A számviteli törvény 2016. évi változásai az évközi módosítás tükrében (1. rész)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A számviteli törvény 2016 január 1-től hatályos szabályainak korrekcióját hozta a június 15-én kihirdetett módosítás. Tekintettel arra, hogy a szabályok már a kihirdetés napján hatályba léptek, egy részük már a 2016 évről készült beszámolóra is hatással lesz, így a cikksorozat első része összefoglalja  a 2016. január 1 -től érvényes rendelkezéseket, a következő részben az évközi módosítás jelentősebb előírásairól olvashat majd.

A 2016. január 1. -én hatályba lépett számviteli törvénymódosítás jelentős változásokat hozotta magyar számviteli szabályozásban.

A változások célja a 2013/34/EU irányelv átültetése, amely az éves pénzügyi kimutatások és az egyéb beszámolók egész unióra kiterjedő összehasonlíthatóságának és a beszámolók megbízhatóságával kapcsolatos bizalom fokozott mértékű, következetes és konkrét adatközlés révén történő növelésének elősegítése mellett a kisebb méretű cégek adminisztratív terheinek csökkentése.

Nézzük azonban sorban a számviteli törvény (továbbiakban: Szt.)azon változásait, amelyek befolyásolják a számviteli nyilvántartások kialakított rendszerét, átalakítják azokat a követelményeket, amelyeknek történő megfeleléshatással van a kialakított nyilvántartásokra, illetve a vállalkozások tulajdonosainak dönteniük kell a számviteli nyilvántartásokkal kapcsolatosan.

  1. Az egyszerűsített éves beszámoló és konszolidált beszámoló készítésére vonatkozó határértékek.[Szt. 9.§ (2), 117.§ (1)]

Az egyszerűsített éves beszámolót készítők köre bővült, mivel a választásnál figyelembe vehető mutatók jelentősen növekedtek. Egyszerűsödött emellett a jelenleg konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezettek élete is, hiszen lényegesen emelkedtek a határértékek, különösen az árbevételre vonatkozóan.

Egyszerűsített éves beszámolókritériumok

2015 évig

2016 évtől

Mérlegfőösszeg                              

 (m Ft)

 500

2. 000

Éves nettó árbevétel                        

 (m Ft)

1. 000

2. 400

Átlagos létszám                                  

 (fő)

50

50

A három meghatározott érték közül két egymást követő évben két mutatónak az értékét kell meghaladnia, ahhoz hogy ne választhassa az egyszerűsített éves beszámolót a vállalkozás.A vállalkozások továbbra is választhatják az éves beszámoló elkészítését annak ellenére, hogy egyébként adataik alapján készíthetnének egyszerűsített éves beszámolót.

Nem változott, hogy az egyszerűsített éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll, és az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak továbbra sem kell üzleti jelentést és Cash-Flow kimutatást készíteniük.

Konszolidált éves beszámolókritériumok

2016 évig

2016 évtől

Mérlegfőösszeg                              

 (m Ft)

5. 400

6. 000

Éves nettó árbevétel                        

 (m Ft)

8 000

12 000

Átlagos létszám                                  

 (fő)

250

250

Sztv. szerint konszolidált beszámolót az anyavállaltnak kell elkészítenie, e vállalkozásokat érintően is jelentős értékhatár növekedés következett be.

A gyakorlatban az értékhatár növekedésekkel egyszerűsödik a vállalkozások jelentős részének a beszámoló készítési kötelezettsége, a magyarországi vállalkozói szerkezetet figyelembe véve a vállalkozások legalább 90%-a bele fog férni az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló kategóriákba.

2016. január 1-től nem változott a 398/2012.(XII.20.) Kormányrendelet szerinti Mikrogazdálkodói éves beszámoló készítésének feltételrendszere.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámolót készíthet választása szerint az a vállalkozás, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, és két egymást követő üzleti évben nem haladja meg az következő három érték közül kettőben a számviteli törvényben meghatározott értékeket. A mérlegfőösszeg 100 millió forint alatt marad, éves nettó árbevétele nem éri le a 200 millió forintot, és 10 alatti átlagos létszámmal rendelkezik.

