Céltartalék: az óvatosság elvének érvényesülése
Levezetjük, miért szükséges a céltartalék-képzés, és ismertetjük a szabályozást.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2016-os év is változásokat hozott a költségvetési szervek gazdálkodási, számviteli szabályait illetően, ezek azonban több helyütt csak az előző év zárlati munkálatait követően kerülnek fókuszba. Rövid összefoglalónk e változásokra igyekszik felhívni a figyelmet, mivel a kötelező adatszolgáltatások nem megfelelő teljesítésének több esetben anyagi kihatásai is lehetnek, illetve a gazdálkodási, pénzügyi szabályzatok aktualizálása sem odázható már el…
1. Számviteli szabályok
Az államháztartás számviteli rendjét a 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (Áhsz.) tartalmazza, melynek egyes szabályait módosította a 402/2015.(XII.15.) Korm. rendelet 2016. január 1-ei hatállyal. Ezek közül a legfontosabb változások a következők:
az előzetesen felszámított és a fizetendő áfát külön mérlegsorokban kell a jövőben feltüntetni. Az előzetesen felszámított áfán belül különbséget kell tenni a könyvvezetés során aszerint, hogy ez az áfa adott előleg kifizetéséhez, vagy más tételekhez tartozik és levonásba helyezhető, vagy nem helyezhető. A fizetendő áfát is el kell különíteni aszerint, hogy az kapott előleghez vagy más tételekhez tartozik,
változott a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a követelések és kötelezettségek, az egyéb sajátos elszámolások, valamint az időbeli elhatárolások év végi értékelésének elszámolási szabályai,
a pénzügyi számvitelben az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódóan megszűnt a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások fogalomkör, és a korábban itt elszámolt tételeket más eredményszemléletű bevételek és ráfordítások között kell elszámolni.
Ez a változás az eredmény-kimutatás sorainál is jelentős változásokat okozott,
az éves költségvetési beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos határidők megváltoztak, mind az irányítószervek, mind a Kincstár esetében,
kisebb pontosítások voltak a számlakeretben, a rovatrendben és a részletező nyilvántartásokban,
jelentősen megváltoztak az Áhsz. 17. számú mellékletében foglalt pénzeszköz egyeztetési feladatok,
az Áhsz.-ben foglalt változások érintették az egyes gazdasági események főbb könyvelési tételeit tartalmazó 38/2013. (IX.19.) NGM rendeletben foglaltakat is. Itt a legtöbb változás a következő gazdasági eseményeknél következett be:
áfa elszámolások,
eredményszemléletű bevételek és ráfordítások elszámolása,
részesedések elszámolása, ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli apportok elszámolása,
behajtási költségátalány.
2. Gazdálkodási változások
A költségvetési szervek gazdálkodási szabályait döntően az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet tartalmazza. Ezek a jogszabályok 2015. évben több esetben is módosultak, és az ezekből eredő változások a 2016. évi gazdálkodást is jelentősen érinthetik. A változások közül a legfontosabbak:
változott a központi és önkormányzati alrendszer költségvetés készítési szabályainak egy része,
a központi alrendszerben módosultak a kincstári költségvetésre vonatkozó határidők,
a többéves kötelezettségvállalások, vagy a költségvetési éven túli kiadási előirányzat terhére vállalt kötelezettségvállalások szabályrendszere kiegészült, pontosodott,
a központi alrendszerben új. szigorú szabályok kerültek bevezetésre a 60 napon túli tartozásállománnyal rendelkező szervezetek esetében,
a kincstári fő/felügyelő kijelölhetőségi szabályai kiterjesztésre kerültek a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok egyes beruházásainak esetében,
az új, 2016. évtől teljes körűen bevezetésre kerülő új központosított illetmény-elszámolási rendszer (KIRA) szabályai beillesztésre kerültek a végrehajtási rendeletbe,
a költségvetési támogatásokkal foglalkozó fejezet teljesen átszerkesztésre került, és ezen belül több lényeges szabály is változott:
a támogatási jogviszony tartalma pontosodott,
az egyedi döntés fogalomköre meghatározásra került,
az összeférhetetlenségi szabályokba kivételek épültek be,
az ellenőrzéstűrési kötelezettséget és a nyilvánossági követelményeket már a pályázati kiírásnak tartalmaznia kellene,
a támogatási előleg korábbi részletes kategóriái törlésre kerültek,
a szerződéskötéseknél bevezetésre került az ésszerű határidő fogalomkör,
a bizonylatok megőrzési szabályai a kedvezményezettekre is kiterjednek,
a saját forrás értelmezési szabályai is pontosodtak.
a Kincstár által vezetett számlák köre kibővült,
a helyi önkormányzatok általános működési és ágazati feladatai támogatásának ellenőrzési szabályai pontosodtak, és kapcsolódott ehhez a kincstári, új ellenőrzés egyes előírásai is,
változott az egyes adatszolgáltatások köre, és egyes határidők is, tekintettel a Kincstár bírságolási szabályaira,
a törzskönyvi nyilvántartás szabályai, döntően a Kincstárat érintően szintén változtak.
A cikk szerzője Szamkó Józsefné okleveles könyvvizsgáló, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.
Levezetjük, miért szükséges a céltartalék-képzés, és ismertetjük a szabályozást.
A cikksorozat befejező részében néhány speciális esetkörről lesz szó.
Nem minden leltárhiány von maga után áfafizetési kötelezettséget. Bemutatjuk a szabályozást.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!