Bérelszámolók év eleji feladatai 2017-ben I.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Év elején megnövekednek a bérelszámolók feladatai, a folyamatos végzendő bérelszámolói feladatok mellett gondoskodni kell az előző év lezárásáról és indítani kell a 2017-es évet, ami megköveteli a hatályba lépő jogszabályváltozások megismerését, és azok gyakorlatban történő alkalmazását. A cikk az év eleji bérelszámolói feladatokat és a jogszabályok változásával összefüggő teendőket foglalja össze 2 részben, egyrészt a 2016. év lezárásával, másrészt a 2017. év indításával kapcsolatos feladatokat mutatja be. 

2016. év lezárásával kapcsolatos bérelszámolói feladatok

a) Igazolások kiadása 

A munkavállalók számára 2017. január 31-ig kötelezően igazolásokat kell kiadni három témában is: a munkáltatói jövedelemigazolást, a kifizetői jövedelemigazolást és a járulékigazolást. 

1. Munkáltatói jövedelemigazolás

A 16M30-as nyomtatványon munkáltató minden munkavállalónak köteles kiadni a munkáltatói jövedelemigazolást, amelynek célja az adóbevallás teljesítéséhez szükséges adatok igazolása. A munkáltatói jövedelemigazolás összesített jövedelemigazolást tartalmaz a munkavállaló részére az adóévben teljesített adóköteles kifizetésekről, juttatásokról. A munkáltatói jövedelemgazolásra az 16M30-as „A munkáltató, kifizető összesített igazolása a 2016. évi személyi jövedelemadó bevallásához” című nyomtatvány szolgál, amely letölthető a NAV honlapról. A munkáltató köteles a jövedelemigazolást az állami adóhatóság által elkészített nyomtatvánnyal egyezően kiállítani. Az igazolás a munkáltató által használt programmal is előállítható, de a közzétett nyomtatvány adattartalmától és az egyes sorok számozásától nem lehet eltérni. Így az 16M30-as nyomtatványon feltüntetett sorok adattartalma és sorszáma megegyezik a 1653-as személyi jövedelemadó bevallás soraival, ezzel segítve a magánszemélynek adóbevallásának elkészítését. A munkáltatói jövedelemigazolást akkor is ki kell adni, ha egyébként a munkavállaló munkáltatói adóelszámolás útján tesz eleget adóbevallási kötelezettségének. 

Az igazolás az alábbi adatokat tartalmazza:

  • az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket és elkülönülten adózó jövedelmeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére az adóévben kifizetett,
  • a bevételt csökkentő tételeket, 
  • a személyi jövedelemadó előleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket,
  • a családi járulékkedvezménnyel kapcsolatos tájékoztatást,
  • a levont személyi jövedelemadó- és adóelőlegek összegét,

Az év közben munkahelyet változtató munkavállalók számára kiadott igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó – a munkaviszony megszűnésekor kiállított Adatlapon szereplő – jövedelmeket is, amennyiben az új munkáltatóval történő munkaviszony létesítésekor az „Adatlapot” átadta a munkavállaló a munkáltató részére. A korábbi munkáltató által kiállított „Adatlapon” szereplő összeget a jelenlegi munkáltató az év során „hozott bérként” kezeli, az M30-as igazoláson pedig halmozott adatként veszi figyelembe. Az erre szolgáló kódkockában jelölni kell, hogy tartalmaz-e az igazolás halmozott adatot.

Számviteli ismeretek érthetően szórakoztatóan

Érthetően, szórakoztatóan – ígéri e könyv alcíme. Aki csak egy kicsit is járatos a számvitelben, tudhatja, hogy ez nem általános számviteli témájú könyvek esetében. Laáb Ágnes könyve a bizonyíték arra, hogy a számvitel is lehet érthető és szórakoztató. Hiszen a számvitel akkor jó, ha értik.
 

További információ itt, kattintson →

 

Az állami adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolás adattartalmát akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat – törvényben meghatározott – formai és tartalmi követelményeinek. Ennek fontos kelléke, hogy a munkáltató a kiadott jövedelemigazolást cégszerűen írja alá. Az igazolást át kell adni a munkavállalónak, és az átadás tényét is igazolni kell azzal, hogy a munkáltató példányát a magánszeméllyel alá kell íratni. Postai úton történő küldésnél a tértivevény bizonyítja az átvételt.

2. Kifizetői jövedelemigazolás

Ha a magánszemély számára nem munkaviszony keretében történt kifizetés, a kifizető olyan bizonylatot köteles kiállítani és kifizetéskor a magánszemélynek átadni, amely tartalmazza a magánszemély 

  • bevételének teljes összegét,
  • a bevétel jogcímét,
  • a személyi jövedelemadó előleg, illetve adó alapjául szolgáló összeget,
  • a levont adóelőleg, adó összegét,
  • a levonni elmulasztott adóelőleg, illetve adó összegét.

Kifizetői jövedelemigazolást kell kiállítani pl. megbízási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetén. 

A kifizető már a kifizetés alkalmával köteles ezt az igazolást kiadni, azonban ha ez évközben bármilyen ok miatt nem történt meg, azt pótolni kell legkésőbb az adóévet követő január 31-ig. A kifizető által ugyanazon magánszemélynek történő többszöri kifizetésről január 31-ig összevont igazolást is ki kell állítani, ez alapján készíti el a magánszemély adóbevallását. A kifizetések jogcímeit az összevont igazoláson jövedelem fajtánként bontani kell.

