A cégátvilágításról kicsit másképp (3.)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A vállalkozás számviteli rendszere csak egyik eleme ugyan a stratégiájának, de komoly befolyással bír a cég vagyoni, pénzügyi helyzetére, eredményességére. Az alábbiakban látunk néhány példát a „hogyanokra”.

Cikkem előző részében a számviteli értékcsökkenés elszámolásának „cégre szabott” lehetőségeit vettük górcső alá. Most ugyanezen szempontok mentén a készletek nyilvántartásának módszereit vizsgáljuk meg.

A készletnyilvántartás is „zsebbe vágó” kérdés

Természetesen nem a készletek hűtlen kezeléséről van szó – bár túlságosan „laza” elszámoltatás esetén az is előfordulhat.

Azok a vállalkozók, akik viszonylag nagyobb mennyiségű készletet kénytelenek időről-időre raktározni, tudják, sokba kerül az is, ha túlméretezett a készlet, de az is, ha alulbecsülték az adott anyagra, árura vonatkozó igényt, keresletet.

Ezzel a problémával elsősorban a kereskedők szembesülnek, de okozhat ez nem kevés fejfájást a gyártó cégeknek is.

A termelés, az értékesítés folyamatosságához, zavartalanságához ugyanis elengedhetetlen, hogy a döntéshozók naprakész információkkal rendelkezzenek a tevékenységhez szükséges alap- és segédanyagok, az árukészletek nagyságának és összetételének alakulásáról.

E nélkül nem tudnak döntést hozni arról, hogy a tényleges és várható megrendelések, az üzlet valószínűsíthető forgalmának zökkenőmentes lebonyolításához milyen anyagokat, árukat, milyen mennyiségben kell beszerezniük. Az anyag – és áruhiány miatti forgalomkiesés a bevételt csökkenti, míg az eltúlzott anyag- és árurendelésben a cég – adott esetben befektethető, kamatoztatható – pénzét feleslegesen köti le.

Ráadásul az átgondolatlan készletezés miatt feleslegesen tárolt - minőségük romlása, elavulásuk miatt eladhatatlanná, feldolgozhatatlanná vált – készletek, vagy a belőlük gyártott termékek csak jelentős árengedménnyel adhatók el. Ilyenkor a cég bevételtől esik el, a kereskedő – például - nem tudja költségeit az árrésből fedezni.

Akár termelő, akár kereskedelmi tevékenységet folytat a cég, a beszerzésekért felelős vezetőnek tudnia kell, hogy
- a következő beszerzésig terjedő időszakban mennyi lesz várhatóan az értékesítés,
- a várható értékesítésből mennyit tudnak a rendelkezésre álló készletekből fedezni, és
- az időszak végén mekkora készlettel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a következő
szállítmány megérkezéséig zavartalan legyen az értékesítés.

Cseppet sem mellékesen, a készletek nyilvántartására azért is szükség van, hogy a vállalkozás mindenkori vagyona, amelynek részét képezik készletei is, kimutatható, dokumentálható legyen. Ez egyrészt a mérlegbeszámoló hitelessége okán, másrészt azért is fontos, mert megalapozza a készletekért anyagilag felelős dolgozók elszámoltatását is.

Az, hogy a cégnek kell készletnyilvántartás, az tehát nem kérdés. A kérdés az, hogy milyen legyen, milyen alapelvek szerint vezesse ezt a vállalkozás.

Mérlegképes könyvelők továbbképzése államháztartási szakterületen

Két napos képzés Szamkó Józsefné és Sándorné Új Éva előadásaival

Két nap alatt megszerezheti a szükséges 16 kreditpontot, megkapja a továbbképzés alapján készült kiadványt és a legjobb előadókat hallhatja.

Ne hagyja ki a lehetőséget!

Időpontok és jelentkezés >>

Mit mond a számviteli törvény?

