A számviteli törvény 2016. évi változásai az évközi módosítás tükrében (2. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Folytatjuk a számviteli törvény évközi módosítása jelentősebb előírásainak összefoglalását.

 

A sorozat első részét itt olvashatja.

A jogszabály kevés teljesen új rendelkezést tartalmaz, az előírások inkább pontosító jellegűek. Ezek az apróbb korrekciót jelentő szabályok közvetlenül a kihirdetést követően hatályba léptek, de többségüket a 2017-es üzleti évtől kell kötelezően alkalmazni azzal, hogy ezek is már a 2016 -os beszámoló készítésénél figyelembe vehetőek.

A ténylegesen változást jelentő módosítások a következőek:

• A számviteli törvény módosítása szerint a számviteli elszámolás szempontjából a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása már nem minősül hibának és hibahatásnak, de azzal azonos módon kell a számvitelben elszámolni. Ez azt is jelenti, hogy ha jelentős, akkor nem mellőzhető az úgynevezett „három oszlopos beszámoló” készítése. [Szt. 3. § (3) 2. pont]

• A Ptk. előírásait tükrözi az új szabály, mely szerint az adózott eredmény felosztásakor azon osztalék mértékét, amely a korlátolt felelősségű társaság olyan tagjára jutna, akinek még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulása van, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére átvezetett összegként, az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni. [Szt. 37. § (2) h), Ptk. 3:162. § (1), 3:185. § (1)]

• A költségek (a ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatás, juttatás egyéb bevételként való elszámolásának nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha egyébként a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént. [Szt. 77. § (2)]

• A módosítás egyértelművé teszi, hogy befejezett kísérleti fejlesztés, alapítás-átszervezés aktivált költségei esetén a számviteli törvényben megadott legfeljebb 5 éves, illetve üzleti vagy cégérték esetén – ha az eszköz hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni – legalább 5 és legfeljebb 10 éves terv szerinti értékcsökkenési leírási időtartam kötelezően alkalmazandó, és nem csak lehetőség. [Szt. 52. § (4)]

• A módosítás egyértelművé teszi, hogy a vásárolt követelésekkel, tartósan adott kölcsönökkel kapcsolatos behajthatatlanság, elengedés miatti ráfordításokat a pénzügyi műveletek eredményében kell elszámolni. Az ilyen típusú ráfordításokat a befektetett pénzügyi eszközök ráfordításai között kell kimutatni, ha befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódnak, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között, ha forgóeszközökhöz. A forgóeszközök között kimutatott – vásárolt követelésnek nem minősülő – követelésekkel kapcsolatos behajthatatlanság, elengedés miatti ráfordítást az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. [Szt. 81. § (2) l), (3) b), 85. § (1a) b), (3) m), v)]

• Változás, hogy a bérjárulékokat nem állomány- csoportonként, hanem jogcímenként megbontva kell bemutatni a kiegészítő mellékletben. [Szt. 91. § a)]

• Bővül a vállalatirányítási nyilatkozat tartalma a sokszínűségre vonatkozó információkkal. Új előírás, hogy a bizonyos nagyságrend feletti közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozás az üzleti jelentésében úgynevezett nem pénzügyi kimutatást köteles közzétenni.

• Új jelentések válnak kötelezővé a 2013/34/EU irányelvet módosító 2014/95/EU irányelv honosítása nyomán a 2017-es üzleti évtől kezdődően:

  tőzsdei kereskedésre befogadott értékpapírt kibocsátó vállalkozók üzleti jelentése által tartalmazott vállalatirányítási nyilatkozatnak arra is ki kell térnie a jövőben, hogy milyen sokszínűséggel (életkori, nemi, szakmai, stb.) kapcsolatos politikát folytatnak és ez a beszámolási időszakban milyen eredményekkel járt [Szt. 95/B. § (2) h)];

  azon közérdeklődésre kitett vállalkozások, melyek korábbi árbevétel, mérlegfőösszeg és létszám mutatói meghaladják a konszolidált beszámoló készítéséhez szükséges mértéket és az adott évben 500 főt meghaladó átlagos foglalkoztatotti létszámmal rendelkeznek, a jövőben egyedi és konszolidált üzleti jelentésükben nem pénzügyi információkat is kötelesek közzétenni. Ezek az információk környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, korrupció és megvesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatos politikájukkal és gyakorlatuk bemutatásával kapcsolatosak. [95/C. §, 134, § (5), (6)]

Az előbbi előírások csak a 2017 -ben induló üzleti évtől alkalmazhatóak, korábbi alkalmazás nem megengedett. [Szt. 95/B. § 2) h), Szt. 95/C. §, 134. § (5)-(6), 156. § (5)]

 

Új részletszabályok az egyértelmű gyakorlati alkalmazás érdekében:

• A 2016-tól hatályos szabályok szerint már csak akkor keletkezhet üzleti vagy cégérték, negatív üzleti vagy cégérték (a továbbiakban: üzleti vagy cégérték) az egyedi beszámolóban, ha az üzletág, telephely, üzlethálózat vásárlása az eszközök és kötelezettségek tételes állományba vételével történik. Az átmeneti rendelkezések előírják, hogy a 2016-ban induló üzleti év nyitó adatai között nyilvántartott és – az új szabály szerint – ki nem mutatható üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékével a kapcsolódó kimutatott részesedés 2016. üzleti évi nyitó értékét kell módosítani.

