelezi magát, hogy a tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Az új munka törvénykönyve (Mt.) több fontos változást hozott a tanulmányi szerződés szabályaiban, az alábbiakban ezekből emelünk ki néhányat. Az új szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a szerződést 2012. július 1-je után kötötték a felek.
1. Köthető-e tanulmányi szerződés leendő munkavállalóval?
A korábbi Mt. szerint a munkáltató olyan személlyel is köthetett tanulmányi szerződést, akivel nem áll munkaviszonyban. Ez ugyan ma sem tilos, ám a törvényi szabályok csak a munkáltató és a munkavállaló közötti tanulmányi szerződésre vonatkoznak.
Ha a munkáltató egy leendő munkavállalójának finanszírozza a képzését, erre a polgári jog általános szabályai alapján köthetnek szerződést, és így például a szerződés megszüntetését az Mt.-től eltérően is szabályozhatják. A rugalmas jogszabályi keretek miatt ekkor különösen fontos végiggondolni, hogy mi is kerüljön a szerződésbe.
2. Mikor szegi meg a tanulmányi szerződést a munkavállaló?
A törvény szerint a munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a már nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. A korábbiakkal szemben a munkáltató bármely szerződésszegés esetén elállhat, annak nem kell lényegesnek lennie. Ilyen eset például, ha a munkavállaló nem jelenik meg a tanórákon, a vizsgákat nem vagy nem az előírt eredménnyel teszi le, vagy a kikötött időtartam előtt felmondja a munkaviszonyt.
Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszonyt a munkáltató szünteti meg (pl. felmondással), és annak indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le. Mivel a szerződésszegések széles köre nyújt módot a munkáltató elállására, érdemes részletezően megállapítani a szerződésben a felek kötelezettségeit.
Képzés a tanulmányi szerződésről
Ha tudni szeretné a választ, jelentkezzen most! 2013. augusztus 27. Tanulmányi szerződés HR és munkajogi oldalról |
|---|
3. Mindenképpen visszajár a támogatás, ha a munkaviszony idő előtt megszűnik?
A tanulmányi szerződés lényege munkáltatói szempontból, hogy a támogatásért cserébe a munkavállaló a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül a munkáltatónál marad, és kamatoztatja tudását.
Az új törvény egyértelműen fogalmaz, és csak azt tiltja, hogy a letöltendő idő alatt a munkavállaló felmondással nem élhet. Így nem követ el szerződésszegést, ha valamely más jogcímen szünteti meg a jogviszonyát, például azonnali hatályú felmondással, vagy a munkáltatóval kötött közös megegyezéssel. A közös megegyezésben mindig rendelkezni kell a tanulmányi szerződés sorsáról is.
Opus Simplex – Egyszerűen a munkajogról
Az Opus Simplex a munkajog szakértője. Ha elakadt a mindennapi munkaügyi ügyintézésben, ha szakmai megerősítésre van szüksége, vagy kíváncsi, van-e célszerűbb megoldás, forduljon hozzánk!
