Az osztalék előírásának és könyvelésének új szabályai

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Bár a változás már több mint egy éve hatályban van, akik nem készítettek közbenső beszámolót – például osztalékelőleg kifizetése miatt – még csak most, a beszámolókészítési időszakban szembesülnek ennek gyakorlati teendőivel – olvasható az RSM blogbejegyzésében.

A 2016. évi számviteli változások kapcsán az osztalék előírására és elszámolására vonatkozó szabályokat a mostani beszámolókészítési időszakban kell először használni. A változtatás célja az volt, hogy összhangba hozza a magyar számviteli törvényt a nemzetközi számviteli előírásokkal, könnyebb legyen a beszámoló elfogadásának adminisztrációja (nem kell külön osztalék előtti és külön osztalékkal együtt mérleget készíteni). 

Az új előírások alapján az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. 

A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Figyelni kell azonban arra, hogy a negatív eredménytartalék csökkenti az osztalékfizetés lehetőségét. 

Számviteli ismeretek érthetően szórakoztatóan

Érthetően, szórakoztatóan – ígéri e könyv alcíme. Aki csak egy kicsit is járatos a számvitelben, tudhatja, hogy ez nem általános számviteli témájú könyvek esetében. Laáb Ágnes könyve a bizonyíték arra, hogy a számvitel is lehet érthető és szórakoztató. Hiszen a számvitel akkor jó, ha értik.
 

További információ itt, kattintson →

 

A változás a korábbiakhoz képest a pozitív szófordulattal történő kiegészítés az értékelési tartalék előtt, és a szabad eredménytartalék és a saját tőke meghatározásánál, a mérlegkészítésig elszámolt, kapott (járó) osztalék összegével történő növelési lehetőség. Az utóbbi módosításra azért volt szükség, hogy az osztalék kimutatása tekintetében bekövetkezett számviteli szabályozás módosulása ne érintse a kifizethető osztalék nagyságát.

A számviteli törvény 2015. évi üzleti évre alkalmazandó előírásai szerint a tárgyévi beszámolóban bevételként el kellett számolni a mérlegkészítés időpontjáig a tárgyévre vonatkozóan megkapott (járó) osztalékot, illetve a fizetendő osztalék összegét annak az üzleti évnek a beszámolójában kellett megjeleníteni, amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. 

A 2016-os üzleti évtől ez úgy módosul, hogy a megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban. 

A tulajdonosoknak fizetendő osztalék számviteli elszámolására a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával kerül sor, eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként.

Cégvezetők ABC-je 2016

Kiadványunkat az újonnan alakuló, s az évek óta jól működő vállalkozások menedzsmentjei egyaránt haszonnal forgathatják.

A tartalomból: Cégalapítás gyakorlati szemmel; A társasági működés aktuális kérdései; Foglalkoztatási újdonságok; Adatvédelem a munkahelyen, Adózási, számviteli változások

Megrendelés >>

 

Az osztalék fentiek szerinti kimutatása felveti a kérdést, hogy a tárgyévi 2016-os beszámolóban hogyan jelenítsük meg az előző időszaki osztalékkötelezettséget: még a 2015-ös szabályoknak megfelelően vagy már a 2016-ra vonatkozó szabályok alapján? 

A jogalkotó ezt a bizonytalanságot oldotta fel egy 2016-os átmeneti rendelkezéssel, amely egyértelműsítette, hogy a 2016-ban induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként, a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a 2016. január 1-től hatályos mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2015. évi osztalékdöntés előtti beszámoló adatait kell felvinni az előző év adataihoz. 

Mivel a beszámoló el fog térni a 2015. évi beszámolóban közzétett adatoktól, így a kiegészítő mellékletben erre ki kell térni a saját tőke levezetésénél.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM Hungary számviteli üzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • grafikon

    A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó - derült ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából. 

  • Fotó: shutterstock

    Több mint 430 ezren módosítás nélkül fogadták el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal(NAV) által készített szja-bevallás tervezetet - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára kedden az MTI-t.

  • Fotó: shutterstock

    Az RSM Blog több alkalommal írt már arról, hogy milyen teendők vannak az új jövedéki szabályozás bevezetésével kapcsolatosan. A törvény hatályba lépése több alkalommal tolódott, de most úgy látszik a július 1. valóban reális dátum. Végső hajrába ért a felkészülés az új kihívásokra, amit nem tesz könnyebbé az a tény, hogy a szabályozás szinte állandóan változik.

  • hotel_szálloda

    A Magyar Turisztikai Ügynökség azt szeretné, ha jövőre a szállodák szoftvereit is bekötnék az adóhatósághoz - idézi a Magyar Idők cikkét az Index. 

  • nő, vezető, főnök

    Minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly tavasz óta – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci felméréséből. Az adatok alapján továbbra is a 30-50 év közöttiek, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat, emellett továbbra is stabilan növekszik az átlag magyar álláskereső saját munkahelye iránti bizalma.