A törvény a készletek évközi nyilvántartásával kapcsolatban kevés szabályt rögzít, ezzel a vállalkozások tág teret kapnak az idevonatkozó szabályaik megalkotásakor. Ez egyben azt is jelenti számukra, hogy lehetőségük van a vállalkozásuk körülményeit, lehetőségeit, terveit figyelembe véve kialakítaniuk a szóban forgó nyilvántartást.

A számviteli törvény lényegében „csak” az üzleti évet záró beszámoló összeállításának szabályait – összhangban a leltárra vonatkozó előírásokkal – írja elő, amelyek természetesen a készletek mérlegben megjelenő értékét is érintik.

A készletek évközi nyilvántartására több olyan módszer is kínálkozik, amely megfelel a törvény alapelveinek, előírásainak, továbbá a készletek év végi – mérlegbeszámolóban közzétett – értéke hitelt érdemlő megállapítását is megalapozza.

Ennek megfelelően a társaság dönthet úgy, hogy

- folyamatos készletnyilvántartás vezet mennyiségben és értékben,
- folyamatos készletnyilvántartást vezet értékben,
- folyamatos készletnyilvántartást vezet mennyiségben,
- év közben nem vezet folyamatos készletnyilvántartást (ebben az esetben a készletnagyság
megállapítása leltározással történik).

Mit szeretnének a tulajdonosok?

A tulajdonosok abban érdekeltek, hogy a cégük rendelkezésére álló tőkének éppen megfelelő hányadát fektessék be készletekbe.

Ők nyilvánvalóan „profit-maximalizálók”is, a nyilvántartás kérdésében is az lesz meghatározó számukra, azaz összevetik az alkalmazott módszer költségigényét az abból nyerhető információkból következő előnyökkel.

Azt pedig, hogy valamely információ értékes-e és ha igen, mennyire, jelen esetben attól függ, hogy milyen mértékben képes elősegíteni az optimális tőkebefektetést jelentő készletszint elérését.

Ez nem könnyű feladat, amit – többek között – az általában kívánatosnak ítélt szintet meghaladó készletezést igénylő, gazdasági kényszerhelyzetek is befolyásolnak. Ilyen lehet például az az eset, ha a cég a korábbi vásárlással megelőzheti az áremelést, vagy hiánycikkek ritka megjelenésekor igyekeznek felkészülni a „rosszabb időkre”.

Számviteli ismeretek érthetően szórakoztatóan

Érthetően, szórakoztatóan – ígéri e könyv alcíme. Aki csak egy kicsit is járatos a számvitelben, tudhatja, hogy ez nem általános számviteli témájú könyvek esetében. Laáb Ágnes könyve a bizonyíték arra, hogy a számvitel is lehet érthető és szórakoztató. Hiszen a számvitel akkor jó, ha értik.
 

További információ itt, kattintson →

 

Nézzünk fentiekre néhány példát!

Amennyiben a cég a készletek alakulását mennyiségben és értékben folyamatosan nyilvántartja, úgy a készletekről mindig naprakész információ áll a vezetők, a tulajdonosok rendelkezésére.

Ennek pénzben is kifejezhető – és az optimális tőkebefektetést leginkább támogató - előnye az, hogy a készletek fogyásához rugalmasan igazítható a beszerzés, a lassan fogyó, valamilyen okból felhalmozódott készletek létéről és mennyiségéről időben szerezz tudomást, és megteheti a szükséges intézkedéseket, az ezért felelős vezető.

A vállalkozás könyvelője a nyilvántartás és a főkönyv adatainak ismeretében – az ezekből számítható mutatószámok időszakonkénti elemzésével – sokat segíthet a tulajdonosoknak az árbevételhez, az adózás előtti eredményhez mérten esetlegesen túl drága beszerzési források „leleplezésében”.

Fontos – és ennek is van költségeket csökkentő hatása -, hogy e módszer választása esetén nem kötelező az év végén a készletek tényleges számbavétele, azaz a leltározás. A vállalkozás vagyonának mérlegben szereplő értékét alátámasztó kimutatás a folyamatos nyilvántartás adataiból összeállítható.

