Végkielégítés: kinek mennyi jár?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A végkielégítés minden szükséges körülményét és összes szabályát ismerteti blogbejegyzésében az RSM DTM.

Végkielégítésre a munkavállaló abban az esetben jogosult, ha a munkáltató felmondással szünteti meg a munkaviszonyát, vagy ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik.

A végkielégítésre jogosultság további feltétele, hogy a munkaviszony megszűnésének időpontjában a munkaviszony legalább 3 éve fennálljon. (A végkielégítésre jogosító munkaviszony időtartamába nem számít bele az az egybefüggő, legalább harminc napot meghaladó tartam, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság és a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama.)

Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyát arra hivatkozva szünteti meg felmondással, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás hátrányos a munkavállalót érintő munkafeltételek szempontjából, jár a végkielégítés. A munkavállaló a felmondás jogát a munkáltató személyében bekövetkezett változás időpontjától számított 30 napon belül gyakorolhatja.

Nem jár végkielégítés annak a munkavállalónak, aki a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A munkavállaló abban az esetben sem jogosult végkielégítésre, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségügyi okkal összefüggő képessége, azaz amennyiben a felmondásra a munkavállaló adott okot.

A végkielégítést a munkáltató az utolsó munkában töltött napon köteles megfizetni.

Rodin munkaügyi rendezvények
2013.06.27. –A munkaviszony megszüntetése

Végkielégítés mértéke

A végkielégítés összege az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszával arányosan:

• legalább 3 év esetén egyhavi,
• legalább 5 év esetén kéthavi,
• legalább 10 év esetén háromhavi,
• legalább 15 év esetén négyhavi,
• legalább 20 év esetén öt havi,
• legalább 25 év esetén pedig hat havi távolléti díjnak megfelelő összeg jár.

Amennyiben a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg, a végkielégítés összege az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszától függően sávosan emelkedik:

• 3-5 év munkaviszony esetén további egyhavi,
• 10-15 év munkaviszony esetén további kéthavi,
• 20-25 év munkaviszony esetén további háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeggel.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vetezője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

 

---