A költségvetési szervek új gazdálkodási, számviteli szabályairól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2016-os év is változásokat hozott a költségvetési szervek gazdálkodási, számviteli szabályait illetően, ezek azonban több helyütt csak az előző év zárlati munkálatait követően kerülnek fókuszba. Rövid összefoglalónk e változásokra igyekszik felhívni a figyelmet, mivel a kötelező adatszolgáltatások nem megfelelő teljesítésének több esetben anyagi kihatásai is lehetnek, illetve a gazdálkodási, pénzügyi szabályzatok aktualizálása sem odázható már el…


1. Számviteli szabályok

Az államháztartás számviteli rendjét a 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (Áhsz.) tartalmazza, melynek egyes szabályait módosította a 402/2015.(XII.15.) Korm. rendelet 2016. január 1-ei hatállyal. Ezek közül a legfontosabb változások a következők:

  • az előzetesen felszámított és a fizetendő áfát külön mérlegsorokban kell a jövőben feltüntetni. Az előzetesen felszámított áfán belül különbséget kell tenni a könyvvezetés során aszerint, hogy ez az áfa adott előleg kifizetéséhez, vagy más tételekhez tartozik és levonásba helyezhető, vagy nem helyezhető. A fizetendő áfát is el kell különíteni aszerint, hogy az kapott előleghez vagy más tételekhez tartozik,

  • változott a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a követelések és kötelezettségek, az egyéb sajátos elszámolások, valamint az időbeli elhatárolások év végi értékelésének elszámolási szabályai,

  • a pénzügyi számvitelben az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódóan megszűnt a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások fogalomkör, és a korábban itt elszámolt tételeket más eredményszemléletű bevételek és ráfordítások között kell elszámolni.

Ez a változás az eredmény-kimutatás sorainál is jelentős változásokat okozott,

  • az éves költségvetési beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos határidők megváltoztak, mind az irányítószervek, mind a Kincstár esetében,

  • kisebb pontosítások voltak a számlakeretben, a rovatrendben és a részletező nyilvántartásokban,

  • jelentősen megváltoztak az Áhsz. 17. számú mellékletében foglalt pénzeszköz egyeztetési feladatok,

  • az Áhsz.-ben foglalt változások érintették az egyes gazdasági események főbb könyvelési tételeit tartalmazó 38/2013. (IX.19.) NGM rendeletben foglaltakat is. Itt a legtöbb változás a következő gazdasági eseményeknél következett be:

    • áfa elszámolások,

    • eredményszemléletű bevételek és ráfordítások elszámolása,

    • részesedések elszámolása, ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli apportok elszámolása,

    • behajtási költségátalány.

2. Gazdálkodási változások

A költségvetési szervek gazdálkodási szabályait döntően az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet tartalmazza. Ezek a jogszabályok 2015. évben több esetben is módosultak, és az ezekből eredő változások a 2016. évi gazdálkodást is jelentősen érinthetik. A változások közül a legfontosabbak:

  • változott a központi és önkormányzati alrendszer költségvetés készítési szabályainak egy része,

  • a központi alrendszerben módosultak a kincstári költségvetésre vonatkozó határidők,

  • a többéves kötelezettségvállalások, vagy a költségvetési éven túli kiadási előirányzat terhére vállalt kötelezettségvállalások szabályrendszere kiegészült, pontosodott,

  • a központi alrendszerben új. szigorú szabályok kerültek bevezetésre a 60 napon túli tartozásállománnyal rendelkező szervezetek esetében,

  • a kincstári fő/felügyelő kijelölhetőségi szabályai kiterjesztésre kerültek a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok egyes beruházásainak esetében,

  • az új, 2016. évtől teljes körűen bevezetésre kerülő új központosított illetmény-elszámolási rendszer (KIRA) szabályai beillesztésre kerültek a végrehajtási rendeletbe,

  • a költségvetési támogatásokkal foglalkozó fejezet teljesen átszerkesztésre került, és ezen belül több lényeges szabály is változott:

    • a támogatási jogviszony tartalma pontosodott,

    • az egyedi döntés fogalomköre meghatározásra került,

    • az összeférhetetlenségi szabályokba kivételek épültek be,

    • az ellenőrzéstűrési kötelezettséget és a nyilvánossági követelményeket már a pályázati kiírásnak tartalmaznia kellene,

    • a támogatási előleg korábbi részletes kategóriái törlésre kerültek,

    • a szerződéskötéseknél bevezetésre került az ésszerű határidő fogalomkör,

    • a bizonylatok megőrzési szabályai a kedvezményezettekre is kiterjednek,

    • a saját forrás értelmezési szabályai is pontosodtak.

  • a Kincstár által vezetett számlák köre kibővült,

  • a helyi önkormányzatok általános működési és ágazati feladatai támogatásának ellenőrzési szabályai pontosodtak, és kapcsolódott ehhez a kincstári, új ellenőrzés egyes előírásai is,

  • változott az egyes adatszolgáltatások köre, és egyes határidők is, tekintettel a Kincstár bírságolási szabályaira,

  • a törzskönyvi nyilvántartás szabályai, döntően a Kincstárat érintően szintén változtak.

A cikk szerzője Szamkó Józsefné okleveles könyvvizsgáló, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.

 


Kapcsolódó cikkek