Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A számviteli törvény 2016 január 1-től hatályos szabályainak korrekcióját hozta a június 15-én kihirdetett módosítás. Tekintettel arra, hogy a szabályok már a kihirdetés napján hatályba léptek, egy részük már a 2016 évről készült beszámolóra is hatással lesz, így a cikksorozat első része összefoglalja a 2016. január 1 -től érvényes rendelkezéseket, a következő részben az évközi módosítás jelentősebb előírásairól olvashat majd.
A 2016. január 1. -én hatályba lépett számviteli törvénymódosítás jelentős változásokat hozotta magyar számviteli szabályozásban.
A változások célja a 2013/34/EU irányelv átültetése, amely az éves pénzügyi kimutatások és az egyéb beszámolók egész unióra kiterjedő összehasonlíthatóságának és a beszámolók megbízhatóságával kapcsolatos bizalom fokozott mértékű, következetes és konkrét adatközlés révén történő növelésének elősegítése mellett a kisebb méretű cégek adminisztratív terheinek csökkentése.
Nézzük azonban sorban a számviteli törvény (továbbiakban: Szt.)azon változásait, amelyek befolyásolják a számviteli nyilvántartások kialakított rendszerét, átalakítják azokat a követelményeket, amelyeknek történő megfeleléshatással van a kialakított nyilvántartásokra, illetve a vállalkozások tulajdonosainak dönteniük kell a számviteli nyilvántartásokkal kapcsolatosan.
Az egyszerűsített éves beszámolót készítők köre bővült, mivel a választásnál figyelembe vehető mutatók jelentősen növekedtek. Egyszerűsödött emellett a jelenleg konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezettek élete is, hiszen lényegesen emelkedtek a határértékek, különösen az árbevételre vonatkozóan.
|
Egyszerűsített éves beszámolókritériumok |
2015 évig |
2016 évtől |
|
|
Mérlegfőösszeg |
(m Ft) |
500 |
2. 000 |
|
Éves nettó árbevétel |
(m Ft) |
1. 000 |
2. 400 |
|
Átlagos létszám |
(fő) |
50 |
50 |
Nem változott, hogy az egyszerűsített éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll, és az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak továbbra sem kell üzleti jelentést és Cash-Flow kimutatást készíteniük.
|
Konszolidált éves beszámolókritériumok |
2016 évig |
2016 évtől |
|
|
Mérlegfőösszeg |
(m Ft) |
5. 400 |
6. 000 |
|
Éves nettó árbevétel |
(m Ft) |
8 000 |
12 000 |
|
Átlagos létszám |
(fő) |
250 |
250 |
A gyakorlatban az értékhatár növekedésekkel egyszerűsödik a vállalkozások jelentős részének a beszámoló készítési kötelezettsége, a magyarországi vállalkozói szerkezetet figyelembe véve a vállalkozások legalább 90%-a bele fog férni az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló kategóriákba.
2016. január 1-től nem változott a 398/2012.(XII.20.) Kormányrendelet szerinti Mikrogazdálkodói éves beszámoló készítésének feltételrendszere.
Mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámolót készíthet választása szerint az a vállalkozás, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, és két egymást követő üzleti évben nem haladja meg az következő három érték közül kettőben a számviteli törvényben meghatározott értékeket. A mérlegfőösszeg 100 millió forint alatt marad, éves nettó árbevétele nem éri le a 200 millió forintot, és 10 alatti átlagos létszámmal rendelkezik.
A mikrogazdálkodói beszámoló a 389/2012. (XII.20) kormányrendelet alapján készített beszámolóból és eredmény-kimutatásból áll, és továbbra sem készíteni a vállalkozásnak kiegészítő mellékletet és nem kell rendelkeznie a társaságnak számviteli politikával sem. [Szt.9.§ ((6a)]
2. Az osztalékról való döntés és az osztalék kifizetése [Szt.39.§ (3),(3a); Szt.84.§ (1)]
2016. január 1. -tőlaz osztalék elszámolására abban az üzleti évben kerül sor, amely évben a döntést a társaság tulajdonosok meghozták, és így az osztalék forrása az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék lesz.
Az osztalék kifizethetőségre vonatkozó korlátok érdemben nem változtak, a maximálisan kifizethető osztalék mértéke azonban mégis változik a jelenleg érvényben lévő szabályokhoz képest abban az esetben, ha a vállalkozás eredménytartaléka negatív a fordulónapon. A pozitív tőketartalékot ugyanis nem lehet már csak a számításnál figyelembe venni, hanem azt még az üzleti év zárása előtt át kellene vezetni a negatív eredménytartalék ellentételezésére – ehhez azonban az volna szükséges, hogy a tulajdonosok erről még a fordulónap előtt határozatot hozzanak.Ennek megfelelően – figyelembe véve az osztalékfizetési korlátokat – az osztalék fizetés forrása a korábbi évek felhalmozott eredménye és a tárgyévi eredmény lehet.
A 2016. évben elért adózott eredményről szóló döntést 2017. évben hozhatják meg a társaság tulajdonosai, de ennek számviteli elszámolására a döntés évében kell, hogy sor kerüljön. A tulajdonosok döntésének megfelelően 2017.-ben kerül majd sor az osztalékról szóló döntésekszámviteli megjelenítésére a beszámolóban is, úgy hogy a társaság 2016. évi eredmény megállapítása után az adózott eredményt eredménytartalékba helyezi és az eredménytartalékból történő osztalékfizetést – az erről tulajdonosi döntésrőlszóló határozat napjával – rögzíti a 2017.évi nyilvántartások keretében.
