Átállás az IFRS-ekre

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolóra történő alkalmazása előtt a 2015. évi CLXXVIII tv. nyitotta meg az utat. Nem kétséges, hogy ez kivételes jelentőséggel bír a számviteli beszámolás és – talán nem túlzás – a számviteli szakma egészének szempontjából. Bár egyelőre nem választhatja bármely vállalkozás egyedi beszámolója kapcsán az IFRS-eket – valószínűleg e komplex, és valljuk meg, költséges rendszer bevezetésére egy adott méret alatt nehéz lenne elfogadható indokot találni – az ezt várhatóan választó, illetve erre kötelezett vállalkozások nemzetgazdasági súlya kimagasló.

Az IFRS-ek alkalmazása hazánkban nem most kezdődött. Az EU-csatlakozás folytán a tőzsdén jegyzett egyes vállalkozások konszolidált pénzügyi kimutatásai kapcsán már régóta alkalmazni kellett a szabályrendszert. Mi akkor a jelentősége annak, hogy az egyedi pénzügyi beszámolók okán is alkalmazhatóvá vált a rendszer? Az, hogy a jogalkotó felismerte: egyfelől a piacok globalizálódásával méltányolni kell azt az igényt, hogy az érdekhordozók a különálló kimutatások szintjén is megfelelő információival legyenek ellátva, másfelől fölösleges az egyébként is IFRS-ek alapján jelentő cégeket párhuzamosságokra kényszeríteni.

Ahogy említettük, az IFRS-eket nem választhatja bármely gazdálkodó, amelyre a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) vonatkozik. A jogszabály fokozatosan enged be, illetve terel be azonban egyre több gazdálkodót a rendszer alá. Míg 2016-ban az egyedi beszámoló szintjén kizárólag választás alapján lehet így dolgozni, addig 2017-től már a következő kör számára ez kötelezővé válik [Szt. 9/A §]:

  • a gazdálkodó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely állama szabályozott piacán forgalmazzák;

  • a hitelintézet (illetve az azzal azonos prudenciális szabályok alá tartozó vállalkozás)[1].

Emellett választhatja az IFRS-eket 2017-től a következő kör:

  • a vállalkozás, amelynek anyavállalata (közvetlen vagy közvetett) éves beszámolóját IFRS-ek alapján készíti el;

  • a biztosító;

  • egyes pénzügyi intézmények (pl. pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elszámolóház, központi szerződő fél stb.)

  • a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe;

  • illetve az a vállalkozás, amely könyvvizsgálatra a számviteli törvény szerint kötelezett.

Ez utóbbi kör kapcsán fontos külön is kiemelni, hogy csak az a kör jogosult tehát a választásra, amely nem saját belátása szerint vizsgáltatja meg pénzügyi kimutatásait könyvvizsgálóval (társasági döntés alapján), hanem erre a törvény kötelezi őt, például azért, mert árbevétele meghaladja az előírt értékhatárt. A jogszabály tehát taxatív (zárt) listát tartalmaz, a többi gazdálkodó számára az IFRS-re való átállásra nincs jogi lehetőség.

Az IFRS-ek alá helyezkedésnek – a döntés meghozatala mellett – van egy adminisztratív természetű következménye is. A gazdálkodónak be kell jelentenie a döntését az adóhatóság és a KSH felé, illetve bizonyos helyzetekben MNB-nek is. E bejelentés – amely követelmény azoknak is, akik számára az IFRS-ek alkalmazására történő átállás kötelező – 90 nappal az áttérés napja előtt esedékes.

Egyes információk szerint elképzelhető, hogy a számviteli törvényt e bejelentés kapcsán két tekintetben is módosítják. Az egyik módosítási terv pusztán technikai: a KSH felé való bejelentési kötelezettséget törlik. A másik módosítás azonban tartalmi: a 90 napos határidőt le kívánják rövidíteni 30 napra, így a 2017. január 1-jén áttérőknek elegendő lesz december elején megtenniük a bejelentést. (Mivel számukra az eredeti határidő október elején lejárt, az is tervben van, hogy az addig bejelentést tevő vállalkozások december 1-jéig visszavonhatják korábbi bejelentésüket.)

További módosítási javaslatként merült fel annak a kérdésnek a rendezése is, hogy az év közben kötelezően IFRS-ek „alá kerülő”, tőzsdére lépő vállalkozások mikortól kezdve kötelesek alkalmazni e számviteli szabályrendszert, hisz egy év végéhez közel eső tőzsdei bevezetés során könnyen szorult helyzetbe kerülhetnek a beszámolót összeállítók. E gazdálkodókra az áttérési kötelezettség várhatóan a bevezetés engedélyezését követő üzleti évtől vonatkozik majd.

Fontos, hogy e lehetséges módosítások a cikk írásakor még tervek, azokról a jogalkotó még nem hozott döntést!

A bejelentés természetesen az adminisztratív aktuson túlmenően tartalmi kérdéseket is magában foglal, ugyanis a bejelentéshez csatolni kell IFRS minősítésű könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) jelentését, amely igazolja, hogy a cég felkészült az új szabályok alkalmazására. A könyvvizsgáló e kérdés kapcsán a következő három problémakört köteles vizsgálni:

  • rendelkezik-e a gazdálkodó az IFRS-eknek megfelelő számviteli politikával;

  • elkészítették-e az IFRS 1 szerinti nyitómérleget[2] és annak tartalma megfelel-e az IFRS-eknek;

  • alkalmaz-e a beszámoló összeállításához IFRS minősítéssel/regisztrációval rendelkező számviteli szakembert (okleveles könyvvizsgálót, mérlegképes könyvelőt).

A könyvvizsgáló a fentiekről egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatás keretében győződik meg. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara az erről szóló jelentés szövegére javaslatot dolgozott ki[3].

Az áttéréskori értékelés egyes kérdései

Egy másik számviteli rendszerről az IFRS-re való áttérést az IFRS 1 Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása elnevezésű dokumentum szabályozza. Az IFRS-ekre való áttérés számviteli szabályai rendkívül összetettek, sőt, ha azt a helyi jogszabályok szempontjából is vizsgálni kívánjuk, majdhogynem reménytelen vállalkozás elé nézünk. E cikkben mindössze arra vállalkozunk, hogy a nyitómérlegben szereplő értékelési kérdések közül a leglényegesebbekre felhívjuk a figyelmet.

Az IFRS 1 logikája meglehetősen egyszerű: úgy kell összeállítani az áttéréskori nyitómérleget, mintha a vállalkozás mindig az IFRS-eket alkalmazta volna. Ez az elv könnyen megérthető, de ha az alkalmazási oldalát nézzük, akkor bizony egészen riasztó: gondoljunk egy több évtizede működő cégre. Elvileg előfordulhat, hogy olyan vagyoni elemek is szerepelnek még a mérlegben, amelyek évtizedekkel korábban kerültek a vállalkozás vagyonába, tehát legalább eddig „vissza kell menni”. Nyilvánvaló tehát, hogy ezt az elvként megfogalmazott feladatot valamelyest meg kell szelídíteni és szükséges bizonyos kivételeket, egyszerűsítéseket biztosítani az első alkalmazók számára. Ezek vázolása előtt nézzük, milyen mozzanatokra bontható a nyitómérleg előállítása! Az IFRS-ek szerinti nyitómérleg összeállítása során:

  • minden olyan vagyoni elemet meg kell jeleníteni, amelyeket az IFRS mérlegképesnek tekint;

  • el kell hagyni minden olyan vagyoni elemet, amely az IFRS-ek szerint nem mérlegképes;

  • a vagyoni elemeket az IFRS-ek szerint kell besorolni, illetve

  • az IFRS-eknek megfelelően kell értékelni.

Az IFRS 1 számos egyszerűsítési lehetőséget felkínál a fenti főszabály mellett.

Az egyik – vélhetően nagyon széles körben alkalmazott – egyszerűsítés azokra vonatkozik, akiknek a pénzügyi adatai bevonásra kerültek IFRS-ek alapján jelentő anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásaiba. Ebben a helyzetben, a (magyar) leányvállalat választhatja azt a megoldást, hogy vagyoni elemeit akként értékeli, ahogyan az anyavállalat által közzétett konszolidált pénzügyi kimutatásba bevonásra került, a konszolidációs és az üzleti kombináció miatti módosítások nélkül (IFRS 1.D16)[4]. Ez az egyszerűsítés rendkívüli jelentőségű, hisz az adatok java ekként kinyerhető a konszolidációs folyamatokhoz felhasznált adatokból.

