Vitákat kavar az Mt. tervezett módosítása

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Ha elfogadják a javaslatot, módosulnának egyes munkaidő- és pihenőidő beosztásra vonatkozó szabályok.

Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága 2017. április 18-án tartott ülésén egyhangú szavazással támogatta a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes parlamenti vitára bocsátását, mely parlamenti státuszát tekintve jelenleg a „részletesvita-szakasz megnyitására vár”. Az RSM Blog összegyűjtütte a részleteket!

A törvényjavaslat elfogadása esetén 2017. július 1-jei hatállyal – illetve az ezt követően kezdődő munkaidőkeret és elszámolási időszak tekintetében – módosítaná a Munka Törvénykönyve (MT) egyes munkaidő- és pihenőidő beosztásra vonatkozó szabályait. A tervezet alapján a módosítás fő célja, hogy a munkáltatók a kollektív szerződéses megállapodások keretében nagyobb rugalmasságot kapjanak a munkaidő beosztása terén. Emellett néhány pontosítás is helyet kapott az új szabályozásban. A tervezett változások lényege az alábbiak szerint foglalható össze.

Munkaidőkeret – egy helyett maximum három év? 

A módosítás értelmében a munkaidőkeret törvényi maximuma - amely a hatályos szabályozás szerint jelenleg 12 hónap vagy 52 hét – kollektív szerződés alapján akár 36 hónap is lehet, amennyiben ezt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják. Némi garanciát jelent a munkavállalók számára, hogy a beosztott heti munkaidő 12 hónapnál hosszabb munkaidőkeret esetén sem haladhatja meg 12 havi átlagban a heti 48 órát. 

A munkaidőkeret elrendelése kapcsán új tájékoztatási kötelezettséggel is bővülnének a munkáltató feladatai: a tervek szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő tartamáról a munkavállalót írásban tájékoztatni kellene. Így a munkavállaló is könnyebben tudja számon tartani a munkaidőkeret időtartamán belül beosztott ill. beosztható munkaóráit. 

 

Annak érdekében, hogy egy 4 hónapnál hosszabb időtartamú munkaidőkeret esetén az órabéres munkavállaló munkabére ne ingadozzon a beosztott munkaidővel együtt, a módosítás előírná, hogy a munkáltató az órabéres munkavállaló munkabérét köteles az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével elszámolni és kifizetni. Ettől pedig kizárólag kollektív szerződésben lehet érvényesen eltérni. A hosszabb munkaidőkeret kapcsán érdekes kérdés lesz, hogy a munkaidőkeret végén megállapításra kerülő rendkívüli munkavégzéséért járó díjazást mikor fogja elszámolni a munkáltató, hiszen a jelenlegi szabályozás kapcsán erre csak a munkaidőkeret végén köteles, és ennél rövidebb elszámolási határidőt a jelenlegi módosítástervezet szövege nem tartalmaz. 

Munkanap, munkahét, munkaidő-beosztás – újradefiniált fogalmak

A törvénytervezet szándéka szerint némileg módosul, illetve egyszerűsödik néhány fogalom, így a munkanap, a (munka)hét, az általános munkarend és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalma is.

Ezen felül azonban kifejezetten érdemi változást jelenthet a már közölt munkaidő-beosztás módosításának új szabálya. Gyakorlatilag változatlan maradna ugyanis az a fő szabály, hogy a munkaidő-beosztást milyen határidőben kell a munkavállalóval közölni ahhoz, hogy a módosítás ne minősüljön pótlékköteles rendkívüli munkavégzésnek. Azonban a tervezet szerint a munkavállalóval már közölt munkaidő-beosztást a munkáltató ennél rövidebb határidővel is módosíthatná, ha ezt a módosítást a munkavállaló kéri, vagy ahhoz hozzájárul.

Ezzel kapcsolatos majdani viták esetén komoly bizonyítási kérdéseket vethet fel, hogy tekinthető-e egyáltalán önkéntesnek a munkavállaló hozzájárulása egy ilyen – rövid határidővel közölt és rendkívüli munkavégzési pótlékot nélkülöző – módosításhoz. 

Szabadság kiadása – munkaszüneti nap is kivehető szabadnapként 

A szabadság kiadása kapcsán a módosítás megoldást adhat egy fontos gyakorlati problémára is. A hatályos szabályozás szövege szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkaszüneti napra nem osztható be szabadság, akkor sem, ha erre a munkaszüneti napra a munkavállaló egyébként be van osztva munkavégzésre. A módosítás a jogszabály korábbi hiányosságát kiküszöbölve ezt úgy tervezi módosítani ill. ésszerűen pontosítani, hogy amennyiben egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló munkaszüneti napra be van osztva, akkor erre a beosztott munkaszüneti napra értelemszerűen szabadság is kiadható lesz. 

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nyíl

    Optimizmus jellemzi a magánkézben lévő közepes méretű vállalkozásokat világszerte, a többségük a főbb eredménymutatók javulását várja idén – derül ki a Deloitte Private globális kutatásából. A felmérésben szereplő cégek mintegy kétharmada a bevételben és a profitban is növekedést vár, közel felük ugyanakkor a saját iparágában áttörést jelentő technológia, vagy piaci szereplő megjelenésével számol a következő 2-3 évben.

  • máv dolgozó vasutas

    A MÁV Zrt. és a vasutas érdekképviseletek által 2017-ben kötött, a tulajdonos Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által jóváhagyott, három évre szóló bérmegállapodás 2018-ra átlagosan 12 százalékos bérfejlesztést határozott meg. Az idei bérfejlesztés munkaköri kategóriánkénti konkrét megvalósításáról a munkáltató és az érdekképviseletek – konszenzus alapján – az alábbiak szerint állapodtak meg.

  • utazás, kiküldetés

    Számos adóelőny érhető el azáltal, ha valaki átkerül egy másik ország adóztatási köre alá. Bár az, hogy egy magánszemély hol rendelkezik illetőséggel, nem választás kérdése, a személyes körülmények gondos megtervezésével alakítható, hogy valaki hol adózik. Ez pedig mindenkit érint, aki rövidebb-hosszabb ideig külföldön vállal munkát – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

  • forint_pénz

    Tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 13,0 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A múlt év első tizenegy hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • naptár

    Januárban számos adminisztrációs határidőt kell betartania mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak a bérszámfejtéshez kapcsolódóan. Alább összegezzük milyen nyilatkozatok szükségesek ahhoz, hogy a januári bérek kifizetésekor már érvényesíteni lehessen a munkavállaló fizetésében a megfelelő adókedvezményeket, beállítani a cafeteria juttatásokat és indul a 2017. évi adóelszámolás, a munkaadó a munkavállaló részére kiállítja az igazolásokat.