Bérelszámolók év eleji feladatai 2017-ben II.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Év elején megnövekednek a bérelszámolók feladatai, a folyamatos végzendő bérelszámolói feladatok mellett gondoskodni kell az előző év lezárásáról és indítani kell a 2017-es évet, ami megköveteli a hatályba lépő jogszabályváltozások megismerését, és azok gyakorlatban történő alkalmazását. A cikk az év eleji bérelszámolói feladatokat és a jogszabályok változásával összefüggő teendőket foglalja össze 2 részben, egyrészt a 2016. év lezárásával, másrészt a 2017. év indításával kapcsolatos feladatokat mutatja be. 

A cikksorozat első részét itt olvashatja. 

A 2017. év indításakor a jogszabályváltozásokkal összefüggésben is számos teendője akad a bérelszámolónak. Kiemelkednek ezek közül a minimálbérrel, illetve a garantált bérminimummal és a cafetéria rendszer működtetésével összefüggő jogszabályváltozások gyakorlati alkalmazása, illetve a munkáltató közterhe csökkenésének érvényesítése. A minimálbér illetve garantált bérminimum emelkedése, a munkáltatói közterhek csökkenése és a béren kívüli juttatásokban bekövetkezett változások alaposan átrendezik a munkáltató munkaerőköltségét, ami a változások hatásának alapos tanulmányozására és megalapozott gazdasági, humánpolitikai döntések meghozatalára kényszeríti a munkáltatókat. 

Gondoskodni kell az adóelőleg vonásához szükséges nyilatkozatokat beszerzéséről és az ezzel összefüggő tájékoztatási kötelezettségről is. 

a) A minimálbér és a garantált bérminimum változásával összefüggő feladatok

Évente ismétlődő feladatot jelent a bérelszámolóknak a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével összefüggő teendők elvégzése. A minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló kormányrendelet szabályainak végrehajtása minden munkáltatóra kötelező érvényű. 2017. január 1-jétől a minimálbér teljes munkaidő esetén 127 500 Ft/hó és a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma 161 000 Ft/hó. Órabér esetén a minimálbér 773 Ft/óra, a garantált bérminimum pedig 926 Ft/óra. Természetesen részmunkaidő esetén a bértételeket arányosan csökkenteni kell. 

A munkáltatóknak minimálbér és a garantált bérminimum változásakor a munkavállalók bérét kötelező a megemelt szintre emelni.  A bérelszámolók kiemelt feladata annak biztosítása, hogy a minimálbér és garantált bérminimum 2017. évi mértéke minden munkavállalóra vonatkozóan érvényesítésre kerüljön, vagyis a gondoskodni kell az érintett munkavállalók alapbérének emeléséről. Az emelt alapbért már a januári bérelszámolásnál el kell számolni, vagyis minden munkavállalónak legalább a kötelező legkisebb munkabért, illetve - ha a feltételeknek megfelel – a garantált bérminimumot meg kell kapnia. A bérelszámolók feladatai közé tartozik a munkavállalók tájékoztatása az alapbéremelésről. Tekintettel arra, hogy a minimálbér illetve a garantált bérminimum emelésével összefüggő alapbéremelést jogszabály írja elő, kötelezően hajtandó végre, ezért elegendő a munkavállaló tájékoztatása erről, nem szükséges kétoldalú munkaszerződés módosítás. 

b) Munkáltatói közterhek változásával kapcsolatos feladatok 

2017. január 1-jétől csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke 27 %-ról 22 %-ra. Ebből adódóan gondoskodni kell a bérelszámolási programok átállításáról, hogy ezzel a mértékkel kerüljön kiszámolásra a szociális hozzájárulási adó. Ezt gyorsan meg kell oldani, hiszen egy munkaviszony megszűnés vagy megszüntetés esetén már január első napjaiban sor kerülhet a csökkentett mérték alkalmazására. 

Ugyancsak 5 %-os csökkenés következett be 2017. január 1-jétől a munkáltató által fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértékében, 22 %-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a munkáltató által adott egyes meghatározott juttatások után. 

c) Cafetériával kapcsolatos bérelszámolói feladatok

A cafetériát alkalmazó munkáltatóknak minden évben feladatot jelent a cafetéria keret mértékének meghatározása és a választható juttatások listájának összeállítása. Az adott évre vonatkozó cafetéria rendszer kialakításánál figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályokat és azok adott évi változásait, különös tekintettel az adózási szabályokra. 

Adónap 2017. - 2017.01.24.

 Előadásunkon megismerheti a 2017-es legfontosabb adózási szabályokat. Melyek azok a teendők, amelyeket mindenképpen el kell végeznünk, mire kell ügyelnünk?

