A felszámolás számviteli feladatai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezői a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelező, a végelszámoló, a cégbíróság vagy büntetőügyben eljáró bíróság kezdeményezése alapján indulhat. Az adós fizetésképtelenségét a bíróság vizsgálja. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal

• záró leltárt,
• tevékenységet lezáró éves beszámolót,
• az eredmény felosztása után zárómérleget, továbbá
• adóbevallást készíteni.

Ezeket a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül köteles átadni a felszámolónak és az adóhatóságnak. A tevékenységet lezáró beszámolót – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt – a mérlegfordulónapot követő 30 napon belül kell letétbe helyezni és közzétenni.

A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt is köteles könyvvezetési kötelezettségének eleget tenni.  A felszámolási időszak egy üzleti évnek tekintendő, függetlenül annak tényleges időtartamától. A felszámoló a tevékenységet lezáró beszámoló alapján nyitó felszámolási mérleget készít. A gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdő időpontjától évente köteles közbenső felszámolási mérleget készíteni.

Közbenső felszámolási mérleg a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után akkor is készíthető, ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez, illetve részbeni teljesítésére elegendő pénzeszköz folyt be.

A felszámoló a felszámolás befejezésekor az alábbi dokumentumokat köteles elkészíteni:

• felszámolási zárómérleget,
• a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást,
• záró adóbevallást,
• vagyonfelosztási javaslatot.

A felszámolási zárómérleg elkészítése – bizonyos kivételektől eltekintve – a felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével kötelező.

Számvitel nagy kézikönyve csomag
A csomagban lévő kiadványok: 1. A számvitel nagy kézikönyve 2014 2. Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek Most két kiadványt kap egy áráért! Bővebb információ és megrendelés itt!

A vagyonfelosztási javaslat a Csőd tv.-ben meghatározott kielégítési sorrendnek megfelelő felépítésben és sorrendben tartalmazza a kötelezettségek (tartozások) összegét, és ezzel szembeállítva a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek (tartozások) teljesítésére kijelölt eszközök értékét. Amennyiben a vagyoni eszközök értéke kevesebb, mint a kötelezettségek (a tartozások) értéke, a sorrendben hátrább lévő hitelezők igénye a gazdál­kodó szervezet vagyoni eszközeiből nem kerül kielégítésre.

A felszámoló a felszámolás befejezése során előkészített dokumentumokat megküldi a bíróságnak és a zárómérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. A záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni.

A felszámolás számviteli feladatairól Dr. Sramkó Szilvia ír a Számviteli Tanácsadó 2014/05. számában megjelent cikkében.

---