• Ha az üzleti vagy cégérték a könyvvezetés pénznemétől eltérő pénznemben keletkezett, akkor a forintban nyilvántartott üzleti vagy cégértéket indokolt a 2016. január 1-jén érvényes devizaárfolyamon átszámítani a részesedés pénznemére. [Szt. 177. § (46), illetve SZAKMA című folyóirat 2015. decemberi számában közölt 73/2015. számviteli kérdésre adott válasz.]

• A 2016-ban induló üzleti évről készített beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában a 2015. évi összehasonlító adatokat a 2016-os új séma szerinti részletezésben kell bemutatni. Kérdés azonban az, hogy hogyan kell szerepeltetni a 2016. évi beszámolóban a 2015. évi beszámolóban kimutatott, 2015. üzleti év után fizetendő osztalékot (amely egyrészt a 2015. évi adózott eredményből, másrészt szabad eredménytartalékból is fizethető volt)?

• A Nemzetgazdasági Minisztérium gondozásában megjelenő SZAKMA című folyóirat 2016. januári számában közölt 4/2016. számviteli kérdésre adott válasz szerint a 2015. évi osztalék az előző évi adatok között nem szerepelhet, azt a 2016. évi adatok között kell eredménytartalék csökkenésként és osztalékkötelezettségként kimutatni, mivel ez lenne összhangban a 2016 -ban hatályos szabályokkal.

• Más vélekedések szerint azonban az átmeneti rendelkezésekkel inkább összhangban lenne az, ha a 2015. évi osztalékfizetési kötelezettség továbbra is szerepelne az előző évi adatok között, és az új séma szerinti besorolásnak megfelelően az eredménytartalék csökkenéseként lenne kimutatva. Az utóbbi megoldás hátránya a negatív eredménytartalék az olyan társaságok esetében, amelyek a korábbi eredményeiket teljes egészében kifizették osztalékként. [Szt. 177. § (45)]

A dilemma feloldása még a közeljövő szakmai kérdései közé tartozik.

• A Ptk. 2016 -tól hatályos előírásai úgy módosultak, hogy a közbenső mérleg alapján fizetett osztalékelőleg esetén a tárgyévi adózott eredmény nem vehető figyelembe az osztalékelőleg összegének megállapítása során. Ez azonban nincs összhangban a számviteli törvény osztalékelőleg fizetési korlátjára vonatkozó előírásával. Mivel az osztalékelőleg fizetésére a Ptk. szabályai alapján kerül sor, ezért a tárgyévi adózott eredmény osztalékelőlegként való kifizetése során a fenti ellentmondásból származó estleges kockázatokkal számolni kell. [Ptk. 3:186. §, 3:263. §, Szt. 39. § (4)]

• A 2016 -os évtől alkalmazandó új mérlegséma egyes tételek átrendezését igényli. Az erre vonatkozó átmeneti intézkedés kiegészítéseként az érintett kör pontosításra került, és meghatározták, hogy ezek közül csak a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszközök és kötelezettségek rendezése könyvelendő a 2016-os nyitást követően. [Szt. 177. § (45)]

• Egyéb követelésként nem mutatható ki a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevétel, a kapott bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat, behajtási költségátalány, kártérítés, sérelemdíj, tehát mindaz, ami pénzforgalommal egyidejűleg könyvelendő egyéb bevételként. [Szt. 29. § (8)]

• Egyéb ráfordítás – befektetett pénzügyi eszközök ráfordításai (BPER) – pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai (PMER): a pontos besorolást segítő módosítások szerint a vásárolt követelésekkel kapcsolatos ráfordítások a pénzügyi műveletek között számolandók el lejáratuk szerint BPER vagy PMER tételként. A lejárat szerinti megkülönböztetés a követelés elengedése és a behajthatatlanság estén is alkalmazandó. [Szt. 81. § (2), (3); 83. § (3); 85. § (1a) b);(3) m), v)]

• A beszámoló közzétételének szabályainál belső jogharmonizációként úgy rendelik, hogy a beszámolót a Cégnyilvánosságról szóló törvényben meghatározott módon kell a céginformációs szolgálathoz eljuttatni. [Szt. 154. § (7)]

• IFRS -ek kötelező alkalmazása vonatkozásában változik a határidő

A pénzügyi vállalkozásoktól jelentős anyagi és humán erőforrásokat, illetve informatikai fejlesztéseket igényel az IFRS -ek szerinti beszámoló készítésre való kötelező áttérés, és az érintett hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások áttérésre vonatkozó felkészültsége is jelentős eltéréseket mutat. Ezért a jogalkotó a kötelező alkalmazást egy évvel, azaz a 2018. évi üzleti évre elhalasztja azzal, hogy a már felkészült hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára az önkéntes alkalmazás a 2017. évi üzleti évre is megengedett.

Az IFRS -ekhez kapcsolódóan lényeges változás az is, hogy egyértelművé teszi, hogy a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóikat saját döntésük alapján a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei is összeállíthatják az IFRS -ek szerint.

Bizonyos, hogy plusz feladatokat jelent a számviteli szakmának 2016 -ban, hogy a 2015 -ös beszámolót át kell rendezni annak érdekében, hogy a nyitó év (2015) adatai a 2016-os adatokkal összevethetőek legyenek.

A 2015-ös évet még a régi szabályok szerint kellett zárni, azonban fontos kiemelni, hogy az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év (2015) adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni!

A cikk szerzője Homor József okl. könyvvizsgáló, okl. adószakértő, igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója, a H & H Homor és Társai Könyvvizsgáló,Gazdasági- és Adótanácsadó Kft. munkatársa. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.

---