Az IFRS bevezetése

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az IFRS alkalmazása jövőre újabb vállalkozásokat érint opcionálisan vagy kötelezően, érdemes megismerkedni közelebbről a fogalommal azoknak is, akiket egyelőre közvetlenül nem érintenek az IFRS szabályai.

Az IFRS az IASB (International Accounting Standards Board: Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület) által kibocsátott számviteli szabályok gyűjteménye. Az Európai Unió 2005 óta tette kötelezővé a területén lévő tőzsdéken (így a BÉT-en is) jegyzett vállalkozások számára, hogy IFRS szerinti beszámolót készítsenek.

A folyamat menetének lényege a következő:

  • A Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület kiadja az IFRS-eket, melyek keretjellegű elveket, értelmezéseket, és számviteli standardokat tartalmaz.

  • Az Európai Parlament és a Tanács az1606/2002/EK rendeletben határozza meg, hogy mely IFRS-eket hagy jóvá az Európai Unió és az EGT tagállamok területén történő alkalmazásra. (Megjegyzem, hogy Svájcban is ezeket használják.) A rendelet kimondja, hogy a belső piac jobb működéséhez való hozzájárulás céljával, a nyilvánosan működő társaságoktól meg kell követelni, hogy az összevont éves pénzügyi kimutatásaik elkészítésekor egy magas színvonalú, egységes nemzetközi számviteli standardrendszert alkalmazzanak.

  • A tagországok számára meghatározták, hogy mely cégek számára kötelező az IFRS-ek alkalmazása, és melyek azok a cégek, akik egyedileg választhatják.

Az EU által elfogadott IFRS-ek nem teljesen azonosak az IASB által kibocsátott IFRS-ekkel, mert fenntartják maguknak a jogot, hogy egyes IFRS-eket nem fogadnak be és maga az eljárás is hosszadalmas.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9/A.§-a szerint 2016. január 1-től az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze:

a) az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,

b) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,

c) az a vállalkozó, amely a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény alapján koncesszióköteles tevékenység végzésére, illetve koncessziós szerződés megkötésére jogosult, vagy amely a Koncessziós tv. 20. §-a szerinti koncessziós társaságnak minősül.

Számviteli ismeretek érthetően szórakoztatóan

Érthetően, szórakoztatóan – ígéri e könyv alcíme. Aki csak egy kicsit is járatos a számvitelben, tudhatja, hogy ez nem általános számviteli témájú könyvek esetében. Laáb Ágnes könyve a bizonyíték arra, hogy a számvitel is lehet érthető és szórakoztató. Hiszen a számvitel akkor jó, ha értik.
 

További információ itt, kattintson →

 

2017. január 1-től az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze:

a) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,

b) a biztosító,

c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, az IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba anyavállalati döntés alapján bevont pénzpiaci közvetítő és biztosításközvetítő, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó alap és alapkezelő,

d) a hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás

e) a számviteli törvény 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság,

f) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

A felsorolásból látható, hogy jövő évtől kezdve az IFRS-t szabadon választó cégek köre kibővül. A saját döntésüktől és felkészülésüktől függ.

Az IFRS-t alkalmazó vállalkozásoknál IFRS minősítéssel rendelkező könyvelőt és könyvvizsgálót kell alkalmazni. A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának következményeként a belföldi cégek és a külföldi vállalatok éves beszámolói (pénzügyi jelentései) összehasonlíthatók lesznek.

Magyarországon jelenleg csak a tőzsdén jegyzett vállalkozások konszolidált éves beszámolójára kötelező az IFRS-ek alkalmazása.

2017. január 1-től azonban kötelezően alkalmazni kell Magyarországon is az éves beszámoló elkészítése során az IFRS-eket annak a vállalkozónak, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,

Az IFRS alkalmazása nem érintheti a társasági adó és az iparűzési adó alapját. Éppen ezért a társasági adóról szóló törvénybe beiktattak egy II/A. fejezetet „az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózóra vonatkozó különös rendelkezésekről”.