3. Az üzleti vagy cégérték számviteli kezelése [Szt. 3.§ (5) 1-2.;52.§ (4); 53.§ (3)]
2016. január 1 -től pozitív vagy negatív üzleti vagy cégértéket csak akkor lehet kimutatni, ha a megvásárolt társaságért, üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték magasabb vagy alacsonyabb, mint a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke. A minősített többséget biztosító befolyás szerzése (pl.: cégvásárlás esetén) a továbbiakban már nem eredményezheti üzleti vagy cégérték állományba vételét, a teljes fizetett ellenértéket részesedésként kell kimutatni.
Megszűnik az üzleti vagy cégértékre az eddig lehetséges korlátlan hasznos élettartam; a jövőben kötelező az 5-10 év alatt történő terv szerinti leírás, valamint az elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírására sem lesz lehetőség.
Azon vállalkozásoknak, amelyek az új törvény által nem elfogadott módon keletkeztetett goodwillt mutatnak ki könyveikben, a 2016. évi beszámoló nyitó adataiban a részesedések értékére szükséges átvezetniük a goodwill értékét.
Egyes speciális esetekben (pl.: múltbeli beolvadás során ki nem vezetett goodwill) azonban számolniuk kell a goodwill eredmény terhére történő megszüntetésével.
4. Mérleg és eredménykimutatás formájának változása [Szt. 27.§ (3a) (3b); 30.§ (2a);70.§ (1),(2);2,4,5 mellékletek]
2016. január 1 -től új fogalom – az IFRS-ben megszokott „significantinfluence”, azaz mértékadó befolyás kategória szinonimájaként – a jelentős tulajdoni részesedés, amelyek olyan 20 % -t meghaladó részesedések, amelyek nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak. Az ezekhez kapcsolódó mérlegsorokat külön kell kimutatni:
Az eredménykimutatás legfontosabb változása, hogy megszűnt a rendkívüli eredmény kategória, így a korábban itt kimutatott tételek az egyéb bevételek, ráfordítások, illetve a pénzügyi eredménybe közé kerültek.
Az osztalékfizetés szabályainak változása miatt megszűnik a mérleg szerinti eredmény, így az eredménykimutatás az adózott eredmény kategóriánál ér véget. Ebből az következik, hogy a nyereségfelosztás rendszere is megváltozik, és az adózott eredmény kerül a saját tőkébe.
5. A kiegészítő melléklet változása [Szt. 14.§ (4); 82.§ (3) c ;88.§ (10); 90.§ (4) ; 91.§ (a);177.§ (45)]
2016. január 1 -től a kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogy azok a tételek a mérlegben és eredménykimutatásban szerepelnek.
Megváltozott az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozó előírás is, melynek következtében az adattartalom csökken, illetve a törvény konkrétan rögzíti, hogy milyen tartalommal kell az információkat megjeleníteni.
Megváltozott és ennek keretében növekedett az éves beszámolót készítő vállalkozások kiegészítő mellékletének, és üzleti jelentésének adattartalma.
A társaság számviteli politikájában, meg kell határozni, hogy mit tekint a társaság kivételes nagyságrendűnek, és a kiegészítő mellékletben a kivételes nagyságú, vagy előfordulású bevételeket és ráfordításokat be kell mutatni.
Kötelező bemutatni a bérjárulékok összegét állománycsoportonként, az igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit jogcímenként, az opciós jogokat, részletezni kell a befektetett pénzügyi eszközök megtérülésének számításait.
Be kell mutatni az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak társasági adóra gyakorolt hatását, illetve értékhatár nélkül kell bemutatni azokat a tételeket, amelyek tőkeműveletekhez illetve átalakuláshoz, egyesüléshez és szétváláshoz kapcsolódnak.
A befektetett pénzügyi eszközök könyvszerinti értékének a valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén be kell mutatni a kiegészítő mellékletbe azok könyvszerinti értékét és valós értékét, valamint annak indoklását, miért nem számoltak el értékvesztést. A kiegészítő mellékbe részletezni kell azokat a bizonyítékokat is, amelyek alátámasztják a feltételezést, hogy a könyvszerinti érték meg fog térülni.
6. A könyvvizsgálói jelentés módosulása [Szt. 156.§ (5); 156.§ (5) h; 156.§ (5) j]
A könyvvizsgálónak a jelentésében nyilatkoznia kell arról, hogy az érintett társaság rendelkezésre bocsátotta-e
A könyvvizsgálónak a jelentésében nyilatkoznia kell arról, hogy az üzleti jelentés összhangban van-e az éves beszámolóval, illetve megfelel-e a beszámoló a számviteli törvény, illetve egyéb más jogszabályban foglaltak előírásainak. A könyvvizsgálóinak jelentési kötelezettsége lesz arra vonatkozóan is, hogy tudomására jutott-e bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés az üzleti jelentésben, ha igen akkor a hibás közlés milyen jellegű.
A könyvvizsgálónak meg kell fogalmaznia véleményét könyvvizsgálói jelentésben a tőzsdei kibocsátók vezetőségének üzleti jelentése részeként készített vállalatirányításai nyilatkozattal kapcsolatosan, különös tekintettel a belső ellenőrzés és kockázatkezelés beszámolót alátámasztó rendszerére.
A cikk szerzője Homor József okl. könyvvizsgáló, okl. adószakértő, igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója, a H & H Homor és Társai Könyvvizsgáló,Gazdasági- és Adótanácsadó Kft. munkatársa. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.