3. Járulékigazolás

A Tbj. törvény alapján a foglalkoztató köteles a tárgyévet követő év január 31-éig a jövedelemigazoláshoz csatoltan kiadni a járulékigazolást is, amit az egyéni nyilvántartás adataival egyezően kell kitölteni. Az igazolás tartalmazza a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamát, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegét és azok alapját, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményt. Az éves járulékigazolás tartalma megegyezik a biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnésekor kiadandó igazoláséval.  

b) Bérelszámolói feladatok a 2016. évi adóbevallással kapcsolatban

Az adóbevallással kapcsolatos bérelszámolói feladatok közül kiemelkedik a munkáltatói elszámolás elkészítése. A munkáltató nem köteles a munkáltatói adómegállapítást elkészíteni, annak elvégzése saját döntésétől függ. Abban az esetben, ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a magánszemély a munkáltatójához tett nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. A munkáltatói adómegállapítás a magánszemély adóbevallásának minősül, a magánszemély a munkáltatói adómegállapításra tett nyilatkozatával teljesíti adóbevallási kötelezettségét.  A munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából tehát adóbevallással egyenértékű.

A munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat bekérésének határideje az adóévet követő év január 31-e. A nyilatkozat arról szól, hogy a munkavállaló kéri-e a munkáltatói elszámolást, vagy nem. A nyilatkozatban a nemlegességről is kell nyilatkoznia a munkavállalónak. A munkáltató kötelessége felhívni a munkavállaló figyelmét arra, hogy ha a munkáltatói elszámolást kéri, akkor, ha később - akár a munkáltatói elszámolás feltételeinek hiánya miatt - bevallást nyújt be, a munkáltatót írásban tájékoztatnia kell. Ha a munkavállaló munkáltatói elszámolást kér, és mégis adóbevallást is nyújt be, az adóbevallást addig nem dolgozza fel az adóhatóság, amíg nem tisztázza a magánszemély adóbevallás benyújtásának okát.

ADÓ-kódex 2017 csomagok

ADÓ-TB-SZÁMVITEL 2017 csomag >>
ADÓ-TB-SZÁMVITEL 2017 + ÁHT >>
Adótörvények 2017 csomag >>
Adótörvények 2017 + ÁHT >>

 

A munkáltatói elszámolást kérőkről a 1708-as bevallásban február 12-ig adatot kell szolgáltatni.

A munkáltatói adómegállapítás előtt minden esetben vizsgálni kell, hogy fennállnak-e a munkáltatói adómegállapítás jogszabályi feltételei. 

A munkavállaló a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha az adóévben

– kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek az adó elszámolását vállaló munkáltatója fizette be;

– az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek a munkáltatója fizette be; Ennek feltétele, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak;

– a költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető fizette be;

– az adóévben a munkáltató(k)tól szerzett bevétel(ek) mellett kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevételt; Ennek feltétele, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak.

A munkáltatói elszámolással összefüggő feladatok és határidők az alábbiak:

  • munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat bekérése január 31.
  • a munkáltatói elszámolást kérőkről adatszolgáltatás az adóhatóság felé február 12.
  • az adóelszámoláshoz, illetve az adókedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolások átvétele a munkavállalótól március 20-ig 
  • a munkavállaló adójának megállapítása április 30-ig 
  • igazolás kiadása a magánszemélynek a megállapított adóról április 30-ig
  • az elkészített adómegállapítás továbbítása elektronikus úton az adóhatósághoz május 20-ig

 

Cikkünket hamarosan a 2017. év indításával kapcsolatos feladatok bemutatásával folytatjuk.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • könyvelő

    A NAV informatikai háttérfejlesztéseinek legjelentősebb és leglátványosabb eredménye az online pénztárgépek és az EKAER-rendszer bevezetése. Az adóellenőrzések területén bekövetkezett paradigmaváltás következtében az adó- és vámhatóságok már messze tovább képesek látni az adatok egyszerű begyűjtésénél és a múltban történt gazdasági események feltárásánál.

  • ingatlan, pénzügy, mérleg, ház

    Az Ítélőtábla ítéletében leírta, hogy színlelt szerződésről akkor beszélhetünk, ha a felek szerződéses nyilatkozatot annak ellenére tesznek, hogy valós ügyleti szándékuk nincs, vagy az - a kinyilvánítottól eltérően - részben vagy egészben másra irányul.

  • Attila 452-es hadjárata

    Attiláról, a hun birodalomról kevés korabeli írás maradt fenn. Az utókor a történeteket jelentősen kiszínezte. A hun-magyar rokonság, a székelyek eredete olyan történetek, amelyekről korabeli források nem szólnak, bár kétségtelen, hogy a középkori krónikások is gyakran hasonlították a magyarokat a hunokhoz, és Árpád bejövetelét egy második honfoglalásnak tekintették.

  • adatvédelem

    A 2018 májusában hatályba lépő egységes európai adatvédelmi rendelettől, az az a GDPR-től leginkább azt várja a piac, hogy a vállalati ügyfelek nagyobb biztonságban tudhassák legfontosabb adataikat - írja közleményében az EY. A GDPR rendeletnek való megfelelés azonban nem kizárólag jogszabályi, sokkal inkább technikai kérdés is - figyelmeztet a tanácsadó cég.

  • Varga Mihály

    Cégalapítás, az építési engedélyek felülvizsgálata, az energiaellátás biztosításának a kérdése, az adóadminisztráció, a kistulajdonosok védelme és a fizetésképtelenség kérdése - e témákban várhatók új törvényjavaslatok, derült ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szavaiból.