Bajusz Dániel (ügyvéd, Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda), Horváthné Szabó Beáta (igazgató, Deloitte), Kertész Gábor (adóüzletág vezető, Accace Hungary Kft.), Juhász Gergely (PwC),
Bartha Katalin, okleveles adószakértő, igazságügyi adószakértő InterTax Pro

További részletek >>

 

2017-ben nagymértékű változások következtek be a béren kívüli juttatások szabályozásában, így mindenképpen újra kell gondolni a cafetéria keretben kínált elemek körét, és mértékét. 2017-ben a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások köre lecsökkent, a korábban adható béren kívüli juttatások közül csak a SZÉP-kártya juttatás maradt meg, változatlanul a szálláshely, a vendéglátás és a szabadidő alszámlára, változatlan mértékben. A többi béren kívüli juttatás 2017-től kedvezményes adózás helyett csak egyes meghatározott juttatásként adható, amennyiben megfelel az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó feltételeknek. Akkor felel meg a feltételeknek, ha a juttatás megszerzése bármelyik jogosult számára ténylegesen elérhető, vagy egy mindenki által megismerhető belső szabályzatban nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás. a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján kialakított csoport tagjai részesülnek azonos juttatásban. A SZÉP-kártya juttatás mellett 100 000 Ft éves mértékig pénzben is adható béren kívüli juttatás, ami után a béren kívüli juttatásként kell a munkáltatónak adózni, vagyis a juttatás értékének 1,18 szorosa után 15 % személyi jövedelemadót és 14 % egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Változás az is, hogy az adóalapot 1,19 helyett 1,18 szorzóval kell megemelni 2017. január 1-jétől. 

A cafetéria rendszert alkalmazó munkáltatóknak minden évben új elszámolási évet kell indítani. Január hónapban esedékes a munkavállalók nyilatkoztatása arról, hogy a cafetéria keretüket milyen juttatásokra, milyen mértékben szeretnék felhasználni. A munkáltató a munkavállalónak az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján tudja figyelembe venni azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a cafetéria juttatások adókötelezettségének megállapításához. Ezen nyilatkozatok beszerzése a munkáltatónak elsődleges érdeke, ugyanis ha a béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizető viseli. Abban az esetben, ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek kell viselnie. 

A bérelszámolók kiemelt év eleji feladatai közé tartozik a munkavállalók nyilatkoztatása a cafetéria keretük felhasználásáról, a választott cafetéria elemekről, valamint a választott cafetéria elemekre vonatkozóan az adott juttatás adókötelezettségének megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek fennállását igazoló nyilatkozatokat beszerzése a munkavállalóktól. 

d) Adóelőleg-nyilatkozatok  

Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott nyilatkozat, az un. adóelőleg-nyilatkozat figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Ebből adódóan a nyilatkozatok helyességének meghatározó jelentősége van. Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető a kifizetést megelőzően köteles tájékoztatni a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről.

A nyilatkozatok megtétele általában már az első, vagyis a januári fizetés előtt megtörténik, tehát az ezzel kapcsolatos tájékoztatási és nyilatkozat befogadási feladatok is erre az időszakra esnek. 

Nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig, illetve újabb nyilatkozattételig érvényesen. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni.

Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozhat:

  • a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről, költséghányadról,
  • az első házasok kedvezményének érvényesítéséről,
  • a családi kedvezmény illetve családi járulékkedvezmény érvényesítéséről,
  • a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásának időtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni.

A nyilatkozat minták a NAV honlapjáról letölthetőek, vagy azonos tartalommal számítógépes úton is előállíthatóak. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • iskola

    Az Adótanácsadók Egyesületének szervezésében iskolákban tartanak előadásokat öt adózást érintő témában. 

  • Tesco

    Csaknem 130 millió font pénzbírságot fizet a Tesco a három évvel ezelőtt kipattant könyvelési botrány miatt.

  • üzletember futóverseny

    A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – bizonyos kivételektől eltekintve – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Felmerül a kérdés, a munkavállalót a munkaviszonya megszűnését követően is terheli-e e kötelezettség, és amennyiben igen, úgy mi jár a részére e kötelezettség teljesítéséért. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás összefoglalójából kiderül. 

  • pénz_fizetés

    Hiába nyer meg egy vállalkozás egy pert az adóhatósággal szemben, ha még az ítélethirdetés előtt csődbe megy. Márpedig ez nem egyedi eset, mivel az adóhatóság a jelenlegi jogszabályok szerint a per ideje alatt is végrehajtást vezethet a vállalkozással szemben. Ráadásul a Jalsovszky Ügyvédi Iroda tapasztalatai szerint az adóhatóság még akkor sem feltétlenül retten vissza a végrehajtástól, ha erre nincs is jogi lehetősége.

  • NAV

    Ahhoz, hogy valaki folyamatosan szerepeljen a köztartozásmentes adózói adatbázisban (KOMA), az adókötelezettségeket határidőben teljesítenie kell. Érdemes időről időre ellenőrizni, hogy nincs-e valamilyen elmaradás, ami kizárja a KOMA tagságot.