Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kötelező audittól mentesített kisvállalatok működése is rejt kockázatokat, ezért érdemes megfontolni a kisvállalati könyvvizsgálat előnyeit.
A remélhetőleg élénkülő kkv-szektor a jövőben sem nyújt nagyobb üzleti lehetőségeket a könyvvizsgálói szakmának, hiszen az elfogadott „Európa 2020 stratégia” célja az adminisztratív terhek folyamatos csökkentése és az üzleti környezet javítása a mikro-, kis- és középvállalkozások (SMEs) tekintetében. Érthető, hogy az élénkítés gazdaságpolitikája előnyt élvez. Ugyanakkor aggodalomra adhat okot a vállalati kontrollrendszerek leépülése és a belső ellenőrzés tökéletes hiánya mellett a független audit kiszorulása is a mikro- és kisvállalati körből.
Aki már részt vett mikro- vagy kisvállalkozás könyvvizsgálatában, tapasztalhatta, hogy a standardok itt olykor kevésbé segítenek, mint inkább terhelnek. A menedzsment ellenőrzése a tulajdonos megbízásából okafogyott, lévén a cégek többségénél a tulajdonos maga a cégvezető. A befektetői érdek értelmezhetetlen, a partnerkapcsolatokhoz szükséges információkat sem a beszámolóból nyerik, a banki kapcsolatok pedig szűk körűek. A független könyvvizsgálóra itt inkább tanácsadóként tekintenek, aki a vezetés pénzügyi ismereteit pótolja, az adójogi, pénzügyjogi, sőt gyakran munkajogi stb. kereteket ismerteti. A külső kontrollnak azonban mindezek ellenére van relevanciája a kkv-szektorban, számos kutatás bizonyítja ugyanis, hogy a piaci szereplőket egészen sajátos kockázati magatartás jellemzi.
 |
Időpont: 2014. december 9–10.
Helyszín: Best Western Hotel Hungária Előadók: közismert szakértők, adózási, számviteli, pénzügyi szakemberek 1. nap: Számviteli változások a gyakorlatban 2014 • Számviteli változások 2015-től • Számviteli ellenőrzés és a hibák javítása • Értékcsökkenés számviteli kérdései elszámolása 2. nap: Az adózás rendjéről szóló törvény változásai • Személyi jövedelemadó változásai • Járulékok változásai • Általános forgalmi adó változásai • Társasági adó változásai |
A legtöbb ellenőrzési típusnál az alanyok három csoportja különíthető el. Vannak, akik nem akarnak szabályszerűen működni, szándékosan kerülik a törvényes megoldásokat. Őket a jog teljes erejével kell kényszeríteni és visszatérő, erős kontroll alatt kell tartani. Vannak, akik szeretnének, de nem mindig tudnak szabályszerűen működni, esetükben a gyakori ellenőrzésnek a segítő jellege hangsúlyozandó. Véleményem szerint a kkv-szektor legtöbb szervezete e kategóriába tartozik. Végül vannak, akik számára a törvényes működés a cél, és képesek is megfelelni ennek; birtokában vannak mindazon pénzügyi információknak és szakmai kvalitásoknak, melyek alapján racionális, megalapozott döntéseket hoznak. Csak ez utóbbi kategóriára igaz feltétel nélkül, hogy adminisztrációs enyhítéssel, az ellenőrzés minimalizálásával érdemes könnyíteni a dolgukat.
Ha a gazdasági szereplő nem tud vagy nem akar szabályszerűen és törvényesen működni, és az utólagos ellenőrzést is kiiktatjuk vagy véletlenszerűvé válik, számos negatív konzekvenciával kell számolnunk. Visszatérően születhetnek megalapozatlan döntések, veszteséget, likviditási problémákat, csődközeli vagy csődhelyzetet generálva, ezzel a céget és dolgozóit veszélyeztetve. Ebbe a körbe tartozhat az adóoptimalizálás elmaradása is. További súlyos kimenet lehet az adóelkerülés, a kreatív számvitel, a csalás vagy mulasztás.
A kisvállalatok kockázati attitűdjéről és a kisvállalati könyvvizsgálat sajátosságairól Dr. Fülöp Katalin ír a Számviteli Tanácsadó 2014/07-08. számában megjelent cikkében.
