Akár szakemberhiányt is hozhat az IFRS elterjedése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A számviteli törvény változása, az IFRS-ek alkalmazásának szélesítése nyomán sok cégnél át kell gondolni az átállás feladatait. Sorra kell venni például, hogy a standardok alkalmazása milyen eltérést jelent az eddig alkalmazott magyar számviteli gyakorlattól, melyek lesznek az eredményre és a vagyonra gyakorolt hatások, illetve, hogy milyen módon szükséges módosítani a számviteli információs rendszert… Mindezek a feladatok számos felkészült szakembert igényelnek – még az adóhatóságnál is.


Jelenleg az IFRS kötelezően alkalmazandó az EU tőzsdéin jegyzett és konszolidált pénzügyi kimutatásokat készítő vállalkozásoknál, valamint választható azon vállalkozások számára, amelyek tőzsdén nem jegyzettek, de konszolidált éves beszámolót készítenek.

Az 1387/2015. kormányhatározat, majd a kapcsolódó jogszabályi változások megnyitották az IFRS alkalmazását az egyedi pénzügyi kimutatások irányába, hiszen 2016-tól választható, illetve kötelező lesz sokak számára. Ennek ütemét mutatja az alábbi táblázat:

2016-tól választható

  • MNB által felügyelt intézmények kivételével

  • Az értékpapírjaikat az  EGT bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazó vállalkozások számára

  • Anyavállalati döntés alapján, ha a legfelsőbb anyavállalata a konszolidált beszámolóját az IFRS-ek alapján készíti el

2017-től kötelező

  • Az értékpapírjaikat az  EGT bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazó vállalkozások számára,

  • A hitelintézetek számára (és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi  vállalkozások számára, a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint egyes kisebb méretű hitelintézetek kivételével)

2017-től választható

  • A biztosítók számára, a szolvencia II. szabályozás alá nem tartozó biztosító egyesületek kivételével

  • Az MNB felügyelete alá tartozó, az  előzőekben nem említett intézmények számára, a  pénztárak kivételével

  • Az előzőekben nem említett, könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társaságok számára

2018-tól kötelező

  • A  szövetkezeti hitelintézetek és a  szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek, valamint a kisebb méretű hitelintézetek számára

Az ütemezést és az érintett vállalati köröket áttekintve megállapítható:

  • Jelenleg a Budapesti Értéktőzsdén 65 kibocsátó van, amelyek közül 46 kibocsátó készít IFRS-ek alapján konszolidált pénzügyi kimutatásokat.

  • Ettől nagyobb kört fog az IFRS alkalmazása érinteni azon vállalkozások közül, amelyek jelenleg is készítenek IFRS alapú kimutatásokat anyavállalatuk felé, de emellett a magyar számviteli és adószabályoknak megfelelve elkészülnek a magyar számvitel szerinti beszámolóik is.

  • A hitelintézetek, takarékszövetkezetek, biztosítók és az MNB által felügyelt intézmények IFRS kötelezettsége vagy választási lehetősége 1000 feletti szervezetet érint.

  • A könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások száma jelenleg mintegy 30 000.

Mindezekre tekintettel a magyar számvitel mellett egyre inkább elterjed hazánkban is az IFRS, és az IFRS rendszerét ismerők és alkalmazók száma várhatóan folyamatosan emelkedni fog a jövőben. Nyilvánvalóan azt nem állíthatjuk, hogy a fentiek közül minden vállalkozás IFRS felé fog fordulni, de látni kell azt – hogy kis túlzással ugyan – de bármely vállalkozásnál, ahol azt a mérete vagy tevékenységének jellege indokolja, az IFRS alkalmazásának kérdése felmerül/felmerülhet.

Ha a vállalkozások az IFRS alkalmazása mellett döntenek, szükségük van/lesz felkészült szakemberekre, így olyan

  • könyvelőkre, akik az IFRS alapján könyveiket vezetni tudják és az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások összeállítása rájuk bízható feladat;

  • könyvvizsgálókra, akik megbízhatók az IFRS alapján készült pénzügyi kimutatások ellenőrizésével;

  • adótanácsadókra, akik az IFRS és a magyar adójogszabályok együttes ismeretével támogatni képesek a vállalkozás adózási feladatait és problémáinak megoldását.

A piaci szereplők mellett azonban az állam, így az adóhatóságok sem nélkülözhetik a megfelelő szaktudást, mivel szükség lesz például olyan adóellenőrökre, akik az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások adótételeit értelmezni tudják.

Az IFRS sikeres bevezetésének és alkalmazásának kulcsa tehát az érintett szakemberek megfelelő képzése, de már az átállásról szóló döntés és az átálláshoz szükséges előkészületek is feltelezik a vonatkozó alapismereteket. Az elmúlt években számos könyvelő és könyvvizsgáló szerezte meg IFRS minősítését és ezen képzések jelenleg is folyamatosak. Ugyanakkor az IFRS, mint számviteli rendszer nem nyújt elegendő ismeretet. Át kell gondolni, hogy általánosságban, illetve majd az adott vállalkozásnál konkrétan miben áll az eltérés a magyar számviteli szabályozástól és gyakorlattól, melyek lesznek az eredményre és a vagyonra gyakorolt legfőbb hatások, illetve, hogy a számviteli változások és a kapcsolódó adózási szabályok változásai milyen számviteli információs rendszerbeli módosításokat kell, hogy eredményezzenek.

Gondolatébresztésként emeljünk ki néhány olyan területet, ahol a magyar számviteli és IFRS szabályok eltérése jelentős hatásokat gyakorolhatnak:

  1. az IFRS szerinti árbevétel tartalma lényegesen eltér az Sztv. szerinti árbevételtől, így a különböző adójogszabályokban alkalmazott árbevétel fogalomtól is. Ilyen eltérések adódnak az IFRS nettó elszámolás jellegű szemléletéből, az engedmények eltérő kezeléséből, a megszűnt tevékenység IFRS szerinti értelmezéséből, a lényeges finanszírozási elemet tartalmazó szerződések elszámolási sajátosságaiból, stb.;

  2. a készletek, közvetített szolgáltatások eltérő értékeléséből és megjelenítéséből;

  3. az iparűzési adó és innovációs járulék elszámolási lehetőségei az IFRS-ben;

  4. számviteli politika változtatása;

  5. fejlesztési támogatások, fejlesztési adókedvezmények kezelése;

  6. tulajdonos által a társaságnak nyújtott ingyenes juttatások elszámolása;

  7. az eszköz leszerelési költség IFRS-ben való elszámolása;

  8. a valós értéken történő értékelés hatása,

  9.  a céltartalékok kezelése, stb.

A cikk szerzője Madarasiné dr. Szirmai Andrea okleveles könyvvizsgáló, egyetemi docens, a BGF dékán-helyettese, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek