Az IFRS bevezetése

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az IFRS alkalmazása jövőre újabb vállalkozásokat érint opcionálisan vagy kötelezően, érdemes megismerkedni közelebbről a fogalommal azoknak is, akiket egyelőre közvetlenül nem érintenek az IFRS szabályai.

Az IFRS az IASB (International Accounting Standards Board: Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület) által kibocsátott számviteli szabályok gyűjteménye. Az Európai Unió 2005 óta tette kötelezővé a területén lévő tőzsdéken (így a BÉT-en is) jegyzett vállalkozások számára, hogy IFRS szerinti beszámolót készítsenek.

A folyamat menetének lényege a következő:

  • A Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület kiadja az IFRS-eket, melyek keretjellegű elveket, értelmezéseket, és számviteli standardokat tartalmaz.

  • Az Európai Parlament és a Tanács az1606/2002/EK rendeletben határozza meg, hogy mely IFRS-eket hagy jóvá az Európai Unió és az EGT tagállamok területén történő alkalmazásra. (Megjegyzem, hogy Svájcban is ezeket használják.) A rendelet kimondja, hogy a belső piac jobb működéséhez való hozzájárulás céljával, a nyilvánosan működő társaságoktól meg kell követelni, hogy az összevont éves pénzügyi kimutatásaik elkészítésekor egy magas színvonalú, egységes nemzetközi számviteli standardrendszert alkalmazzanak.

  • A tagországok számára meghatározták, hogy mely cégek számára kötelező az IFRS-ek alkalmazása, és melyek azok a cégek, akik egyedileg választhatják.

Az EU által elfogadott IFRS-ek nem teljesen azonosak az IASB által kibocsátott IFRS-ekkel, mert fenntartják maguknak a jogot, hogy egyes IFRS-eket nem fogadnak be és maga az eljárás is hosszadalmas.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9/A.§-a szerint 2016. január 1-től az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze:

a) az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,

b) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,

c) az a vállalkozó, amely a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény alapján koncesszióköteles tevékenység végzésére, illetve koncessziós szerződés megkötésére jogosult, vagy amely a Koncessziós tv. 20. §-a szerinti koncessziós társaságnak minősül.

Számviteli ismeretek érthetően szórakoztatóan

Érthetően, szórakoztatóan – ígéri e könyv alcíme. Aki csak egy kicsit is járatos a számvitelben, tudhatja, hogy ez nem általános számviteli témájú könyvek esetében. Laáb Ágnes könyve a bizonyíték arra, hogy a számvitel is lehet érthető és szórakoztató. Hiszen a számvitel akkor jó, ha értik.
 

További információ itt, kattintson →

 

2017. január 1-től az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze:

a) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,

b) a biztosító,

c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, az IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba anyavállalati döntés alapján bevont pénzpiaci közvetítő és biztosításközvetítő, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó alap és alapkezelő,

d) a hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás

e) a számviteli törvény 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság,

f) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

A felsorolásból látható, hogy jövő évtől kezdve az IFRS-t szabadon választó cégek köre kibővül. A saját döntésüktől és felkészülésüktől függ.

Az IFRS-t alkalmazó vállalkozásoknál IFRS minősítéssel rendelkező könyvelőt és könyvvizsgálót kell alkalmazni. A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának következményeként a belföldi cégek és a külföldi vállalatok éves beszámolói (pénzügyi jelentései) összehasonlíthatók lesznek.

Magyarországon jelenleg csak a tőzsdén jegyzett vállalkozások konszolidált éves beszámolójára kötelező az IFRS-ek alkalmazása.

2017. január 1-től azonban kötelezően alkalmazni kell Magyarországon is az éves beszámoló elkészítése során az IFRS-eket annak a vállalkozónak, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,

Az IFRS alkalmazása nem érintheti a társasági adó és az iparűzési adó alapját. Éppen ezért a társasági adóról szóló törvénybe beiktattak egy II/A. fejezetet „az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózóra vonatkozó különös rendelkezésekről”.

Az IFRS alkalmazásához bejelentési kötelezettség is kapcsolódik, - az áttérést megelőző 90 nappal előbb, - melyet megelőz az áttérő felkészültségét ellenőrző IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló jelentése.

Sajnos az IFRS alkalmazásához szükséges előírások több külön törvényben találhatók meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • számol

    Az áttérést tervezőknek érdemes dupla könyvvezetést készíteniük – tanácsolja a szakértő.

  • mappa

    „Azoknak, akik 2017. január elsejétől szeretnének a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, vagyis IFRS szerinti könyvvezetést választani, 2016. október 2-áig kell bejelenteniük áttérési szándékukat az adóhatóságnál és a Központi Statisztikai Hivatalnál, bizonyos esetekben az Magyar Nemzeti Banknál is.” – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

  • számol

    2016. január 1-jétől Magyarországon is lehetővé vált, hogy egyes vállalkozások éves beszámolójukat a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készítsék el. A módosítás az elmúlt évek legjelentősebb változása a hazai számviteli előírásokban – hívják fel a figyelmet a Grant Thornton szakértői.

  • mappa

    Az áttérő társaságoknak a számviteli, informatikai és folyamatszabályozási kérdések mellett az adózással mint külön problémakörrel kell foglalkozniuk az IFRS átállási projekt legelejétől kezdődően – hangzott el a Deloitte, az IFRS átállás legfontosabb kérdéseit körüljáró szakmai rendezvényén. 

  • számol

    2016. január elsejétől bizonyos feltételek mellett a magyar vállalkozások is választhatják a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, vagyis IFRS (International Financial Reporting Standards) szerinti könyvvezetést. Ha egy cég már 2016-ban szeretne áttérni az új rendszerre, ezt 2016. január 15-éig be kell jelentenie az adóhatóságnál és a Központi Statisztikai Hivatalnál, bizonyos esetekben az Magyar Nemzeti Banknál is – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner, osztrák gyökerű adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló cégcsoport vezetője.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.

  • Bled

    A háborús időszakokban az emberi és anyagi erőforrásokat is a hadi események szolgálatába állítják. Gyakran együtt jár ez korábbi reformintézkedések, jogok, vagy akár a parlamentáris kormányzás bizonyos mértékű felfüggesztésével, korlátozásával is. Magyarország nagyszabású és sikeres, pótadóból és kölcsönből finanszírozott fegyverkezési programmal készült a világháborúra 1938-tól. A korszak zsidótörvényeinek is voltak adózási vonatkozásai.