A költségvetésben is elérkeztek a zárási feladatok

mkvkok_kis
  • Értesítő a rovat cikkeiről

 …avagy mire érdemes a szakembereknek ebben az időszakban figyelmet fordítaniuk?

Immár négy éve, hogy 2014. január 1-től az államháztartás számviteli rendszere alapjaiban változott meg. Ebben az eltelt négyéves időszakban az évenkénti változásokkal csak kisebb kiegészítések, pontosítások kerültek átvezetésre. Így történt ez 2017. év végén is, mikor 2018. január 1-jétől a 380/2017.(I.11.) Korm. rendelet tovább pontosította az államháztartás számviteli rendszerét. Ezek a változások döntően más jogszabályokkal vannak összefüggésben, illetve a gyakorlati tapasztalatokon alapuló kiegészítések, pontosítások.

Ezek közül a legfontosabbak:

  • az időbeli elhatárolások esetében, a halasztott bevételeket felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeinél akkor is meg kell szüntetni, ha a támogatás visszafizetésre kerül;

  • a 413. Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai számlát nem kell továbbbontani a mérlegben;

  • a behajthatatlan követeléseket a költségvetési szerveknek is a jövőben a számviteli törvény általános előírásai szerint kell elszámolni, de változatlanul nem jelent behajthatatlan követelést, ha a végrehajtó szünetelteti az eljárást;

  • a korengedményes nyugdíjazás miatti kijelölt kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokkal kapcsolatos előírások törlésre kerülnek, mivel a korengedményes nyugdíjazás miatti elszámolások 2017. december 31-én megszűntek;

  • a rovatrendben a tartalmi leírások kiegészültek, pontosításra, illetve törlésre kerültek.

Mint látható, ezek a változások valóban nem érintik az államháztartási számvitel alapjait, de ismeretük fontos minden gyakorló szakember számára. Az előzőekben vázolt korrekciók mellett a 2017. évi éves költségvetésibeszámoló-készítés időszakában az éves zárási feladatok egy-két olyan elemére szeretném ráirányítani a figyelmet, amelyek a tapasztalatok szerint még mindig gondot jelentenek.

Ilyennek tartom az év végi értékelési feladatok közül a követelések értékelését, illetve a mérleg egyes sorainak leltári alátámasztását.

Követelések értékelése

A követelések esetében a fordulónapi értékelésre a költségvetési szerveknek három módszer áll rendelkezésükre.

Az egyik az ún. egyszerűsített értékelés, amelyet a közhatalmi bevételekből származó követeléseknél, valamint az olyan kis összegű követeléseknél, amelyek adók módjára hajthatók be, választhat a költségvetési szerv. Ennek az egyszerűsített értékelésnek a lényege, hogy az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelésbeszedés eredményének előző költségvetési évre, évekre vonatkozó adatai alapján kell kialakítani. Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat évente felül kell vizsgálni. Ezen belül az államháztartás számviteli rendjéről szóló 4/2013.(I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) a folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseknél lejáratuk szerint kötelezően alkalmazandó csoportok megképzését írja elő.

A másik módszer a számviteli törvény 55. § (2) bekezdésében leírt százalékos, csoportos értékelés, amelyet a vevőnként, adósonként mutatkozó kis összegű (2017. évben 100 000 Ft) követelések esetében lehet alkalmazni.

Készüljön fel velünk az új Pp. hatálybalépésére!

 A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata >>

A polgári perrendtartás (1952-2016) jogszabálytükör >>

Polgári perrendtartás modul (Jogtár-kiegészítés) >>

Perjogi iratminták 2018. >>

 

A harmadik csoportban a követeléseket egyedileg kell értékelni. Ebbe a csoportba azok a követelések tartoznak, melyeket az előző kettőbe nem lehetett besorolni, vagy a költségvetési szerv azokat nem sorolta be. Az egyedi értékelés során azt kell megállapítani, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján milyen mértékű megtérülés várható az egyes követeléseknél. A még behajthatatlannak nem minősülő követelések esetében a várhatóan meg nem térülő követelés összegét kell értékvesztésnek tekinteni, de itt a tartósság az általános szabályok szerint nem értelmezhető, csak a meglévő dokumentumokra és a jelentős összegre kell figyelni.

Ezekben az esetekben az adott követelés előtörténetének vizsgálata alapján kell, dokumentálható módon megállapítani az értékvesztés számszerűsített összegét. Például: a felszámoló, vagy a végrehajtó által adott olyan bizonylat alapján, amely szerint a követelésünk egy része várhatóan nem térülhet meg. A követelés értékvesztését, ezekben az esetekben ennek a bizonylatnak az alapján kell elszámolni.

Azoknál a követeléseknél, melyeket az előző beszámolási időszakban is értékeltünk, azt kell vizsgálni, hogy az elmúlt időszak alatt történt-e változás a korábbi elszámoláshoz viszonyítva. Azoknál a követeléseknél, melyek a mérleg fordulónapján még „nyitottak” voltak, de a mérlegkészítés időszakában megtérülnek, vagy még nem járt le mérlegkészítési időpont végével a fizetési határidejük, ott az értékvesztés összege nulla lesz. Nem fogadható el olyan egyedi értékelés, ahol a költségvetési szerv a saját szabályzatában állapít meg a lejárt fizetési határidők napjaihoz százalékos mértékű értékvesztést, mert ez nem dokumentálható.

A követeléseknél az értékvesztés akkor számolható el, ha annak összege jelentős. Az Áhsz. a jelentős összeget meghatározza, azt a költségvetési szerv saját döntése alapján nem állapíthatja meg (a bekerülési érték 10%-a, vagy 100 000 Ft).