Az IFRS-ek bizonyos helyzetben engedélyezik az áttérés kapcsán az úgynevezett vélelmezett költség (deemed cost) használatát is. A vélelmezett költség tartalmát tekintve egy adott vagyoni elem valós értékét jelenti[5]. Ekkor a valós érték meghatározása az egyetlen feladat, és az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásokban úgy kell tekinteni, mintha ez az érték lett volna az eredeti bekerülési érték. Az IFRS a következő vagyoni elemeknél engedi ezt az egyszerűsítést általában[6]:

  • ingatlanok, gépek és berendezések (IAS 16);

  • befektetési célú ingatlanok (IAS 40);

  • immateriális eszközök (IAS 38), feltéve, hogy e standard szerint átértékelhetnénk őket (mert van aktív piacuk), és megfeleltek a kezdeti megjelenítési követelményeknek (ideértve azt is, hogy első értékük megbízhatóan meghatározható volt).

Amennyiben egy gazdálkodó az IAS 27R szerint különálló pénzügyi kimutatást készít, akkor vélelmezett értéken veheti számításba:

  • a leányvállalati részesedéseit;

  • a befektetéseit társult vállalkozásokban és

  • a befektetéseit közös vállalkozásokban,

feltéve, hogy ezek értékelésére az IAS 27R szerint a költség modellt választotta.

E két egyszerűsítés lényegesen le tudja egyszerűsíteni az áttérést végrehajtók munkáját.

 

MKVOK embléma

A cikk szerzője Dr. Lakatos László Péter okleveles könyvvizsgáló, egyetemi docens (Budapesti Corvinus Egyetem) és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.

 

[1] A cikk írásakor hatályos jogszabály szerint

[2] Itt különösen oda kell figyelni arra, hogy e mérleg fordulónapja nem egyezik meg törvényben áttérés napjaként meghatározott nappal. Amennyiben valaki elsőként a 2017. évről kíván IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatást készíteni, az IFRS 1 szerinti áttérés napja 2016. január 1. lesz, feltéve, hogy üzleti éve a naptári évvel megegyezik.

[3] Elérhető: http://www.mkvk.hu/szervezet/bizottsagok/szakertoi/kozlemenyek/atteres_IFRS_20160108

[4] Bizonyos időzítési kérdéseket itt még figyelembe kell venni.

[5] Ezt az értéket akár úgy is meg lehet határozni, hogy egy másik számviteli rendszerben (pl. a magyarban) használt átértékelt értékkel azonosítjuk.

[6] A lista tartalmaz még néhány itthon nem jellemző vagyoni elemet.

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • i

    Elérte az éves egymilliárd eurós értékhatárt az összesített hazai online kiskereskedelmi forgalom.

     

  • határidő, naptár, óra

    2017. április 1-jén hatályba lép az új jövedékiadó-törvény, ami jelentős könnyítéseket, adminisztráció-csökkentést tartalmaz. A hatályba lépés előtt a jövedéki termékkel foglalkozóknak érdemes odafigyelni az engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kapcsolódó határidőkre.

     

  • hotel_szálloda

    Az idegenforgalmi adókból származó bevételek (ifa) után az önkormányzatoknak fizetett állami hozzájárulás 1,55 forintról 1 forintra csökkent az idén, amit a turisztikailag frekventált települések különféleképpen igyekeznek ellensúlyozni - írja a Világgazdaság.

  • büntető jog, bilincs, bírói kalapács

    Vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága egy Szabolcs megyei testvérpár ügyében, akik cégcsoportot működtetve, fenyőfűrészáru kereskedelmével csaknem 800 millió forint áfát csaltak el - közölte honlapján az adóhatóság.

  • autópiac

    Amióta visszaigényelhető a pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépjárművek törlesztő részleteihez kapcsolódó áfa, azóta a vállalkozások előszeretettel élnek is ezen beszerzési lehetőséggel.