Visszatérés részmunkaidőben

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A gyermekgondozás céljából igénybe vett szabadság utáni visszatérés egyik közkedvelt módja, hogy a szülő egy ideig csak részmunkaidőben áll vissza dolgozni. Bizonyos esetekben a munkáltató a munkavállaló erre irányuló kérelmét köteles elfogadni. Érdemes azonban egyes tényezőket mindkét félnek előre végiggondolnia.

Ha a munkaszerződés nem tartalmaz eltérő kikötést, akkor a munkaviszony az általános teljes munkaidőre jön létre. Ezért a részmunkaidőre való áttéréshez a munkaszerződés módosítása szükséges, ami a felek közös megegyezését igényli. Kivételt képez ugyanakkor, hogy a munkavállalót kérelmére kötelező napi négy órás részmunkaidőre áttérni, a gyermeke hároméves koráig. Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén ez a legkisebb gyermek ötéves koráig terjedhet. Tehát, a munkavállaló kérelmére kötelező a részmunkaidős foglalkoztatás, feltéve, hogy a munkavállaló gyermeke még nincs hároméves (illetve ötéves), a részmunkaidő a gyermek hároméves koráig fog tartani, és a munkaidő napi négy óra lesz. Sokszor előfordul, hogy a szülő másképp képzeli el a részmunkaidős foglalkoztatást, így például nem napi négy órás munkaidőt szeretne (mivel elve sem nyolc óra volt a teljes munkaideje), vagy még a gyermek hároméves kora előtt szeretne visszaállni teljes munkaidőre. Ha a munkavállaló kérelme bármely elemében eltér a törvényben foglaltaktól, akkor az már a munkáltató beleegyezését is igényli.

A részmunkaidő folyománya, hogy – az időarányosság elve alapján – a munkaidő mértékével összefüggő juttatások is arányosan csökkennek ilyenkor. Ez az arányosítás nem alkalmazható viszont a szabadság mértékére. Ugyanannyi nap szabadság jár részmunkaidőben is, mint teljes munkaidőben, azzal, hogy egy nap szabadság természetesen arányosan kevesebb napi munkaidőnek felel meg.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

 

 

A magyar munkajog munkában töltött időnek ismeri el a szülési szabadságot, illetve a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság első hat hónapját. Ebből eredően a munkába visszatérő szülő általában azzal folytatja karrierjét, hogy szabadságra megy. A munkáltató ugyanis a visszatérést követő 60 napon belül köteles kiadni a korábbi évekre járó, és még igénybe nem vett szabadságot. Ha abból indulunk ki, hogy a szülési szabadság 24 hét, a gyermekgondozási szabadságból pedig hat hónapot szinte minden gyermekével otthon maradó szülő igénybe vesz, ez kb. egy évre járó, minimum 20 munkanap szabadságot jelent. Ehhez hozzászámítandó a gyermek után járó pótszabadság is, ami már a születés évében is jár (egy gyermek után két munkanap, mindkét szülőnek).

Gyakori kérdés, hogy ha a munkavállaló részmunkaidőben kívánja folytatni a munkát, akkor a felhalmozódott szabadságot a teljes munkaidő, vagy a részmunkaidő alapján kell-e elszámolni. A kérdés eldöntése szempontjából annak van jelentősége, hogy a felek még a szabadság igénybe vétele előtt, vagy csak az után módosították a munkaszerződést részmunkaidőre. Ha ez a módosítás még a szabadság igénybe vétele előtt megtörténik, akkor a szabadságot már a részmunkaidőnek megfelelő óraszám alapján kell elszámolni. Annak pedig nincs jelentősége, hogy hány órára szólt a munkaszerződés akkor, amikor az utólag kiadott szabadságra a munkavállaló jogot szerzett.