Az IFRS alkalmazásához bejelentési kötelezettség is kapcsolódik, - az áttérést megelőző 90 nappal előbb, - melyet megelőz az áttérő felkészültségét ellenőrző IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló jelentése.

Sajnos az IFRS alkalmazásához szükséges előírások több külön törvényben találhatók meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • számol

    Az áttérést tervezőknek érdemes dupla könyvvezetést készíteniük – tanácsolja a szakértő.

  • mappa

    „Azoknak, akik 2017. január elsejétől szeretnének a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, vagyis IFRS szerinti könyvvezetést választani, 2016. október 2-áig kell bejelenteniük áttérési szándékukat az adóhatóságnál és a Központi Statisztikai Hivatalnál, bizonyos esetekben az Magyar Nemzeti Banknál is.” – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

  • számol

    2016. január 1-jétől Magyarországon is lehetővé vált, hogy egyes vállalkozások éves beszámolójukat a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készítsék el. A módosítás az elmúlt évek legjelentősebb változása a hazai számviteli előírásokban – hívják fel a figyelmet a Grant Thornton szakértői.

  • mappa

    Az áttérő társaságoknak a számviteli, informatikai és folyamatszabályozási kérdések mellett az adózással mint külön problémakörrel kell foglalkozniuk az IFRS átállási projekt legelejétől kezdődően – hangzott el a Deloitte, az IFRS átállás legfontosabb kérdéseit körüljáró szakmai rendezvényén. 

  • számol

    2016. január elsejétől bizonyos feltételek mellett a magyar vállalkozások is választhatják a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, vagyis IFRS (International Financial Reporting Standards) szerinti könyvvezetést. Ha egy cég már 2016-ban szeretne áttérni az új rendszerre, ezt 2016. január 15-éig be kell jelentenie az adóhatóságnál és a Központi Statisztikai Hivatalnál, bizonyos esetekben az Magyar Nemzeti Banknál is – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner, osztrák gyökerű adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló cégcsoport vezetője.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • civilszervezet

    Hónap végéig kell elszámolniuk az 1 százalékos felajánlásokban részesült civil szervezeteknek. Csak azok a szervezetek kaphatnak jövőre szja 1%-os felajánlást, amelyek eljuttatják a NAV-hoz a KOZ közleményt május 31-ig. A NAV elektronikus levélben is felhívta a szervezetek figyelmét, nehogy valamely civilszervezet jövőre emiatt essen el a támogatástól. 

  • NAV

    Az uniós bírák egy újabb magyar ügy kapcsán kérdőjelezték meg a fordított adózással kapcsolatos eljárásaink jogosságát. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis a magyar adóhivatal akkor is megtagadja a levonási jogot, illetve bírságot szab ki áfahiány címén, ha a költségvetést nem érte kár, mivel az áfa a másik fél által megfizetésre került. A döntés utat nyit a cégek adóvisszatérítési igényei előtt, amennyiben a másik érintett fizetésképtelen, közvetlenül az adóhatósághoz fordulhatnak áfavisszatérítésük kapcsán.

  • nyíl

    Alacsony volt a bázis. A tavalyi hasonló időszakban 14,9 százalékos volt a visszaesés a KSH adatai szerint. 

  • diákmunka

    A diákok 16 éves kortól létesíthetnek munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak a törvényes képviselő hozzájárulásával lesz érvényes - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján a nyári diákmunka vállalásáról közzétett tájékoztatásában.

  • billentyű, vásárlás, kosár, webshop

    Sok évvel ezelőtt újsághirdetésekben kínálták eladásra az otthon megunt, kinőtt, feleslegessé vált holmit az emberek, újabban pedig külön erre szakosodott weboldalakon keresgélhetnek az érdeklődők. Az ingó értékesítés szabályai azonban túlmutatnak az internetes „adok-veszek”-en, ezért érdemes a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályait feleleveníteni.