Az optimális készletszintre törekvés mellett, a folyamatos mennyiségi és értékben való nyilvántartás különösen a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak javasolt, valamint azon termékek előállítását végző cégeknek, amelyeknél nem pusztán a mennyiségük miatt nagy értékű alapanyagokkal dolgoznak.

Ugyancsak megfontolandó e nyilvántartás vezetése a kisebb, de bizományba átvett árut rendszeresen értékesítő üzleteknek is.

A folyamatos készletnyilvántartás csak értékben (beszerzési vagy eladási árakon) történő vezetése esetén csak a készletek összértéke ismert, de annak áruféleségenkénti mennyisége nem.

Ezért csak a kevés áruféleséget forgalmazó, de a megfelelő számítógépes háttérrel nem rendelkező vállalkozások számára jelenthet megoldást, ahol a pénztárgéphez nem kapcsolódik számítógépes készletnyilvántartó program, így a folyamatos mennyiségi nyilvántartás nem, vagy csak jelentős többletmunkával lenne bevezethető.

Tipikusan ilyenek az áruk bizonyos körére specializálódott, kisebb szakboltok, például a csak öltönyöket - és esetleg kiegészítőket, ingeket, nyakkendőket – árusító ruházati bolt.

E nyilvántartás adatai is segítséget nyújtanak a beszerzési és készletezési döntésekhez, de a készletekben lekötött tőke ideális szintjének nyomon követéséhez még e bolttípusok esetében sem ad elegendő támpontot a tulajdonosoknak. Továbbá az esetlegesen elfekvő készletek létéről és mennyiségéről sem tájékoztat.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

 

Ezért a beszerzések során a vállalkozó kénytelen a tapasztalataira, megfigyelésire építeni a „miből és mennyit vegyünk” kérdés eldöntésekor.

Ráadásul kénytelen rendszeres időközönként a készletek egészét leltározással felmérni. Ez bevételkiesést is okozhat, ha a leltárfelvételt az üzlet zárva tartásával oldják meg, míg a költségek növekedésével (túlórákra eső bér, világítás, fűtés) jár, ha a nyitvatartási időn kívül végzik el e munkát.

Ugyanakkor a vállalkozásokra általában jellemzőnél gyakoribb leltározás időben fényt deríthet a gondatlan árukezelésből vagy tárolásból, a dolgozók figyelmetlenségéből adódó hiányra. Így a vállalkozó megtéríttetheti az okozott kárt az azért felelősökkel, ezzel ráfordításai is csökkennek.

Kizárólag értékben történő nyilvántartás esetén további költségeket jelent az is, hogy az év végén, a mérleg összeállításához kötelező a készletek tényleges felmérésére, a leltározás.

E cégek könyvelői év közben leginkább azzal segíthetik a tulajdonosokat, ha az előző év könyvelési és leltáradataiból – például felhasznált, értékesített, selejtezett készlet és ennek árbevételhez viszonyított aránya – a tárgyévi beszerzési árak változásából következtetve segítenek minél pontosabb becslést adni arra a készletszintre, amely mellett valószínűleg nem kell elfekvő, akár átmenetileg is felesleges anyagban, áruban, raktározási költségben leköti a vállalkozás pénzét.

A folyamatos készletnyilvántartás csak mennyiségben történő vezetése ritkán választott megoldás. Alkalmazása ott célszerű, ahol a tulajdonos a műszak végén el akarja
számoltatni az alkalmazottakat a rájuk bízott készlettel – például vendéglők, italboltok-, de a nyilvántartás vezetése nem számítógéppel, hanem kézzel történik.