Ez a következő szabályokkal támasztható alá. A törvény szerint szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ha a munkaszerződés módosítás a szabadság kiadásakor már megtörtént, akkor értelemszerűen a munkavállaló már az új napi munkaidőnek megfelelő időtartamra mentesül. A szabadságra járó távolléti díjat pedig az esedékessége időpontjában érvényes – illetve az ezen időpontot megelőző irányadó időszakra járó – bérelemek alapján kell kiszámítani. Az esedékesség időpontja ebben az esetben a távollét (a szabadság) kezdő időpontja. Az elszámolás alapja így a szabadság kezdetekor irányadó napi munkaidő és az arra járó bér lesz. Azaz, ha már megtörtént a munkaszerződés módosítása, akkor az alacsonyabb, a részmunkaidőnek megfelelő díjazást kell figyelembe venni. A fentiek irányadóak a távolléti díj számítására akkor is, ha a munkavállalónak felmond a munkáltató, és végkielégítésre és/vagy felmentési időre járó díjazásra lesz jogosult. A végkielégítés a felmondás közlésekor, a felmentési időre járó díjazás pedig a felmentési idő kezdetekor érvényes bér alapján számítandó. Megjegyzem, hogy mivel a visszatérő szülő esetén az irányadó időszakban (a megelőző hat hónapban) a fizetés nélküli szabadság miatt munkabér-kifizetés nem történt, ilyenkor valójában csak az alapbért kell figyelembe venni a távolléti díj számításánál.

Új HR Jogtár

Kérje 2 hetes ingyenes próbaverziónkat

Munkaügy - HR - Bérszámfejtés - Munkaügyi iratmintatár

A regisztrált ügyfelek az adatbázis teljes tartalmához hozzáférést kapnak.

Regisztráció >>

 

Mielőtt ebből minden munkavállaló azt a következtetést vonja le, hogy eszerint csak a szabadság igénybevétele után célszerű a munkaszerződést módosítani részmunkaidőre, még egy szempontot érdemes figyelembe venni. A fizetett szabadság igénybevétele aktív munkaviszonyt, keresőtevékenységet jelent, ez pedig bizonyos gyermekneveléshez kötött ellátásoknál csak korlátozottan lehetséges. Míg a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozást segítő ellátás esetén a gyermek hat hónapos kora után nem korlátozott a keresőtevékenység, addig a gyermeknevelési támogatásnál (gyet) ez csak otthoni munkavégzésnél, vagy heti 30 órát nem meghaladóan lehetséges. Ezért, ha a gyet-re jogosult (legalább három kiskorú gyermeket nevelő) munkavállaló meg kívánja tartani az ellátását is a munkabére mellett, akkor az ő esetében már a szabadság igénybevétele alatt is csak legfeljebb heti 30 órás részmunkaidőre szólhat a munkaszerződése.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • grafikon

    A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó - derült ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából. 

  • Fotó: shutterstock

    Több mint 430 ezren módosítás nélkül fogadták el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal(NAV) által készített szja-bevallás tervezetet - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára kedden az MTI-t.

  • Fotó: shutterstock

    Az RSM Blog több alkalommal írt már arról, hogy milyen teendők vannak az új jövedéki szabályozás bevezetésével kapcsolatosan. A törvény hatályba lépése több alkalommal tolódott, de most úgy látszik a július 1. valóban reális dátum. Végső hajrába ért a felkészülés az új kihívásokra, amit nem tesz könnyebbé az a tény, hogy a szabályozás szinte állandóan változik.

  • hotel_szálloda

    A Magyar Turisztikai Ügynökség azt szeretné, ha jövőre a szállodák szoftvereit is bekötnék az adóhatósághoz - idézi a Magyar Idők cikkét az Index. 

  • nő, vezető, főnök

    Minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly tavasz óta – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci felméréséből. Az adatok alapján továbbra is a 30-50 év közöttiek, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat, emellett továbbra is stabilan növekszik az átlag magyar álláskereső saját munkahelye iránti bizalma.