A mikrogazdálkodói beszámoló a 389/2012. (XII.20) kormányrendelet alapján készített beszámolóból és eredmény-kimutatásból áll, és továbbra sem készíteni a vállalkozásnak kiegészítő mellékletet és nem kell rendelkeznie a társaságnak számviteli politikával sem. [Szt.9.§ ((6a)]

2. Az osztalékról való döntés és az osztalék kifizetése [Szt.39.§ (3),(3a); Szt.84.§ (1)]

2016. január 1. -tőlaz osztalék elszámolására abban az üzleti évben kerül sor, amely évben a döntést a társaság tulajdonosok meghozták, és így az osztalék forrása az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék lesz.

Az osztalék kifizethetőségre vonatkozó korlátok érdemben nem változtak, a maximálisan kifizethető osztalék mértéke azonban mégis változik a jelenleg érvényben lévő szabályokhoz képest abban az esetben, ha a vállalkozás eredménytartaléka negatív a fordulónapon. A pozitív tőketartalékot ugyanis nem lehet már csak a számításnál figyelembe venni, hanem azt még az üzleti év zárása előtt át kellene vezetni a negatív eredménytartalék ellentételezésére - ehhez azonban az volna szükséges, hogy a tulajdonosok erről még a fordulónap előtt határozatot hozzanak.Ennek megfelelően – figyelembe véve az osztalékfizetési korlátokat – az osztalék fizetés forrása a korábbi évek felhalmozott eredménye és a tárgyévi eredmény lehet.

A 2016. évben elért adózott eredményről szóló döntést 2017. évben hozhatják meg a társaság tulajdonosai, de ennek számviteli elszámolására a döntés évében kell, hogy sor kerüljön. A tulajdonosok döntésének megfelelően 2017.-ben kerül majd sor az osztalékról szóló döntésekszámviteli megjelenítésére a beszámolóban is, úgy hogy a társaság 2016. évi eredmény megállapítása után az adózott eredményt eredménytartalékba helyezi és az eredménytartalékból történő osztalékfizetést – az erről tulajdonosi döntésrőlszóló határozat napjával – rögzíti a 2017.évi nyilvántartások keretében.

3. Az üzleti vagy cégérték számviteli kezelése [Szt. 3.§ (5) 1-2.;52.§ (4); 53.§ (3)]

2016. január 1 -től pozitív vagy negatív üzleti vagy cégértéket csak akkor lehet kimutatni, ha a megvásárolt társaságért, üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték magasabb vagy alacsonyabb, mint a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke. A minősített többséget biztosító befolyás szerzése (pl.: cégvásárlás esetén) a továbbiakban már nem eredményezheti üzleti vagy cégérték állományba vételét, a teljes fizetett ellenértéket részesedésként kell kimutatni.

Megszűnik az üzleti vagy cégértékre az eddig lehetséges korlátlan hasznos élettartam; a jövőben kötelező az 5-10 év alatt történő terv szerinti leírás, valamint az elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírására sem lesz lehetőség.

Azon vállalkozásoknak, amelyek az új törvény által nem elfogadott módon keletkeztetett goodwillt mutatnak ki könyveikben, a 2016. évi beszámoló nyitó adataiban a részesedések értékére szükséges átvezetniük a goodwill értékét.

Egyes speciális esetekben (pl.: múltbeli beolvadás során ki nem vezetett goodwill) azonban számolniuk kell a goodwill eredmény terhére történő megszüntetésével.

4. Mérleg és eredménykimutatás formájának változása [Szt. 27.§ (3a) (3b); 30.§ (2a);70.§ (1),(2);2,4,5 mellékletek]

2016. január 1 -től új fogalom – az IFRS-ben megszokott „significantinfluence”, azaz mértékadó befolyás kategória szinonimájaként – a jelentős tulajdoni részesedés, amelyek olyan 20 % -t meghaladó részesedések, amelyek nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak. Az ezekhez kapcsolódó mérlegsorokat külön kell kimutatni:

  • a befektetett pénzügyi eszközök között a „Tartós jelentős tulajdoni részesedés”-t és a „Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban”,
  • a forgóeszközök között a követelések és az értékpapírok mérleg tétel is bővült a„Jelentős tulajdoni részesedés” sorokkal.