Ez a módszer egyes áruféleségek napi nyitókészletének és az esetleges beérkezéseknek a feljegyzése mellett az értékesítések darabszám szerinti rögzítését jelenti. Amellett, hogy e nyilvántartás alapján a vezetőség idejében elcsípi a – szó szerint - saját zsebére dolgozó munkavállalót, a csak értékben való kimutatással szemben, sokkal inkább támogatja a beszerzésekért felelős vezető munkáját: az egyes áruk tényleges mennyiségének és a kereslet napi szintű ismeretében a megrendeléseket is a tényleges igénynek megfelelően intézheti a vállalkozás.

Ez esetben a társaság könyvelője év közben a beszerzési árak változásaira, az anyagköltség, az ELÁBÉ árbevételhez mért arányának - korábbi évhez, évekhez viszonyított - változásaira koncentrálhat, a markáns, és a piaci árak változásából egyébként nem következő „drágulásra” hívhatja fel a vezetőség figyelmét. (A háttérben – például - nem megfelelő beszerzési forrás, esetleg a selejt túlságosan magas aránya, a készletek hűtlen kezelése állhat.)

Amennyiben a vállalkozás sem mennyiségi, sem értékbeni készletnyilvántartást nem vezet
folyamatosan, az jelentősen megnehezíti a beszerzésekre vonatkozó döntéseket.

Adómentességek az áfa rendszerében

A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.

Az áfa kiskönyvtár sorozat kötetei most elérhetőek a kettőt fizet, hármat vihet akció keretén belül is! Az akció részleteiért kattintson ide!

Megrendelés >>

 

Kétségtelen, hogy ezzel a vállalkozó megtakarítja a készletnyilvántartás kialakításával és folyamatos vezetésével összefüggő kiadásokat, de a csupán „megérzésekre”, korábbi tapasztalatokra építő készletezés a bevétel kiesésével, az eltúlzott mennyiségben tárolt, vagy az esetlegesen elfekvő, sérült készlet raktározása a költségek növekedésével járhat. E megoldás gyakorlatilag egyáltalán nem támogatja a cég készletekre szánt tőkéjének optimális felhasználását. (Kivéve a csak egy-két terméket, alapanyagot azonos méretben, kiszerelésben forgalmazó, felhasználó cégeket, ahol csupán körbenézve a raktárban, azonnal látható, üresek-e a polcok és rendelni kell, vagy sem…)

Fontos, hogy a könyvelő „hozott anyagból” dolgozik, nem csupán a társaság bizonylatait, hanem a tulajdonosok üzleti elképzeléseit, szándékait, stratégiáját is ideértve. Ezeket figyelembe véve kell egyensúlyoznia a számviteli törvény adta keretek, és a vállalkozás tulajdonosainak elvárásai között.

Így ott, ahol év közben sem mennyiségi, sem értékbeni készletnyilvántartás nincs, a könyvelő a „fegyvertár” fentebb felsorolt valamennyi elemét bevetheti megbízója érdekében.

A készletek folyamatos nyilvántartásának hiányában pedig év végén mindenképpen kötelező az általában a bérköltségeket is növelő leltározás.

Persze a bérköltségeknek a cég stratégiájához igazított optimalizálására – természetesen a jogszabályok betartása mellett – is van lehetőség. Erről lesz szó a folytatásban.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • elemzés

    A stratégia szó eredeti, ógörög jelentése hadművészet, amelynek alapja az, hogy a hadviselés során szerzett tapasztalatokra építve meghatározhatóak az adott ország céljai és az ezek eléréséhez szükséges eszközök. Nem véletlen, hogy a kifejezést- és a mögöttes tartalmat – más területek, így az üzleti világ is átvette.

  • Fotó: shutterstock

    A vállalkozás számviteli rendszere csak egyik eleme ugyan a stratégiájának, de komoly befolyással bír a cég vagyoni, pénzügyi helyzetére, eredményességére. Az alábbiakban látunk néhány példát a „hogyanokra”.

  • Fotó: shutterstock

    Egy adott cégben rejlő befektetési kockázatok minimalizására szolgál az átvilágítás, amelynek során teljes körű elemzés készül a társaság gazdasági, jogi, pénzügyi, vagy például informatikai állapotáról. 

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.