A mérleg egyes sorainak leltárral történő alátámasztása

Az Áhsz. 22. §-ában foglaltak szerint a költségvetési szerveknek az éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat.

Ez az előírás nem jelent újdonságot a költségvetési szerveknél, azonban ennek „kivitelezésénél” a gyakorlatban még mindig akadnak problémák. Először is nagyon fontos, hogy a könyvvezetésben a részletező (analitikus) nyilvántartások december 31-ei kivonata nem egyenlő a leltári alátámasztással. A leltározás végeredménye a leltári kimutatás. Az egyeztetéssel történő leltározást a költségvetési szerveknek is a mérleg fordulónapjával kell végrehajtania, és az ennek eredményeként készült leltári kimutatás megfelel az Áhsz. szerinti leltári alátámasztás dokumentumának. Nagyobb a gond azokkal az eszközökkel, melyeket a számviteli törvény vonatkozó előírásai szerint nem kell minden évben mennyiségi felvétellel leltározni, és a leltározás fordulónapját sem határozza meg a jogszabály. A költségvetési szerveknek a mennyiségi felvétellel leltározott eszközeikről is – függetlenül, attól, hogy mikor történt meg ez a leltározás – a mérleg fordulónapjára kell elkészíteniük a leltári kimutatást. Erre a jogszabályok kötelező formát nem írnak elő. Itt javasolható, hogy ki kell indulni a legutolsó fizikai leltározásáról készült leltári kimutatás adataiból, s ezekhez kell hozzádolgozni, az eltelt időszakban bekövetkezett eszköz növekedéseket és csökkenéseket, és így megkapjuk az adott év végi mérlegben értékkel szereplő adatokat. Az így elkészített kimutatás már megfelelő mód a leltári alátámasztásra, természetesen ezt mérlegsoronként kell összeállítani, az immateriális javak, tárgyi eszközök esetében ügyelve arra, hogy az adatok bruttó (bekerülési) érték, értékcsökkenés és nettó érték szintjén is rendelkezésre álljanak.

Az év végi beszámoló összeállításánál természetesen vannak még további fontos feladatok, de a tapasztalataim szerint a fentiek különös figyelmet érdemelnek. Szerencsére számos problémára megoldást hozott már az új államháztartási számviteli szabályrendszer alkalmazása, s remélhetőleg a még fennmaradtakra reagál majd – a 2018-ban is kötelezően alkalmazandó tematika mentén megvalósuló – államháztartási szakos kötelező továbbképzés, aminek tartalma még most formálódik a szakminisztériumban.

 

A cikk szerzője Szamkó Józsefné okleveles könyvvizsgáló, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója

MKVOK embléma

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Fotó: shutterstock

    Először áttekintjük azokat a számvitelt érintő változásokat, amelyeket november közepén a szokásos őszi – elsősorban adókérdéseket érintő – szabályváltozásokon belül fogadott el az Országgyűlés. Ezek után a szakma előtt álló rövid- és középtávú kihívásokról ejtünk szót.

  • naptár

    A 2018-as adótörvény-változások alapvetően az adózás rendjének újraszabályozásáról szólnak, azonban ne feledkezzünk meg emellett az anyagi jogszabályokat érintő változásokról se. Módosul a Tao, Szja, Áfa tv, de változásokat hoz az új év a szocho, eho, reklámadó, termékdíj, illeték vonatkozásában is. Ezen változások egy része szintén az adózás rendjének újrakodifikálásával áll összefüggésben. 

  • jog

    Vajon lehet-e olyan adószabályt írni, amelyet üdvözölnek az emberek?

  • munka

    2017. június 27-én jelent meg a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet módosításának tervezete, mely a számlázó programok adóhivatal felé történő adatszolgáltatásról szól. A rendelettervezetben a hatályba lépés dátuma 2018. július 1., mely időpontig még számos ponton várhatóak pontosítások, kiegészítések, valamint a műszaki követelményekkel kapcsolatos tájékoztatás megjelenése. A rendelettervezet céljai között szerepel ugyanakkor, hogy az adózók tudjanak tervezni a számlázóprogramokkal szembeni követelmények megváltoztatásának informatikai, fejlesztési hatásaival, megfelelően fel tudjanak készülni a jövő nyári időpontra.

  • Fotó: shutterstock

    Gyakran hallani arról, hogy a számviteli szolgáltatói, adó-tanácsadási szakterületen érvényesül igazán "az egész életen át tartó tanulás" eszméje. Böngészve a számvitellel, adózással és egyéb gazdasági jogszabályokkal kapcsolatos változásokat, napjainkban is megerősítve érezhetjük ezt, hiszen folyamatosan változik a mindennapi munkánkat befolyásoló szabályozók köre és tartalma.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • forint_pénz

    Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonban lévő vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, a minimálbéresek aránya a kereskedelemben a legnagyobb, 10 százalékos - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, az MTI-nek csütörtökön eljuttatott felméréséből.

  • csirkehús

    Ismét sikeres volt az együttműködés a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között. Mindhárom szervezet részt vett ugyanis az INTERPOL és az EUROPOL szervezte élelmiszerhamisítás elleni nemzetközi műveletben.

  • nav_logo

    Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), március végén 3015 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, emellett 1680 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.

  • GDPR

    Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint az első részben is taglalt, a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése, vagy ama rendelkezések bemutatása, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők. Ezúttal kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.

  • könyvelő

    Milyen feladatok merülnek fel a végelszámolás elindításakor, a végelszámolás időszaka alatt és a folyamat végén? Mire kell figyelni az egyes lépések során. Cikksorozatunkban a végelszámolás lépéseit járjuk körbe.