Az eredménykimutatás legfontosabb változása, hogy megszűnt a rendkívüli eredmény kategória, így a korábban itt kimutatott tételek az egyéb bevételek, ráfordítások, illetve a pénzügyi eredménybe közé kerültek.

Az osztalékfizetés szabályainak változása miatt megszűnik a mérleg szerinti eredmény, így az eredménykimutatás az adózott eredmény kategóriánál ér véget. Ebből az következik, hogy a nyereségfelosztás rendszere is megváltozik, és az adózott eredmény kerül a saját tőkébe.

5. A kiegészítő melléklet változása [Szt. 14.§ (4); 82.§ (3) c ;88.§ (10); 90.§ (4) ; 91.§ (a);177.§ (45)]

 

2016. január 1 -től a kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogy azok a tételek a mérlegben és eredménykimutatásban szerepelnek.

Megváltozott az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozó előírás is, melynek következtében az adattartalom csökken, illetve a törvény konkrétan rögzíti, hogy milyen tartalommal kell az információkat megjeleníteni.

Megváltozott és ennek keretében növekedett az éves beszámolót készítő vállalkozások kiegészítő mellékletének, és üzleti jelentésének adattartalma.

A társaság számviteli politikájában, meg kell határozni, hogy mit tekint a társaság kivételes nagyságrendűnek, és a kiegészítő mellékletben a kivételes nagyságú, vagy előfordulású bevételeket és ráfordításokat be kell mutatni.

Kötelező bemutatni a bérjárulékok összegét állománycsoportonként, az igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit jogcímenként, az opciós jogokat, részletezni kell a befektetett pénzügyi eszközök megtérülésének számításait.

Be kell mutatni az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak társasági adóra gyakorolt hatását, illetve értékhatár nélkül kell bemutatni azokat a tételeket, amelyek tőkeműveletekhez illetve átalakuláshoz, egyesüléshez és szétváláshoz kapcsolódnak.

A befektetett pénzügyi eszközök könyvszerinti értékének a valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén be kell mutatni a kiegészítő mellékletbe azok könyvszerinti értékét és valós értékét, valamint annak indoklását, miért nem számoltak el értékvesztést. A kiegészítő mellékbe részletezni kell azokat a bizonyítékokat is, amelyek alátámasztják a feltételezést, hogy a könyvszerinti érték meg fog térülni.

6. A könyvvizsgálói jelentés módosulása [Szt. 156.§ (5); 156.§ (5) h; 156.§ (5) j]

A könyvvizsgálónak a jelentésében nyilatkoznia kell arról, hogy az érintett társaság rendelkezésre bocsátotta-e

  • a jelentős részesedéssel rendelkező befektetők, különleges irányítási jogokat birtokló tulajdonosok adatait,
  • azokat az információkat, amelyek a szavazati jogok bármilyen korlátozására vonatkoznak, illetve,
  • azokat az információkat, amelyek vezető tisztségviselők kinevezésére és elmozdítására, és hatáskörük gyakorlására vonatkoznak.

A könyvvizsgálónak a jelentésében nyilatkoznia kell arról, hogy az üzleti jelentés összhangban van-e az éves beszámolóval, illetve megfelel-e a beszámoló a számviteli törvény, illetve egyéb más jogszabályban foglaltak előírásainak. A könyvvizsgálóinak jelentési kötelezettsége lesz arra vonatkozóan is, hogy tudomására jutott-e bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés az üzleti jelentésben, ha igen akkor a hibás közlés milyen jellegű.

A könyvvizsgálónak meg kell fogalmaznia véleményét könyvvizsgálói jelentésben a tőzsdei kibocsátók vezetőségének üzleti jelentése részeként készített vállalatirányításai nyilatkozattal kapcsolatosan, különös tekintettel a belső ellenőrzés és kockázatkezelés beszámolót alátámasztó rendszerére.

MKVOK embléma

A cikk szerzője Homor József okl. könyvvizsgáló, okl. adószakértő, igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója, a H & H Homor és Társai Könyvvizsgáló,Gazdasági- és Adótanácsadó Kft. munkatársa. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.